Beadvány az AB elnökéhez - /Magyar Mezõgazdaság 2009. február 4./
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke az Országgyûlésben 2008. október 20-án elfogadott, az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvény elõzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.
Beadvány az AB elnökéhez
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke az Országgyûlésben 2008. október 20-án elfogadott, az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvény elõzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Az elfogadott törvény szerint az új támogatási rendszer 2009. január 1-jével lépett volna hatályba. A mezõgazdasági termelésben meghatározó szerepet játszó termelõk érdekképviseleti szervezeteinek álláspontja szerint csak a rendszer mielõbbi bevezetése biztosíthatja az Európai Unió tagállamaihoz való felzárkózást, javíthatja a versenyképességet, az ágazat
Filipsz László, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége titkárának elmondása szerint 15 érdekképviseleti, szakmai szervezet fordult az Alkotmánybíróság elnökéhez, Dr. Paczolay Péterhez, hogy a testület gyors döntést hozzon a köztársasági elnök beadványáról.
Hibrid modell. Az elnöki beadvány az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer (angol nevének rövidítésével: SPS) 2009. évi bevezetésérõl szóló, 2008. október 20-án elfogadott törvény, 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását indítványozza. Az idézett jogszabályhely a 2006. évet teszi meg az úgynevezett „történelmi jogosultság" megszerzésének alapjául szolgáló bázisidõszaknak. A köztársasági elnök álláspontja szerint a jogbiztonságot sérti, hogy a termõföld tulajdonosok és a termelést késõbb megkezdõk nem tudhatták, hogy ez az év lesz a megszerezhetõ jogosultság alapja, és így nem tudtak ennek megfelelõ döntéseket hozni. Indoklása szerint „az erre vonatkozó szerzõdés megkötésekor ugyanis a tulajdonosok nem tudhatták, hogy a haszonbérleti szerzõdés alapján a haszonbérlõ szerzi meg a támogatási jogosultságot."
Ez a megállapítás azonban nem állja meg a helyét. A támogatásokat 2006-ban és elõtte is a földet ténylegesen használók kapták, és a haszonbérbe adóknak errõl tudomásuk volt, sõt tudomásul vették, hogy a támogatási rendszer így mûködik. Amennyiben az SPS rendszer bevezetése nem a hibrid, hanem a regionális modell alapján történne meg 2009-ben -aminek a jogszerûségét az elnök sem vitatja - a jogosultságokat akkor is a földhasználók és nem a tulajdonosok szereznék meg. Mivel a haszonbérleti szerzõdések túlnyomó része ötéves vagy ezt meghaladó idõtartamra szól és a szerzõdés gazdasági megfontolásokból nem mondható fel, ez a földjüket bérbe adók helyzetén gyakorlatilag semmit nem változtatna.
Magyarország - a törvény indoklása szerint „gazdaságpolitikai értékválasztás" alapján - a hibrid modellt kívánja bevezetni, amit az uniós rendelet lehetõvé tett. Ennek azonban az a lényege, hogy a támogatási jogosultságok egy részét az úgynevezett történelmi bázis alapján osztják ki. A földtulajdonosok helyzetét ez sem érinti, mivel a támogatás kézhezvételére - ez esetben is - csak a tényleges földhasználók jogosultak.
A történelmi bázis
A történelmi bázis lényege éppen az, hogy egy lezárt idõszakot lehet csak alapul venni, mint ahogy történt ez az EU régi tagállamaiban, ahol az SPS bevezetéséhez a három évvel korábbi évek termelési eredményei jelentették a bázist. Magyarországa bázis kiválasztásánál ezt a mintát követte, de ez döntés kérdése, mivel lezártnak tekinthetõ a 2007. és akár a 2008. esztendõ is. Idõközben a törvényt ennek megfelelõen módosították, így ez megoldja a 2007-2008-ban belépõ gazdálkodók jogosultsághoz juttatását is. Ez azonban továbbra sem érintené a tulajdonosokat. Egyébként a jogbiztonság sérelme éppen azoknál a termelõknél merülne fel, akik számára a bázisév alapján már megállapították a történelmi jogosultságukat. Erre ugyanazon a filozófia alapján került sor, mint a régi tagállamoknál, ahol már mûködik az SPS rendszer. Az SPS bevezetésével az EU elválasztotta a támogatást a termeléstõl, de meg akarta õrizni a termelõk elért jövedelmi szintjét. A termeléstõl való elválasztás Magyarország számára is kötelezettséggé válik, ami a történelmi jogosultság nélkül aránytalanul nehéz helyzetbe hozná a földterülettel nem rendelkezõ, elsõsorban az állattenyésztési ágazatban mûködõ termelõket.
Az agrárkormányzat ezért élt az uniós jogszabályokban szereplõ lehetõséggel a történelmi bázis megállapítására. Amennyiben az SPS bevezetésére regionális alapon kerülhetne csak sor, ez valóban visszamenõleges hatályú, szerzett jogokat érintõ jogalkotás lenne, ami - az elnök
indoklása szerint -súlyosan sértené a jogbiztonságot. A bázis alapján az érintett termelõk már 2007-ben vagyoni értékû jogosultságot szereztek, ami a korábbi támogatás helyébe lépett. Értelemszerû, hogy ettõl a jogosultságtól az SPS rendszer bevezetése nem foszthatja meg õket. A törvény elfogadását kétéves elõkészítõ munka elõzte meg, amelyben részt vett minden mezõgazdasági érdekképviselet és így a tagságuknak is módja volt tudomást szerezni errõl.
Bizonytalan helyzet
A mezõgazdasági termelõk érdekképviseleteik révén részt vettek a törvény elõkészítésében és azok segítségével felkészültek az új támogatási rendszer bevezetésére. Az új konstrukció legfontosabb jellemzõje, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatásokat, megalapozza a Közös Agrárpolitika jelenlegi szakaszának végéig, 2013-ig való tervezést. A köztársasági elnök beadványában foglalt alkotmányossági aggályok elvileg nem zárják ki az új rendszer bevezetését. A termelõk számára azonban bizonytalan helyzetet teremtett az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése, ami - tekintettel az idõ rövidségére - kétségessé teheti azt, hogy erre a következõ évben sor kerülhet.
H. GY.