Növekszik az agrárkamarai elnök hatalma?
Az agrárkamarai működés törvényi szabályainak módosítására benyújtott törvényjavaslat (T/2088) azt kezdeményezi, hogy az Agrárkamara működtethessen egy adatbázist a gazdálkodó szervezetekről az etikus gazdálkodás vizsgálata érdekében. A javasolt módosítás leplezetlenül azt célozza, hogy az elnöknek legyen eszköze az elégedetlenkedő tagok megregulázására. Kétségtelen ugyan, hogy a kereskedelmi és iparkamaráknál már van hasonló adatbázis, de annak célja nem a tagok etikus üzleti magatartásának a vizsgálata, hanem a gazdálkodók iránti bizalom erősítése.
Az agrárkamarai törvényt persze indokolt lenne módosítani. Az agrárium minden szereplője üdvözölné például az önkéntesség helyreállítását! Ezzel szemben a javaslat a földművesként nyilvántartott személyekkel tovább bővítené a kötelező tagság körét, függetlenül attól, hogy ők folytatnak-e mezőgazdasági tevékenységet, avagy sem.
Mindenképpen meg kellene szüntetni annak a lehetőségét, hogy az Agrárkamara a tagjait kettős mércével mérje. A gazdálkodó szervezetek kötelezettségei nagyságrendekkel haladják meg a természetes személyekkel szembeni elvárásokat pl. az adatszolgáltatás terén. Nem feltétlenül az a baj, hogy a gazdálkodó szervezetnek a veséjébe is bele kívánnak látni (bár ez az adóhatóságnak testhezállóbb szerep lenne), hanem az, hogy az őstermelők és egyéni vállalkozások esetében még azt sem akarják megtudni, amire egyébként a köztestületi feladatok ellátása érdekében szükség volna.
Szükség lenne a működés demokratizmusának a rendbetételére. Nem fogadható el, hogy érdemi döntések (lásd: támogatások megvonása) a tagság tudta és beleszólása nélkül születhessenek. Ehhez képest a javaslat az elnöki jogkört még tovább erősíti, az adatkezelés törvényes korlátait lazítja, a kamarai gazdálkodás átláthatóságát és a döntések elleni jogorvoslatok lehetőségét pedig csökkenti.
Különösen aggályos, hogy a javaslat megteremti a KSH folyamatos hozzáférését a kamarai tagnyilvántartáshoz, előírva az átadandó adatok egyedi azonosíthatóságát. Mindez a statisztikai adatgyűjtés szakmai és törvényes előírásainak sutba dobását jelenti.
Egyre szaporodnak az agrárkamara közfeladatai. Az agrárkamara ugyanakkor díjat szedhet, ha a kormánnyal kötött megállapodás nem nyújt elég fedezetet a feladat ellátására. Az agrárkamara tehát kvázi adókivetési joggal rendelkezik, hiszen ha a közfeladatot állami szerv látná el, akkor ennek az állampolgárok adóforintjai biztosítanák a fedezetét. Mikortól kell majd vajon külön díjat fizetni az őstermelői igazolvány kiváltásáért (érvényesítéséért)?
Teljhatalmú kormánypárti elnök; egymással is szembeállított, egyre kiszolgáltatottabb tagok – így néz ki az ágazati összérdekeket képviselni hivatott köztestületi agrárkamara 2014-ben, Magyarországon.
Budapest, 2014. december 09.
További felvilágosítás: dr. Orosz Sándor
06-1-224-7400
06-30-210-11-33