Tovább drágult a mûtrágya - Magyar Mezõgazdaság 2009. március 18.
Tovább drágult a mûtrágya
A Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége, a tavaszi munkákkal össze függésben a hazai mutrogya-felhasználás termelõüzemi gyakorlatát, a típusvá-lasztékot, a piaci lehetõségeket, a mûtrágya beszerzési konstrukciókat, a piaci árak jelentõs változásának gyakorlati tapasztalatait vizsgálta. Az elemzésrõl Krista Istvánt, a szövetség munkatársát kérdeztük A felmérés szerint az árat -összefüggésben a kereslet-kínálat alakulásával - befolyásolta a mennyiségi, a fizetési, a szállítási és a kiszerelési igények kielégítése is.
Tavaly a mûtrágyák értékesítési ára drasztikus mértékben nõtt. Ennek hatására a gazdálkodók egy része nem vásárolt vagy csak kevesebbet. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint 2007-ben, a fõbb növényi termékek esetében a mûtrágyaköltség mintegy 12-16 százalékát tette ki a termelési költséghányadnak. Az elmúlt évben a mûtrágya áremelkedése további 5-7 százalékkal növelhette a fontosabb szántóföldi növények esetében az egy hektárra jutó mûvelési költségeket.
Tavaszi mûtrágyaellátás
A felmérésben mintegy 150 üzem vett részt, s adataik feldolgozása alapján elmondható, hogy - az elsõ negyedévre vonatkozóan - a növénytermesztéshez szükséges és az adatszolgáltató üzemek által beszerzésre tervezett mûtrágya mennyisé
gének 92 százaléka nitrogén, míg 8 százaléka foszfor és kálium alapú. A tervezett mennyiséget 100 százalékban beszerzõ tagszervezetek által megvásárolt mûtrágya az összes tervezett elsõ negyedévi mennyiség 27 százalékát teszi ki, míg az 50 százaléknál nagyobb mértékben beszerzõ üzemek által vásárolt mûtrágya az elsõ negyedévi tervezett mennyiség 11 százaléka. A tervezett negyedéves mennyiség 50 százalékánál kevesebbet vásárló üzemek által beszerzett mûtrágya az adatszolgáltatók által tervezett mûtrágyabeszerzés 14 százalékát képviseli. Az elsõ negyedévre még mûtrágya beszerzést nem végzett üzemek részérõl a betervezett szükséglet az összes visszajelzõ üzemi szükségletnek mintegy 48 százalékát teszi ki. Az eddig még beszerzést nem végzett üzemek részérõl a mûtrágya vásárlás elmaradására adott válaszokban szerepelt a pénzügyi, a likviditási probléma, de a kivárás vagy mindkét felvetés is. Hasonló arányokattükröz a második negyedévi felhasználási igény is.
Drága a mûtrágya
Annak érdekében, hogy mind a résztvevõk, mind az általuk képviselt tagszervezetek információt kapjanak az elsõ félévre vonatkozó mûtrágyapiaci elõjelzésekrõl, fórumot kapott a Péti Nitrogénmûvek Zrt. kereskedelmi igazgatója, valamint az IKR mûtrágya kereskedelmi ágazat igazgatója. Az elõbbi szakember részérõl kiegészítés hangzott el az év eleji árakat illetõen, ugyanis a mûtrágyagyár januárban kedvezményes áron szállított a nagykereskedõknek pétisót, így a termelõk tonnánként 70 000 forint áron is hozzájuthattak a termékhez, míg az ammónium-nitrátot 78-80 000 forintért, illetve a karbamidot 100 000 forintért lehetett beszerezni tonnánként. A kereskedelmi vezetõ szerint a március elejétõl újra termelõ üzem csakis a ténylegesen megrendelt mennyiségeket gyártja le a hazai piacra. Raktárra nem termelnek, a szabad tételeket exportálják. Szükség esetén a havonta elõállítható mennyiség 75-80 ezer tonna mûtrágya, a folyékony alapanyaggal együtt. Szilárd termékekbõl májusig mintegy 150 000 tonnát tudnak legyártani.
Összességben a hazai igények akkor lesznek kielégíthetõek, ha a tavalyi mennyiségnél 20 százalékkal kevesebbet vásárolnak a termelõk.
A nitrogénmûtrágyák árai várhatóan nem csökkennek a közeljövõben, mivel a tavalyi év végéhez hasonló áron tudnak csak földgázt beszerezni. Mint közismert, a mûtrágya önköltségének több mint nyolcvan százalékát a földgáz ára teszi ki.
Következtetések
Az lKR ágazati igazgatója részletesen bemutatta és alátámasztotta az árképzésre vonatkozóan elhangzottakat. Jelezte, hogy a termelõüzemeket a továbbiakban is a legszélesebb körben és teljes körû választékkal kívánják kiszolgálni. Természetesen elõre és idõben kell jelezni az igényeket, hiszen a gyártó és a felhasználó között a legnagyobb kockázatot õk viselik. Jelenleg is rendelkeznek készletekkel pétisóból és egyéb, import nitrogénmûtrágyából.
Az elhangzottak és jelzettek alapján az év eleji mûtrágya igények teljes körû kielégítésének az esélye ugyan nem látszik reálisnak, de amennyiben az import tételekben nem lesz csökkenés - sõt, némi növekedést lehetne elérni -, úgy remény van a szükségletek biztosítására. A gazdálkodók részérõl rendkívül fontos, hogy a vásárlási igényt a lehetõ leghamarabb jelezzék az õket ellátó, kiszolgáló nagykereskedõknek.
Szakmai vélemények szerint a jelenlegi tápanyag-visszapótlási rendszer hosszú távon nem biztosítja a megfelelõ mennyiségû, és elsõsorban megfelelõ minõségû növényi végterméket. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha a drága mûtrágya költséghatása nem érvényesíthetõ a végtermék majdani piaci árában, úgy valóban kockázatos a termelõknek az optimális tápanyag-ellátást biztosítani.
H.GY.
Néhány alapvetõ mûtrágyaféleség 2007-2008. évi tényleges ára
| Megnevezés |
| 2007 | 2008 | Index 100% =2007, |
| Ft/tonna |
| |||
| Ammónium-nitrát 34% | 52 000 | 90 400 | 173,9 | |
| Ammónium-nitrát 27% | | 44 500 | 70 300 | 158,0 |
| Karbamid 46% |
| 67 000 | 99 100 | 147,9 |
| Kálisó 60% |
| 53 200 | 137 300 | 258,1 |
| Nitrosol |
| 39 300 | 63 500 | 161,6 |
| NPK (15:15:15) |
| 66 500 | 133 400 | 200,6 |
| MAP |
| 100 400 | 213 900 | 213,0 |
| POWER (8:20:30) |
| 83 000 | 141 000 | 169,9 |