Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Nagy Tamás levele az agrárminiszternek az osztatlan közöst felszámoló törvényjavaslatról

Mezőgazdasági Szövetkezők és

Termelők Országos Szövetsége

                   elnök

52/2020

dr. Nagy István úr

agrárminiszter

részére

Agrárminisztérium

Tisztelt Miniszter Úr!

Hivatala elfoglalása óta több kérdésben szakmai együttműködés alakult ki a minisztérium és a MOSZ között. Tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy az ágazat érdekében folyó párbeszédnek vannak szakmai és azon messze túlmutató politikai vetületei is. Tapasztalhatta, hogy az egyeztetések során szövetségünk mindenkor a szakmai kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az elmúlt időszakban együttműködésünk rossz irányba változott. Előfordult, hogy sürgős intézkedést igénylő javaslatainkra választ sem kaptunk. A járványügyi veszélyhelyzetre figyelemmel számos kérdésben kezdeményeztünk a korlátozások miatti nehézségeket enyhítő szabályozást. Érdemi intézkedésként javasoltuk például az idén lejáró haszonbérleti szerződések meghosszabbítását.

Új helyzetet teremtett az osztatlan közöst felszámoló törvényjavaslat benyújtása.

Még a veszélyhelyzet kihirdetése előtti utolsó szakmai egyeztetésen is azt hangoztatták, hogy a javaslaton ugyan dolgoznak, de még nincs egyeztethető formában. Ennek ellenére április 20-án szakembereink és tagjaink a már közigazgatási egyeztetésre bocsátott előterjesztést ismerhették meg, amire a tárca 22-én délig beérkezően várta a véleményt. Észrevételeinket érdemi vizsgálat és bármilyen visszajelzés nélkül elvetették. Azt, hogy ez így történt, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az indítványt – változatlan formában és tartalommal – április 28-án délután már be is nyújtották, amit az Országgyűlés Hivatala T/10312 számon lajstromba is vett. Ez nem közigazgatási egyeztetés, hanem egy előttünk gondosan eltitkolt döntés kihirdetése volt.

Nincs jó és rossz földtulajdonos! Alkotmányos kötelesség a tulajdonos jogainak a tiszteletben tartása és megvédése. Önök azonban e törvényjavaslattal arra biztatnak egyes tulajdonosokat, hogy vegyék el tulajdonostársaik földjét, akár annak árán is, hogy ezzel felborítják a földön fennálló használati viszonyokat, és megszüntetik az ilyen használat kialakulásának jövőbeli lehetőségét is. Ráadásul mindezt birtokrendezési lépésnek nevezik, miközben az egy tagban hasznosítható területeket radikálisan csökkentik. Miniszter úr is elborzadt, amikor bemutattuk a földbirtok-politikának megfelelően készült megosztási térképet. Miféle birtokrendezés az, amikor egy húszhektáros, egy tagban művelt táblából húsz darab egyhektáros csík alakul ki. Igaz, hogy azt javasolják, hogy a jövőben egy hektárnál kisebb méretű birtok ne legyen, de mindez a lényegen semmit nem változtat – a parcellázódás folytatódik. A törvényjavaslat a ma egy tagban művelt birtokok további aprózását okozza, ami az ágazat versenyképességét tovább rontja. A versenyképesség a föld használatán nyugszik.

A törvényjavaslat akár egymillió embert - akarata ellenére - megfoszthat a földjétől. Ön nyilatkozta, hogy az osztatlan közös felszámolása 3,5 millió földtulajdonost és 2,4 millió hektár földet érint, azaz egy tulajdonos hányada átlagosan nem éri el az egy hektárt. A tulajdonostársak között gerjesztett feszültségek eddig minden alkalommal begyűrűztek a tulajdonosok és a földhasználók viszonyába is. Most is számolni kell ezzel, ami komoly problémákat okoz az érintett földek használatában. Erre lenne társadalmi igény? Szerintünk nem. A nyilvántartott földművesek, valamint a földtulajdonosok számának az összevetése egészen mást mutat. Az érintettek eddig is eladhatták volna tulajdonukat, mégsem tették. A valós társadalmi igény nem az elkobzás, hanem az, hogy tegyék egyszerűbbé a tulajdonostársak számára a bérbeadást. Ne legyen könnyebb a földet elaprózni, mástól megszerezni, mint annak bérbeadásáról dönteni. Milyen alapon meri bárki azt állítani, hogy rossz kezekben van a föld annál, aki annak hasznosítását bizonyítottan jó teljesítményre képes, a bérleti díjat korrekten megfizető gazdálkodóra bízza?

Miért kénytelen újabb tortúrát elviselni az a tulajdonostárs, aki a földforgalmi törvények minden lehetetlen előírását betartva megkötötte a haszonbérleti szerződést, és elégedett is bérlőjével. Miért állíthatja meg az életet akár egyetlen tulajdonostárs, miközben a többieknek annyi joguk sincs, hogy ez ellen jogorvoslattal éljenek? A javaslat figyelmen kívül hagy érvényes többségi tulajdonosi döntéseket; ugyanakkor a kisebbségben maradottak számára semmilyen garanciát nem nyújt, hacsak a tulajdonuk elvonását nem tekintjük ilyen védelmet nyújtó intézkedésnek.

Tisztelt Miniszter Úr!

A kormány birtokpolitikájának érvényesítésére hivatkozó intézkedések során mindig kizárják az éppen e birtokpolitika megvalósítása érdekében alkotott földforgalmi törvények rendelkezéseinek az alkalmazását. Így tesznek most is. A törvényjavaslat nem számolja fel a földek közös tulajdonát (a törvényes örökléssel folyamatosan újratermelődig); két évet ad viszont arra, hogy nem földműves tőkebefektetők jelentős földtulajdont szerezhessenek. A „megosztási” eljárásban nem alkalmazható sem a Földforgalmi törvény sem a Fétv. Mi szükség van ezekre a törvényekre?

Kétségtelen, hogy a földforgalmi törvények érdemi és a versenyképesség javítását szolgáló megváltoztatására vonatkozó javaslatainkat Ön mindig elutasította. Az együttműködés eme pártpolitikai feltételét kénytelenek voltunk tudomásul venni. A most benyújtott törvényjavaslattal azonban aktív szerepet vállalt az agrárgazdaság helyzetének további rontásában.

Az ágazat versenyképességével már ma is gondok vannak. Sürgős intézkedésekre lenne szükség. Számos javaslatot tettünk mi is a beruházási színvonal növelésére, a foglalkoztatás megőrzésére, a kistermelők helyzetének javítására és az ágazatot sújtó állategészségügyi (madárinfluenza, ASP) stb. problémák kezelésére.

A koronavírus agrárágazatot érintő következményeinek a tompítása érdekében – többek között – kezdeményeztük a valóban súlyos helyzetbe került ágazatok (zöldség-gyümölcs, állattartás) megsegítését, a legkiszolgáltatottabb kistermelők adózás alóli átmeneti mentesítését, az alkalmi foglalkoztatás közterheinek az enyhítését stb.

Ezek helyett a benyújtott törvényjavaslat újabb zavarokat okoz. A piaci szereplők sokaságánál két évig ismét ellehetetleníti a földgazdálkodás tervezését, a földhasználat biztonságát; kiszolgáltatva őket és jövőjüket a „ki mit szerez meg magának” játszma kimenetelének. Ezzel a versenyképesség javításáról való gondolkodást is befagyasztotta évekre előre.

Tisztelt Miniszter Úr!

Hosszan hezitáltam azon, hogy ilyen körülmények között mit és hogyan tegyek szóvá Önnek.

A beterjesztett javaslat nem az együttműködés terméke és – ahogy korábban kifejtettem - nem is célja sem az agrárgazdaság szolgálata, sem a versenyképesség javítása. A hatására kialakuló súlyos társadalmi és gazdasági feszültségek mellett, a következő néhány év sem a modernizációról fog szólni, hanem a földek körüli spekulációkról, ami tovább rontja a vidék – elsősorban: a falu –helyzetét. Az ágazat komoly kihívásokkal néz szembe, inkább ezekre kellene koncentrálni!

Mi továbbra is nyitottak vagyunk az együttműködésre, ha az az ágazat versenyképességének és a falvak élhetőségének a javítását szolgálja! Levelemet a MOSZ tagságának véleménye és állásfoglalása alapján fogalmaztam meg, és természetesen – mint eddig is – javaslatainkról, valamint az Önök reakciójáról tagjainkat folyamatosan tájékoztatom.

Budapest, 2020. május 4.