Krízisben az állatenyésztés - Magyar Mezõgazdaság 2009. március 25.

Krízisben az állattenyésztés
Az Állattenyèsztésí fejlesztési beruházások és finanszírozási lehetõségek a válság tükrében" címû konferencián Horváth Gábor, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének fõtitkára is felszólalt. Elõadásában ki fejtette, hogy az állattartó gazdálkodók meghatározó része épp a túléléséért küzd, a talonmaradás minimális feltételeit igyekeznek megteremteni a jelenlegi piaci és finanszírozási gondok közepette. Az, hogy jelen körülmények között mégis a fejlesztési beruházásokról beszélünk annak köszönhetõ, hogy az állattenyésztési ágazatok fejlesztési, beruházási kényszer alatt állnak. A fõtitkára MOSZ javaslatait is ismertette.

Aki termelni akar, annak nincs más választása, mivel több oka is van a beruházási kényszernek, hangsúlyozta a fõtitkár. Ide sorolandó a környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelés, amelyek improduktív beruházásoknak számítanak, de a termelés folytatásának elõfeltételei. Az IPPC telepeknek legkésõbb 2010. október 31-éig be kell fejezniük ezeket a beruházásokat, ellenkezõ esetben bezárják õket. A versenyképesség és a hatékonyság növelése, a környezetvédelmi beruházások mellett ugyancsak piaci kényszer. Az állattartók többsége a megnyert pályázat birtokában sem kezdte meg ezidáig a projektek kivitelezését, mivel teljesen bizonytalannak ítélik az állattenyésztés jövõjét, míg azok, aki már megkezdték a beruházásaikat, jelenleg többnyire finanszírozási, likviditási gondokkal küszködnek, esetenként leállították azokat.
Az állattenyésztés bruttó kibocsátása öt év alatt 8 százalékponttal csökkent (a sertésállomány nagysága öt év alatt a kétharmadára zuhant!). Messze vagyunk a minisztérium által kívánatosnak tartott 50-50 százalékos növénytermesztési-, állattenyésztési arány elérésétõl, hangsúlyozta a fõtitkár. A visszaesés fõbb általános okai: a piacvédelem
gyakorlatilag megszûnt (uniós csatlakozás), tehetetlenség az importnyomással szemben, az agrárstratégia hiánya (a cél- és eszközrendszer nem megfelelõ koordinációja),  kör- nyezetvédelmi kötelezettségek, a fogyasztói tudatosság hiánya, a háztáji gazdaságok leépülése (öt év alatta felére esett az egyéni gazdálkodók által tartott sertések száma), a megoldatlan földkérdés, s nem utolsó sorban a torz jövedelemelosztás a termékpályán.
Mindezek mellett a piac kiszámíthatatlan, a jövõ nem tervezhetõ, a hivatali adminisztráció, a végrehajtás (MVH-kifizetések) nem megfelelõen mûködik, jelentõsek a finanszírozási nehézségek, a gazdasági válság miatt a bankok sokkal óvatosabbak, lassabban és drágábban vagy egyáltalán nem hiteleznek. Jelen helyzetben mindenekelõtt a piaci és a pénzügyi (finanszírozási) problémákra kell megoldást találni, s ebbõl a szempontból 2009-2010 vízválasztó évek lesznek.
A beruházási kényszert pontosan érzik az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók, (lásd az ÁTK 1-re benyújtott 967, s az ÁTK 2-re benyújtott 1273 kérelmet), ugyanakkor az utóbbi hónapokban drasztikusan megváltozott közgazdasági, finanszírozási - és egyes
Vállalkozói, gazdálkodói oldalról egy sor intézkedés azonnali végrehajtását várja el a MOSZ, melyek közül a legfontosabbakat idézzük.
•    Az állattenyésztés helyzetével a legmagasabb szinten kell foglalkozni, a minisztérium eszközei korlátozottak, ezért kormányszinten kell megoldást keresni az ágazat problémáira.
-A pénzpiaci válság következményeként a saját erõ szükségletének biztosításához államilag garantált hitel bevezetésére van szükség, valamint a hitelprogramokat ki kell terjeszteni a már megkezdett beruházásokra.
Az EMVA-elõleg igénylésének lehetõségét azonnal be kell vezetni mind a megkezdett, mind az ezután induló beruházásokra.
-    Fél éve, egyes esetekben 9-10 hónapja beadott kifizetési kérelmek ,parkolnak" az MVH-nál, ami nem csak jelentõs kiadást (hitelkamat) jelent a gazdálkodóknak, hanem a beruházás következõ fázisának elindítását is akadályozza. Azonnali és pluszforrás bevonása nélküli segítséget jelentene az MVH ügyintézési folyamatának felgyorsítása (a beadott kifizetési kérelmeket 30 napon belül bírálják el).
- Ma már látható, hogy a beruházások egy része minden törekvés ellenére sem kivitelezhetõ az elõírt határidõig. A megváltozott feltételek miatt a határidõk jogszabályi változtatására (kitolására) van szükség.
•    A MOSZ kezdeményezi, hogy a közvetlen termelõi értékesítéshez kapcsolódó eszközbeszerzések támogatása kerüljön be az EMVA jogcímei közé.
ágazatok esetében piaci - környezet kényszerpályára sodorta a termelõket, ahonnan azonnali intézkedések hiányában sokak számára már nem lesz visszaút.
Piaci oldalról nézve a sertéstartók 2007 végén, 2008 elején már átélték azt a döntési helyzetet, hogy folytassák vagy abbahagyják-e a termelést. Az akkori kilogrammonként 70-100 forintos veszteséget jelentõ felvásárlási árak hatására tucatjával zárták be a sertéstartó telepeket. A jelenlegi magasabb felvásárlási ár sem képes kompenzálni az akkor elszenvedett veszteségeket, így kérdéses, hogy a finanszírozási problémák következtében kik azok, akik ötéves tartási kötelezettség mellett végrehajtják a szükséges beruházásokat. A tejágazatban több mint egy éve folyamatosan romlanak az értékesítési lehetõségek, a jelenlegi termelõi árszint tömeges felszámolásokhoz vezethet.
Szorosan kapcsolódik az elõzõ felvetéshez az a tény is, hogy a mintegy 1900 támogatott ÁTK 1-es és ÁTK 2-es kérelemhez kapcsolódóan a jóváhagyott 220 milliárd forint támogatási összegbõl eddig mindössze - 2009. január végi információ - körülbelül 20 milliárd forintra érkezett be kifizetési kérelem (10%). Ezzel szemben a kifizetett összeg a hárommilliárd forintot sem érte el (1,5%).
H. GY.