A válság várható hatásai - Magyar Mezõgazdaság 2009 április 29
A válság várható hatásai
A magyar mezõgazdaság jövedelmi viszonyai, versenyképessége, a válság hatása és kezelése a mezõgazdaságban címmel tartott elõadást a pápai agrárakadémián Horváth Gábor, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) fõtitkára. Miután a témakör igen szerteágazó, a válság ügyei pedig inkább elõrejelzésen, becslésen alapulhatnak, a fõtitkára legfontosabb kérdéseket csupán érintõlegesen fejtette ki.
– Ha megvizsgáljuk az ágazat legfõbb jellemzõit, a jövedelemviszonyokat, illetve a versenyképességet, ellentmondásos képet kapunk – kezdte mondandóját a fõtitkár. – Elsõként, a jövedelmezõséget vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy tendenciózusan nõtt a vállalkozások mérleg szerinti eredménye. Ugyanakkor a kimutatott eredmények összege kevesebb, mint a közvetlen támogatások összege, tehát a piacon realizált eredmény nem jelenik meg.
Nyitott kérdések
– A helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy ezek az eredmények lényegében csak a növénytermesztésnél jelentkeztek, az állattenyésztés helyzete nem javult, sõt valószínûsíthetjük, hogy tovább romlott
– hangsúlyozta Horváth Gábor. Várhatóan nem teljesül a kormányzati célkitûzés, amely szerint helyre kell állítania növénytermesztés és állattenyésztés termelési egyensúlyát, hiszen 2006ban baromfiválság, 2007ben sertésárzuhanás, 2008ban tejválság volt jellemzõ. A jelentõs veszteségek miatt hol az egyik, hol a másik ágazatot építik le. Az állattenyésztés fokozatos leépülése rombolja az üzemek stabilitását. A csatlakozás óta a leépülés e téren nagyon markáns, ráadásul az EU ágazati reformjai is a termelésszerkezet egyszerûsödése irányába hatnak (lásd cukorrépa). Jellemzõje az elmúlt idõszaknak a
követhetetlen áringadozás, amiben nagy szerepe volt a nemzetközi árfelfutásnak, valamint az idõjárásnak.
– A jövõ versenyképességének fontos mérõeszköze a fejlesztés, a beruházás. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a mezõgazdaság részesedése a beruházásokból a GDPvel arányos volt. Ez alapján azt gyaníthatnánk, hogy problémamentes az ágazat. Nem így van. A mezõgazdasági beruházásokat a támogatási programok generálják, ráadásul kérdéses megtérülésük. A meglódult gépberuházások megnövelték a gépkapacitást. Valószínûsíthetõ, hogy ezek egy része kihasználatlan marad. Az állattenyésztési beruházások a legutóbbi 30 év elmaradt fejlesztései miatt mentõövet jelentenek az állattenyésztésnek. De mintegy 50 százalékuk olyan kötelezõ környezetvédelmi beruházás, ami soha nem térül meg, s a jövedelmezõséget rontja.
– A versenyképesség legkritikusabb területe a piacképesség. A csatlakozás óta a magyar mezõgazdaság piacképessége romlott. Az okok sokrétûek. Válságban különös jelentõsége van annak a támogatási hátránynak, ami még ma is 30 százalékos a nyugati versenytársakhoz képest. Ugyanakkor éppen most, az egyre élezõdõ verseny idõszakában az EU leépíti a piacszabályozást. Nyugati konkurenseink mára kialakí
tottak egy zárt termelõifeldolgozóikereskedõi, s az esetek nagy részében még a finanszírozást is magában foglaló integrációt. Nálunk ez elmaradt.
Leépülés várható
Nem megalapozott az a vélekedés, hogy a mezõgazdaságot nem érinti vagy kevésbé érinti a válság. Félrevezetõ ez a megközelítés, mert persze nem érinti annyira, mint az autóipart, viszont a kisebb visszaesés is jelentõs károkat okoz egy olyan ágazatban, ahol az alkalmazkodása természeti, biológiai okok miatt sokkal nehezebb. Alátámasztja ezt az is, hogy a 2009 elsõ havi adatok csökkenésrõl szólnak: arról, hogy a tej eladhatatlan; hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a boreladás csökkenését tapasztalta; hogy mintegy 1,52,5 millió tonna gabona még mindig a raktárakban vár vevõre és az is, hogy mezõgazdasági termékek eddigi értékesítését az árfolyam lendítette elõre.
De ha számba vesszük a keresletet befolyásoló tényezõket, akkor is indokolt a rendkívüli óvatosság, mert a lakossági jövedelmeket érintõ megszorító intézkedések csökkentik a fizetõképes keresletet. A hazai támogatások is csökkentek – a topup 33 milliárd forinttal – ami hiányzik a gabonatermelésbõl. A forintárfolyam romlása a mezõgazdasági termelõknél is
megjelenik, mert hitelállományunk jelentõs hányada, mintegy 100 milliárd forint deviza alapú. Nem közvetlenül a válság hatása, de a válság alatt és az azt követõ idõszakban várhatóan lecsökken a beruházási források összege, ebbõl következõen értékük sem nõ.
Javaslatok
– Miután az ÚMVP közvetlenül mezõgazdaságot érintõ fejlesztési célprogramjait szinte kivétel nélkül meghirdették, a rendelkezésre álló forrásokat a határozatokkal alapvetõen lekötötték. Ebbõl következik, hogy 2010tõl várhatóan nem ösztönöznek új beruházásokat a támogatások. Valószínûsíthetõ, hogy a válság hatása a magyar mezõgazdasági szervezeteket, s az ágazatokat leépüléssel érinti, míg a konkurenciáinkat még inkább stabilizálja – mondta Horváth Gábor.
A fõtitkár szerint a versenyképesség javítását, a válság hatásainak csökkentése érdekében meg kellene tenni! A piaci biztonság érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a piacteremtésre és a piacvédelemre. Forrásokat kell teremteni és programokat indítania mezõgazdasági alapanyagok (gabona) alternatív felhasználására. A piaci stabilitást szolgáló eszközöket meg kell õrizni és újakat bevezetni. Kezdeményezni kell a mezõgazdasági de minimisszabályok átalakítását. A bürokrácia, a hatósági díjak, a büntetések, a versenyhátrányt okozó gyakorlatot meg kell változtatni. A földtörvényben lévõ korlátozásokat – különösen az állattenyésztés, az ültetvénytelepítés, az erdõtelepítés érdekében – meg kell szüntetni.
H. GY.