SPS a magyarhús a tét

Benyújtotta Brüsszelnek a kormány az új agrártámogatási rendszer, az SPS 2010-es bevezetésérõl szóló dokumentációt.

 

NÉPSZAVA
2009. július 31. péntek 13. oldal

Már Brüsszelben az agrártámogatási bejelentkezés

SPS: a magyar hús a tét

A mainál is több importált hús kerülne az üzletekbe, ha Magyarország 2010 januárjától nem térne át az új uniós agrártámogatási rendszerre. Bár a kormány benyújtotta Brüsszelnek az SPS bevezetésérõl szóló dokumentációt, az Alkotmánybíróság még nem döntött arról, alkotmányos-e ez. Az állattenyésztõk õszre tüntetést szerveznek a bíróság elé. A tét: hogyan osszák szét a gazdálkodók között az évi 250 milliárd forintos agrártámogatási büdzsét.
 
Benyújtotta Brüsszelnek a kormány az új agrártámogatási rendszer, az SPS 2010-es bevezetésérõl szóló dokumentációt. A kabinet és a szaktárca szó szerint az utolsó pillanatban teszi ezt meg, hiszen ha augusztus 1-jéig nem jelentkezik be, akkor a jelenlegi (SAPS) rendszert kell tovább alkalmazni, ami a támogatási szabályok módosulása miatt igen nehéz helyzetbe hozná az állattartókat. A kormány az Alkotmánybíróság döntésére várt. Bár Sólyom László alkotmányossági kifogása már több mint nyolc hónapja a testület elõtt van, még nem döntött róla, noha az elnök sürgõsséggel kérte az állásfoglalást.

A Magyar Agrárkamara becslése szerint csak az állattartóknak az uniós költségvetési idõszak 2013-ig hátralévõ részében összesen mintegy 130-140 milliárd forintos bevételkiesést okozhat, ha nem vezetik be az új támogatási modellt. Az agrárminiszter ennek kapcsán lapunknak azt mondta, ez azért áll elõ, mert a nehéz helyzetben lévõ ágazatokat segítõ különtámogatások a mai, úgynevezett SAPS rendszer fenntartása esetén jövõre beolvadnának a területalapú támogatásokba. Ez Gráf József szerint igen súlyosan érintené például a teljes állattartó ágazatot, a tejtermelõket, dohánytermesztõket, a rizst és cukorrépát termesztõket.

Könnyû belátni, hogy ha az állattartók kevesebb támogatásra lennének jogosultak, a többi uniós tagállamhoz képest csökkenne a versenyképességük, hiszen a 15 régi tagállam (és az újak közül is kettõ) már átállt az SPS-re. Nem véletlen, hogy a kormány döntésével szinte egy¬idejûleg a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) 15 tagszervezete nyílt levélben sürgette az Alkotmánybíróságot, hogy mielõbb döntsön. Úgy látják, akár tízezer munkahely is megszûnhet a feldolgozóüzemekben és állattenyésztõ telepeken, ha a különtámogatások beépülnek a területalapú támogatásokba.

A Magyar Állattenyésztõk Szövetsége (MÁSZ) szerkesztõségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában azzal érvel, hogy ha marad a mai rendszer, 2010 és 2013 között 15-40 százalékkal csökken az ideihez képest az ágazat támogatása. A jelenlegi támogatási rendszerben a tejre adható támogatás jövõre kilogrammonként 7-8 forint, míg az SPS rendszerben 12 forint lenne. Az ágazat „bruttó kibocsátása” 15 százalékkal is visszaeshet, s ez 55-80 milliárd forint bevételkiesést jelentene az állattartóknak. „Amennyiben nem változik semmi, 2010-ben a tej- és anyajuh-támogatás, 2011-tõl valamennyi állatalapú támogatás egy része a SAPS-borítékba kerül, és szétterítik a területalapú támogatásban részt vevõ termõföldekre. Emiatt 2010-ben 7-7,5, két év múlva pedig 9-10 milliárd forint támogatás¬csökkenéssel kell számolni az állattartó gazdáknál. Ennek következményei: további állománycsökkenés, üzemek bezárása, piacvesztés” – írták. (A MÁSZ érveit továbbgondolva levonható az a következtetés is, hogy a takarmánytermesztõk is rosszul járnak, hiszen kevesebb állatnak kevesebb takarmány kell. A versenyképesebb külföldi hús pedig kiszorítja a hentespultokról a magyar termékeket, ami a fogyasztók számára sem elõnyös.)

A kormány az utolsó pillanatig kivárt a döntéssel, végül „okosan” határozott, mert az SPS bevezetésének helyessége szakmailag egyértelmû – érvelt a döntés mellett Horváth Gábor, a MOSZ fõtitkára. Miközben a kormány és a gazdálkodók az új rendszer bevezetésére készülnek, Gráf miniszter azt sem rejti véka alá, hogy elõfordulhat, az Alkotmánybíróság olyan döntést hoz, amely miatt a kormány a törvény korrekciója helyett inkább azt választja, hogy mégsem vezetik be az új rendszert. „Ezt elõre egyeztettük Brüsszellel, jeleztük, hogy alkotmányossági okok miatt esetleg vissza kell lépnünk. Tisztáztuk, hogy emiatt a magyar termelõk egyetlen forint támogatástól sem eshetnek majd el” – fogalmazott a miniszter kérdésünkre.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt az SPS-rendszer bevezetésérõl szóló törvényjavaslatról. A szeptember 1-jei teljes ülés napirendjén ez a kérdés egyelõre nem szerepel. Az Ab szóvivõje, Sereg András szerint a testület „õsszel tárgyalja” az államfõi beadványt. Az Ab tavasszal már kétszer napirendre tûzte az indítványt, de a döntéshez szakértõi anyagok beszerzését tartották szükségesnek, s kérdéseket tettek fel a szaktárcának is. A kérdés érdemi megítélésekor a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság bírálatától tartózkodó szakminiszter azt azért szóvá tette, hogy máskor, ha az elnök sürgõsséggel kéri egy javaslat elbírálását, azt a testület 2-3 hónap alatt meg is teszi.

Miközben az állattartók és a kormány egységesek abban, hogy át kell térni az SPS-rendszerre, a Fidesz és a fõként kisbirtokokon gazdálkodókat tömörítõ Magosz élesen elutasítja azt, hiszen a mai rendszerben 2010-tõl a növénytermesztõk járnának jobban. Jakab István elnök szerint a bevezetéssel a jelenlegi torz birtokrendszer állandósul, ami a vidék tönkretételét okozza. Szerinte kettõs földár és földbérleti rendszer alakul ki annak alapján, hogy mely területhez jár támogatás, és melyikhez nem. Jakabnak azért nincs igaza, mert az a gazda, aki maga mûveli a földjét, jogosult a támogatásra. Az unió nem a föld tulajdonlásához, hanem az értéket teremtõ gazdálkodáshoz ad támogatást. A torz birtokrendszerért nem az uniós támogatási rendszer, hanem a rendszerváltás után végrehajtott földkárpótlás okolható. Ekkor kis parcellákra kényszerültek a termelõk, a földkoncentrá-ciót, a reális földár kialakulását pedig akadályozta, hogy a földtörvényben megtiltották az állattartó cégeknek, hogy saját tulajdonú földjük legyen.
Csík Rita, Bihari Tamás


Agrártámogatás számokban

2008:  233 milliárd forint

2009:  258 milliárd forint

Top-Up támogatás (nemzeti kiegészítés): 33 milliárd forint*

támogatásra jogosultak  száma 2004-ben: 200 ezer

támogatásra jogosultak száma 2009-ben: 187 ezer

támogatásra jogosult minimális birtokméret: 0,3–1 hektár

* idén a költségvetés takarékossági okokból nem fizeti ki a gazdáknak


Amit az új rendszerrõl tudni érdemes

Az SPS a földtulajdonnal és bérlettel rendelkezõ, a földjüket mûvelõ gazdálkodók számára nyújt forrásokat, így háttérbe szorítja az úgynevezett sofa farmereket, vagyis azokat, akik nem tesznek semmit, úgy várnak jövedelmet a földjük után. Kiszorulnának a támogatási rendszerbõl azok, akik például legelõnek jelentenek be egy területet, de semmilyen tevékenységet nem folytatnak rajta, csak a pénzt veszik fel. A támogatások az új rendszerben vagyonértékû joggá válnak, amit a gazdálkodó a földdel, vagy szabadon adhat és vehet. Az SPS két elembõl tevõdik össze. Az egyik a regionális támogatások, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstõl függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezõgazdasági termelõk. Emellett a kiegészítõ támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit „történelmi alapon” számítják ki minden gazdálkodó számára egyéni módon, abból, hogy a bázisévben (ez Magyarországon 2006 lesz) mekkora támogatást kapott.


Vita a „bázisév” meghatározásáról

Az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvény a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító, önálló vagyoni értékû jogot ad a mezõgazdasági termelõknek. Jelentõsebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelõk, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlõként már támogatásban részesültek. Az államfõ álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termõföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelõt, és nem a tulajdonost illeti. Vagyis sérülnek a tulajdonos jogai. Sólyom szerint ez önmagában nem szükségszerûen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelõen szerzõdjenek. A vitatott törvényjavaslat viszont múltbeli idõponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét.

Az uniós támogatás logikájából fakad, hogy az új rendszerben egy korábbi évet tekintenek „bázisévnek” , hiszen az uniós elõírások egy lezárt, kifizetett idõszakhoz viszonyítanak – érvelt lapunknak Gráf József. A miniszter szerint a rendszert már bevezetõ 15 régi tagállam is ugyanezzel a módszerrel élt, és ez sehol nem okozott alkotmányjogi problémát. A miniszter szerint nem okoz hátrányt ez a meghatározás a rendszerbe újonnan belépõknek sem, hiszen õk a rendszerbõl kilépõknek járó támogatásból létrehozott nemzeti tartalékalapból kaphatják meg az induláskor a támogatást.