Tárgyalások az agrárminiszterrel

A MOSZ vezetése június 22-én egyeztető megbeszélést folytatott dr. Nagy István agrárminiszterrel. A megbeszélés alapvetően a Vidékfejlesztési Program beruházási pályázatainál tapasztalt drasztikus áremelkedések lehetséges termelői kompenzáció-ára fókuszált, de emellett konstruktív és előremutató szakmai egyeztetés folyt - többek között - a mezőgazdasági árbevétel arány-számítás módosításáról, az állatállomány szinten tartási kötelezettsége alóli (feldolgozók, felvásárlók nem teljesítése miatti) ideiglenes felmentés lehetőségéről, valamint a KAP 2023 utáni feltételeiről.

Költségnövekedés kompenzáció

Az építési költségek és az építőanyag árak (különösen a faanyagok, acélipari termékek és egyes műanyagok) rendkívül rövid idő alatt drasztikusan megemelkedtek. Emiatt a 2020-ban benyújtott és 2021. I. félévében elbírált VP pályázatoknál - kiemelten az állattenyésztési beruházások, valamint a kertészeti beruházások esetén - a benyújtott építési költségvetés nagyon sok eset-ben már nem tartható, jóval magasabb áron sikerül csak kivitelezőt találni. A VP építési beruházásainál a pályázat kötelező jelleggel írja elő, hogy – az árajánlatos tételek kivételével - a beruházás előzetes költségvetését a benyújtáskor érvényes Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján kell elkészíteni. Emiatt – a várható tényleges bekerülési költségekre figyelemmel - a jellemzően 50%-os támogatási intenzitás a legtöbb esetben jelentősen lecsökken. Miniszter úr egyetértett a felvetett probléma súlyosságával, nem zárkózott el a többletköltség kompenzáció lehetőségétől, ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyoz-ni, hogy olyan megoldást kell találni, amely kizárja a visszaélések lehetőségét és ellen-őrizhető módon valósítja meg a költség-kompenzációt.

Szövetségünk kidolgozott egy javaslatot, amely lehetővé teszi a termelőket sújtó ár-emelkedések miatti költségnövekedések részbeni kompenzációját a valós költségekre eső többlettámogatás biztosítása révén, ezáltal megőrizve az eredeti támogatási intenzitást. A javaslat lényege, hogy a többlettámogatást a mindenkor aktuális ÉNGY-hez kapcsolja. A termelő annyi többlettámogatásra lenne jogosult, amennyi a pályázat benyújtáskori és a kifizetési kér-elem benyújtáskori ÉNGY árkülönbözetre számolt támogatási hányad alapján megállapítható. A szabályozás átmeneti jelleggel kerülhetne bevezetésre, hatálya a 2020. január 1-je és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban benyújtott pályázatokra terjedne ki. 

A kidolgozott koncepciót megküldtük dr. Nagy István miniszternek. Az első visszajelzések pozitívak, a VP Monitoring Bizottsági ülésen bejelentésre került, hogy az AM vizsgálja a többlet költség kompenzáció lehetőségét.

A Mezőgazdasági árbevétel arány számítás módosítása

A vidékfejlesztési támogatásokra való jogosultság egyik feltétele, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó ár-bevétel meghaladja a teljes nettó árbevétel felét. A mezőgazdasági árbevétel számítási módja számos gyakorlati tényt figyelmen kívül hagy, így sok egyértelműen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőt zár ki a pályázati lehetőségből. A mezőgazdasági árbevétel arányt meghatározó képlet szerint ugyanis nem minősül mező-gazdasági árbevételnek sem az integráció keretében történő adásvétel (az integráltak részére történő tovább értékesítés és az integráltak által megtermelt termény értékesítése sem), sem a mezőgazdasági termékek feldolgozása, függetlenül attól, hogy az alapanyag saját forrásból származik-e. Ez azt jelenti, hogy ha példádul a termelő a saját mezőgazdasági terményei feldolgozását elősegítő VP pályázatot nyer el, vagy hogy ha a környezetében lévő kistermelők gabonáját szárítja és vásárolja meg, akkor könnyen kizárhatja magát a jövőbeni pályázati lehetőségekből. Ez egyértelműen szembe megy az agrárpolitika célkitűzésé-vel, a termelők saját (illetve környezetük-ben található) termékeinek feldolgozása ellen hat, valamint gátolja a kistérségi együttműködéseket, integrációkat.

Dr. Nagy István miniszter egyetértetett a felvetett problémával. Kérte, hogy a MOSZ tegyen javaslatot egy új árbevétel számítási módszertanra.

Szövetségünk azt javasolta, hogy a mező-gazdasági árbevétel arányhoz kapcsolódó feltétel vizsgálatakor – jogi személyek esetében – a mezőgazdasági termelőszervezetként való elismeréshez szükséges, ár-bevétel arányra vonatkozó kritérium ke-üljön alkalmazásra. Ezzel a megoldással biztosítható az a kettős cél, hogy egyrészt valóban csak az ágazati szereplők juthassanak hozzá a vidékfejlesztési forrásokhoz, másrészt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató (mezőgazdasági szolgáltatás-nyújtás, integráció, termékfeldolgozás) vállalkozások se kerüljenek kizárásra.  

Állatállomány szinten tartási kötelezettsége alóli időszakos felmentés

A VP állattartó telepi pályázatainál előírás a fenntartási időszakban az állatállomány szinten tartási kötelezettsége. Tagjainktól számos jelzés érkezett arra nézve, hogy a baromfiszektorban – meglévő, több éves szállítási szerződések ellenére – a felvásárlók, feldolgozók a drasztikus keresletcsökkenés miatt a lekötött darab-számok egy részét vis maiorra hivatkozva visszamondják. Ez arra kényszeríti az érintetteket, hogy a rotációk számát csökkentsék. Így viszont a VP-ben vállalt állat-állomány tartási kötelezettségüknek – a legnagyobb gondosság mellett sem – tudnak eleget tenni. (Hasonló problémák léphetnek fel a sertéstartóknál is). Az állomány szinten tartási kötelezettség akár csak egy évben történő be nem tartása a felvett beruházási támogatás visszafizetésének szankciójával jár, ami az érintett gazdálkodók egy jelentős részét azonnal csődbe vinné.

Dr. Nagy István miniszter a felvetett probléma megoldása érdekében nem zárkózott el az átmeneti mentesség megadásától, ennek technikai megvalósításához a MOSZ a vis maior rendelet módosítására tett javaslatot. A módosítással elérhető lenne, hogy az a helyzet, amikor a termelők átmenetileg a vállalt állatlétszám szinten tartási kötelezettségüknek önhibájukon kívül nem tudnak eleget tenni és hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a kieső mennyiségre termékértékesítési szerződéssel rendelkeznek, de a kedvezőtlen piaci viszonyokra való hivatkozással a felvásárlók, illetve feldolgozók részben vagy egészben a leszerződött mennyiség átvételétől elállnak, rend-kívüli eseménynek minősüljön, ami vis maiorként lenne elismerhető.

KAP 2023 után

A megbeszélés fontos témája volt a 2023 utáni KAP, különös tekintettel arra, hogy az új KAP számos, tagjaink számára is fontos döntést (pl. capping, agro-ökológiai alapprogram előírásai) nemzeti hatáskörbe utal. Dr. Nagy István miniszter ígéretet tett rá, hogy a KAP szabályok uniós elfogadását követően (ez időközben megtörtént, lásd „Megszületett a megállapodás a Közös Agrárpolitikáról” cikket) a MOSZ javaslatokról külön egyeztetésre kerül sor.

Javaslatainkat mindent érintett témakör vonatkozásában, kidolgozott formában megküldtük az Agrárminisztériumnak. A találkozón dr. Nagy István nyitottságot mutatott a felvetéseink befogadására, a konkrét kormányzati és minisztériumi döntések meghozataláról időben tájékoztatni fogjuk tagjainkat.

Készítette:      Oláh Endre