Javítandó alkupozíció - Magyar Mezõgazdaság 2009 május 13

Javítandó alkupozíció
 
Az Élelmiszer Termékpálya Kódex az aláírók által önként vállalt szakmai-üzleti magatartási norma. Annak érdekében hozták létre, hogy az élelmiszer termékpálya szereplõi között helyreálljon a bizalom, csökkenjen a beszállítói kiszolgáltatottság, s nem utolsó sorban elõsegítse a kölcsönös együttmûködésen alapuló kapcsolatok fejlõdését. Tóth István, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint az etikai kódex nem oldotta meg ugyan teljes mértékben az alapvetõ problémát, de sikerült az üzleti kapcsolatok jó néhány érzékeny területét feltárni.

A kódex megalkotásának közvetlen oka az volt, hogy a tejtermelõk több esetben még 35-45 forint literenkénti árcsökkenés mellett, tavaly 55 forintért sem tudták értékesíteni a megtermelt tejet, ami mégis 240 forintos áron került az áruházláncok polcaira. Ugyanakkor az UHT import tejet 109 forintért árulták literenként. Tudjuk, hogy azokban az országokban, ahonnan behozták, a termelõk literenként 5-10 forinttal többet kaptak érte. Meg kell említeni azt is, hogy vannak olyan üzletek, ahol hazai eredetû tejet nem is forgalmaztak. Így mindenki számára láthatóa mezõgazdasági termelõk gazdasági alárendeltsége, ami elfogadhatatlan.
A tejtermelõkéhez hasonló problémával küzdenek a hús-, a baromfi-, a zöldség- és a gyümölcstermelõk. Ezért került sor az FVM segítségével a termelõi, feldolgozói és kereskedelmi érdekképviseletek együttes tárgyalására.
Felújított tárgyalások
- Az elsõ felvetés az volt -idézte fel az eseményeket Tóth István -, hogy az FVM kössön megállapodást az üzletláncok képviselõivel, hogy a korábbinál több hazai terméket kínáljanak a polcokon. A kereskedõk ezt a felkérést elutasították, ugyanakkor alkalmasnak vélték az idõpontot arra, hogy az Etikai Kódex
rõl két évvel ezelõtt abbahagyott tárgyalásokat felújítsák.
Hajlandónak mutatkoztak arra, hogy együttmûködjenek a termelõkkel és feldolgozókkal az általuk is érzékelt feszültségek csökkentése érciekében. A termelõk részérõl mérsékelt várakozás volt tapasztalható a kódex megalkotása iránt, de látták, hogy az alkuerõ javítása érdekében valamit tenni kell.
A MOSZ és más szakmai szervezetek vállalták, hogy a termékpálya többi szereplõivel asztalhoz ülnek, kifejtik a termelõk álláspontját és megindokolják javaslataikat. Azzal mindenki tisztában volt, hogy a termelõi oldalon csak csekély jövedelem vagy veszteség keletkezik, s hasonló helyzetrõl számoltak be a feldolgozók is. De az öt hónapig tartó tárgyalások alatt sem kaptak választ a termelõk arra, miként lehetséges, hogy az import UHT tejet 109 forintért adják az áruházláncokban, míg a hazai 209-240 forintjába kerül a fogyasztóknak. Egy alaposabb versenyhivatali vizsgálat fényt deríthetne erre a kérdésre.
Az agresszív árképzés természetrajzát ma sem látják tisztán és világosan. A szövetség titkára hangsúlyozta, hogy aki csak azt látja a megállapodásból, illetve az etikai kódexbõl, hogy a magyar áruk aránya 80 százalé-
kos legyen, az nem olvasta elég figyelmesen a dokumentumot.
Csak részeredmények
- A fõ célkitûzés, hogy javuljon a jövedelemelosztás a termékpályák szereplõi között, csak kismértékben változhat - mondta Tóth lstván. - De nem is várhatjuk el a termékpálya kódextõl, hogy gyökeres változást hozzon a jelenlegi helyzetben. Ez ugyanis csak törvénymódosításokkal, verseny-jogiváltoztatással érhetõ el.
- Véleményünket alátámasztja, hogy az Európa Tanács és a Európai Unió gazdasági és szociális bizottsága is foglalkozik ezzel a problémával. A hazai tárgyalási folyamat lehetõséget adott arra, hogy a közvélemény tudomást szerezzen a problémakörrõl, és a tárgyaló felek is megismerhették egymás gondolkodását, érvrendszerét, érdekeit - tette hozzá a MOSZ titkára.
A kódexben foglaltak szerint a termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztetõ eszközöket. Igya külföldrõl behozott és a hazai termékek esetében nem érvényesítenek eltérõ árképzési elveket, nem forgalmaznak önköltségi ár alatt saját üzletben elõállított terméket és szezonális terméket a hazai értékesítési szezon kezdetén nem forgalmaznak akciós áron. A termékpálya vállalkozásai vállalták továbbá, hogy azonos tartalmú ajánlatok esetén hazai terméket vásárolnak és a hazai terméket részesítik elõnyben. A termelõk számára fontos pont, hogy az élelmiszerfel-dolgozók árletörési céllal nem importálnak a kiemelt jelentõségû hazai termékek körébe tartozó mezõgazdasági alapanyagot.
Tóth lstván kiemelte azt is, hogy az átadási árat csökkentõ visszatérítések szabáiyozá-
sában is történtek érdemi megállapodások. Rögzítették például, hogy a szerzõdések csak valós szolgáltatásokra köthetnek ki visszatérítést, ugyanakkor megszüntették az elõzetes belistázási és az új üzletnyitási díjat.
A szaktárca segítségével
- Egy sor pozitívumot tartalmaz a dokumentum, de akadnak még homályos pontok a kapcsolatrendszerben - emelte ki a szövetség titkára. - További lépésekre van szükség ahhoz, hogy a termelõk alkupozíciója tovább javuljon, hogy a kiszolgáltatottság megszûnjön.
A felek abban állapodtak meg, hogy a július elsejével életbe lépõ kódex elõírásainak betartását december 31-éig ellenõrzik. Amennyiben azt állapítják meg, hogy egy gazdasági szereplõ megsérti a kódex elõírásait, az nyilvánosságra hozható. Ez az egyetlen szankció, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruházláncok szeretnék elkerülni az ilyen jellegû negatív reklámot.
Az FVM vállalta, hogy ha az etikai kódex féléves mûködése nem hoz kézzelfogható eredményt, hajlandó törvénymódosításokkal folytatni az élelmiszertermelés, -feldolgozás- és kereskedelem szabályozását, az egyensúlytalanság enyhítését.
H. GY.