A Kormány 2019. évi tavaszi törvényalkotási programjáról
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február elsejétől június tizenötödikéig tart. A Kormánynak az ülésszakra szóló törvényalkotási programja az Országgyűlés honlapján (http://www.parlament.hu/e-futar) olvasható.
A programban 19 törvényjavaslat szerepel, amelyek közül kettőt az Agrárminisztérium (AM) készít elő. A tárca előterjesztéseit februárban és májusban tervezi benyújtani a Kormány.
A februárban benyújtandó, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról készülő törvényjavaslat a Magyar
Államkincstár agrártámogatásokkal kapcsolatos eljárását fogja érinteni. Fő célja az ügyfelek elégedettségének a fokozása.
Az AM másik tervezett előterjesztése az agrártermékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló törvényjavaslat. Jelenleg az érintett termékek földrajzi árujelzőinek az oltalmi eljárásait a védjegytörvény (1997. évi XI. törvény), több EU rendelet továbbá külön kormányrendeletek szabályozzák. A tervek szerint ezeket egy egységes eljárás váltaná fel.
A törvényalkotási program szokatlanul rövid, amit az EU parlamenti képviselőválasztásra való készülődéssel lehet magyarázni. Szerepel ugyanakkor benne a 2020. évi központi költségvetésről valamint az annak
megalapozását szolgáló törvénymódosításokról szóló előterjesztés, ami mindenképpen figyelmet érdemel.
Nem szerepel benne az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslat sem, holott annak elkészítését és mielőbbi elfogadását az agrárminiszter hivatalba lépésekor határozottan kilátásba helyezte. Az e törvényjavaslattal kapcsolatos minisztériumi elképzelésekről dr. Andréka Tamás főosztályvezető nyilvános előadást is tartott Siófokon, 2018. november 29-én.
Nem szerepel benne az állattenyésztési törvény sem, pedig annak közigazgatási egyeztetése már tavaly megtörtént. Az is igaz, hogy az akkori tervek egy több törvényt magába integráló új törvényről (a mezőgazdaság genetikai alapjairól) szóltak; újabban
viszont már ismét az új önálló állattenyésztési törvényről szólnak a hírek. Sem a késedelem okairól (a tagállamoknak legkésőbb 2018. november 1-ig kellett hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti jogszabályaik megfeleljenek az EU 2016/1012 számú rendeletének), sem annak esetleges negatív következményeiről nem hallani érdemi információt.
Várható, hogy lényeges kérdésekben nem a tárca, hanem országgyűlési képviselők nyújtanak be önálló indítványokat, ahogy az történt a 2018. évi őszi ülésszak utolsó szakaszában. Ilyen előterjesztés születhet a családi mezőgazdasági vállalkozásokról, az ún. integrációról valamint az őstermelők ügyében is.
Készítette: dr. Orosz Sándor