Kritikushelyzetben a tejágazat /Magyar Mezõgazdaság 2009. február 11./

Kritikus helyzetbe került a múlt év végére a hazai tejága¬zat. A Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Orszá¬gos Szövetségének (MOSZ) titkára, Tóth István szerint ennek egyik oka, hogy az év eleji felvásárlási árak év vé¬gére több mint 20 százalékkal csökkentek, a tejtermelõ gazdaságok döntõ többsége önköltségi ár alatt kényte¬len értékesíteni a megtermelt tejet. A másik ok, hogy az idei évre szóló felvásárlási szerzõdések megkötése vonta¬tottan halad, a termelõk egy-három hónapos, nem pedig hosszú távú szerzõdésekkel rendelkeznek.

Több feldolgozó pénzügyi nehézséggel küzd, csúsznak a fizetési határidõk betartásával, s ez növeli a termelõk pénzügyi bizonytalanságát (1. táblázat).
Nem csak Magyarországon van válság, hanem Európában is, hangsúlyozta a titkár. Változatlanul az a véleménye a MOSZ szakembereinek, elhibázott lépés volt az Európai Uniótól, hogy a 2007. évi magas tejárakra építve - amelyek a pénzügyi spekuláció részei voltak - a tejkvótát növelni kell. Ez nem csak a hazai termelõknek hozott negatív következményeket, hanem több olyan másik tagállamnak, ahol a termelés szabályozottan mûködött. Ezen országok piacaira rázúdult a tejfelesleg, ami tovább mérsékelte az árakat. És még az sem igaz, hogy hatékonyabban elõállított tejbõl származik a felesleg, hiszen nem csak azokban az országokban növelték a termelést, ahol alacsonyak a költségek.
Tisztázni kell azt a félreértést is, hogy a magyar tejárak az európai ár fölöttiek: a 2. táblázatból is kiderül, hogy a hazai árak az európai középmezõnyben helyezkednek el. Olyan országokból is bejön az import tej, ahol az ottani termelõnek kifizetett tejár 20 százalékkal meghaladja a magyar termelõnek fizetett árat. Ezt pedig nem lehet a versenyképességgel és a hatékonysággal magyarázni. Nem a hazai termelõk hatékonysága és versenyképessége a vitatéma, hanem az, hogy a hazai piacot tömegével árasztják el azok a tejtermékek, amelyekért magasabb alapanyagárat fizetnek. Hogyan lehet az, hogy külföldrõl behozott tejet 109 forintért árulnak az áruházláncokban, amikor a külföldi tejtermelõnek kifizettek 75 forintot a tejért és a doboz önmagában 25 forintba kerül, miközben a magyar termelõ által olcsóbban átadott tejbõl az áruházláncok polcain literenként 240 forintos fogyasztói árú dobozos tej lesz.
Az az üzletpolitika, amit ma a multinacionális láncok Magyarországon alkalmaznak, nem csak a tejtermelõket teszi tönkre, hanem a teljes mezõgazdasági vertikumra
negatív hatást gyakorol, fogalmazott a titkár. A kereskedelmi láncok piaci erõfölényébõl fakadóan az élelmiszerágazatban képzõdõ jövedelem elosztása aránytalan, a termelõk - sok esetben a feldolgozók is - kényszerpályán mozognak. A nyári termelõi akciók (dinnye, meggy, alma) is világosan jelzik, hogy sokkal mélyebb és szélesebb körû problémáról van szó. Ezért nem csak a tejtermelõk és állattenyésztõk érdeke, hogy végre minden érintett számára elfogadható együttmûködés - és nem a kereskedõi érdekeknek megfelelõ diktátum - jöjjön létre az ágazat szereplõi között.
Az FVM korábban készített egy megállapodás-tervezetet, ami csak részben tartalmazza a termelõk követeléseit (például azt, hogy a kereskedelmi láncok élelmiszerkínálatában
a hazai eredetû termékekbõl álló hányad érje el a 80 százalékot és maximálják 5 százalékban a másodlagos visszatérítések mértékét). A tervezet szövegérõl a minisztériumban a termelõk, a feldolgozók és a kereskedõk szakértõi között folynak az egyeztetések.
Az FVM tervezett, a tejágazat helyzetének javítását célzó intézkedései fontosak és pozitívak, mondta Tóth István. Az uniós piaci szabályozások életbeléptetésére vonatkozó intervenciós és exporttámogatás beindítását, a termelõkre vonatkozó költségcsökkentést eredményezõ hatósági díjak átmeneti átvállalását részben szükségesnek tartjuk. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az unió a jelentõs kvótaemelés következtében komoly piaci problémát okozott a magyar tejtermelõknek. Ezért a tejtermelõk megfogalmazták igényüket a kompenzációra, amit az FVM - ismereteink szerint - benyújtott igényként a brüsszeli Bizottsághoz. Ennek lényege, hogy kompenzációként 4 forinttal emeljék meg az uniós támogatást.
A hazai intézkedések hatása mérsékelt, az uniós korlátok miatt kicsi a mozgástér. A 2,5 milliárd forint messze nem alkalmas arra, hogy idõben és lényegében kezelje a piacon kialakult súlyos zavart. Az igazi megoldások a piaci intézkedések révén születhetnek meg, vagy várnunk kell a kereslet növekedésére - mondta Tóth István.
H. GY.

 

1. táblázat: A tej termelõi, feldolgozói, fagyasztói ára

 

2008.

január

2008.

március

2008.

június

2008.

augusztus

2008,

október

2008.

december

2008, dec./

2008. jan.

Termelõi alap ár IFVkg)

93

88

78

75

73

68

73 %

Feldolgozói értékesítési W F0

157

149

135

140

140

.138

88 %

Fogyasztóiár* FVIJ

261

258

245

240

241

245

94 %

*:2,8% zsírtartalmú pasztkzótt I literes dobozos tartós      tej

 

 


2. táblázat: Nyers tej termelõi árak az Európai U66 néhány tagállamában (our6/100 kg)

 

Csehország

Németország

Olaszország

Magyarország

Ausztria

Lengyelország

Szlovákia

Finnország

Nagy Britannia

EU-15

EU-10

EU-25

2008 november

28,31

29,8

38,09

28,09

36,27

25,78

27,99

51,08

31,71

35,51

29,97

33,42

Forrás: Európai Bizottság