Milyen agrárpolitikát akarunk?
A MOSZ javaslatai az országgyűlési választásokon induló pártok agrárpolitikájának kialakításához.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége február 25-én tartott ülésén „A MOSZ agrárpolitikai tézisei” címet viselő előterjesztést tárgyalt meg. A dokumentum címe azt kívánja hangsúlyozni, hogy az érdekképviselet a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének elemzése mellett a figyelmet a választás utáni politikai és szakmai vezetés teendőire kívánja irányítani és ehhez fogalmazza meg saját javaslatait. Ezeknek a javaslatoknak a címzettje értelemszerűen minden, a választáson várhatóan országos listát állító párt, ezért a MOSZ a javaslatait eljuttatta ezen pártok elnökeihez, vezető szakértőihez.
A magyar mezőgazdaság messze a termelési potenciálja alatt teljesít, nem tudja kihasználni adottságait, fejlődési lehetőségeit. Az ágazat teljesítménye a rendszerváltást követő zuhanásszerű csökkenés után negyedszázad alatt sem érte el a korábbi szintet. A 2004. évi uniós csatlakozást követő öt év bíztató emelkedését 2009. óta újabb, máig tartó mintegy 6 %-os visszaesés követte. Az elmúlt években már nem csak a korábbi szinttől és a régebbi uniós tagállamoktól, de a környező, velünk együtt csatlakozott tagállamoktól is elmaradtunk.
A mezőgazdaság stabilizálódásának és növekedésének a legfőbb akadálya, hogy a politika folyamatosan rátelepedett az ágazatra. A politikai megfontolások, rövid távú célok rendre háttérbe szorították a hatékonyság, a versenyképesség, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a fenntarthatóság követelményeit. Az új „rendszerváltás” folyamatos jogbizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és nyomasztó mértékű bürokratikus követelményeket eredményezett, gátolva a racionális gazdálkodást és jelentősen hozzájárult az ágazat visszaeséséhez. Ezt csak részben tudta ellensúlyozni az unió Közös Agrárpolitikája által nyújtott jogbiztonság.
A mezőgazdaság átalakításának alapja és legsúlyosabb eszköze a termőföld tulajdonával és használatával kapcsolatosan kiteljesedőben lévő átfogó szabályozás, aminek a megtestesítője az új földforgalmi törvény. A törvény ellen tiltakozva a MOSZ felhívta a figyelmet a törvény várható - közte a kétmilliónyi földtulajdonost érintő – gazdasági és társadalmi következményeire. Amit a leköszönő kormány a törvénnyel el kíván érni – az egyéni és a társas vállalkozások földhasználati arányainak radikális megváltoztatását – annak a káros hatásait máris szemlélteti az állami földek újraelosztásának a gyakorlata.
A földforgalmi törvény hatályba lépését a kormány a külföldiek tulajdonszerzési moratóriuma lejártához időzítette. Korábban a magyar társas vállalkozások föld tulajdon szerzési tilalmának az volt az indoka, hogy ettől a lehetőséggel a külföldi tulajdonú vállalkozásokat sem lehetne elzárni. 2014. május 1-től az uniós tagállamok polgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel szerezhetnek Magyarországon termőföldet, ennek ellenére a törvény – egyedüliként az unió 28 tagállama közül – továbbra is fenntartja a mezőgazdasági termelést folytató vállalkozások földtulajdon szerzésének tilalmát. A MOSZ elfogadhatatlannak tartja a mezőgazdasági termelést egyéni vállalkozóként illetve társas vállalkozás tagjaként, tulajdonosaként folytatók közötti ilyen különbségtételt.
A MOSZ a 2014-ben megalakuló új kormánytól a földdel kapcsolatos szabályozás érdemi felülvizsgálatát és módosítását várja.
Az ismét megreformált Közös Agrárpolitika új ciklusának 2015 a bevezető éve, így nagy felelőssége lesz a választások után megalakuló új kormánynak a kibővített nemzeti hatáskörbe utalt kérdésekről, támogatási lehetőségekről való döntésben. A MOSZ álláspontja szerint a vidékfejlesztés uniós és nemzeti forrásai felhasználásában prioritást kell adni a munkahelyteremtésnek és megőrzésnek, a vállalkozási lehetőségek bővítésének. Ezt segítendő, a források jelentősebb részét kell gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség javítását szolgáló intézkedésekre felhasználni. A munkahelyek megőrzése érdekében nem elegendő az állattenyésztés fenntartását és fejlesztését célzó programokat készíteni, hanem azt gyakorlati intézkedésekkel – például a földhasználati lehetőségük bővítésével - is elő kell mozdítani.
Az elmúlt 4 évben – ámbár az alaptörvény kötelezően előírta nem született meg az üzemszabályozásról szóló törvény. A MOSZ az új kormánytól olyan üzemszabályozást vár, ami diszkrimináció mentesen - jogi formától függetlenül – minden árutermelő gazdálkodónak azonos esélyt teremt, támogatja a legális termelést, foglalkoztatást folytató, adó- és járulékfizető termelőket.
A mezőgazdasági termékek értékesítési biztonsága az elmúlt években jelentősen romlott. A MOSZ az értékesítési biztonság megteremtése érdekében azt javasolja az új kormánynak, hogy – az uniós források hatékony felhasználásával és az állami szabályozás újragondolásával – a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari feldolgozók hosszú távú együttműködésére alapozott komplex programot dolgozzon ki az élelmiszeripar versenyképességének javítására.
A klímaváltozás következtében felértékelődött a vízgazdálkodás jelentősége. A MOSZ kezdeményezi, hogy az új kormány olyan vízgazdálkodási programot dolgozzon ki és valósítson meg, ami biztosítja a vízmegtartást, jelentősen javítja az öntözés jogi- és közgazdasági feltételeit, hatékonyabb ár- és belvízvédekezést tesz lehetővé.
Az agrárágazat szereplőinek a közteherviselésben való részesedésének aránytalansága az elmúlt négy évben tovább fokozódott. A legálisan foglalkoztató, társas agrárvállalkozások adóterhei (új adónemek, díjak és illetékek és az elsősorban általuk fizetett agrárkamarai tagdíj) drasztikusan növekedtek. Miközben a hatóságok Őket, a működésüket is akadályozó újabb és újabb (földtörvény, kamarai törvény, élelmiszerlánc felügyeleti díj, stb.) bürokráciával terhelik és következetesen ellenőrzik, addig a mezőgazdaság többi szereplőjénél, s így az élelmiszergazdaság egészében gyors ütemben nő a szürke- és feketegazdaság részaránya. A MOSZ azt várja az új kormánytól, hogy érdemben egyszerűsíti az adórendszert, jelentősen csökkenti az adók számát, megszünteti a túlzott mértékű és felesleges bürokráciát. Érdemben felül kell vizsgálni az alacsony keresetű rétegeket sújtó személyi jövedelemadó rendszert, csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek Áfa-ját. Hatékonyan fel kell lépni a feketegazdaság ellen és segíteni, támogatni az adófizető, legálisan foglalkoztató mezőgazdasági szereplőket.
A MOSZ kezdeményezi, hogy az új kormány törölje el a kötelező kamarai tagságot, szinkronban azzal, hogy kötelező kamarai tagság az Ipari és Kereskedelmi Kamaránál sincs.
A MOSZ álláspontja szerint az agrár- és vidékpolitika alakításába az ágazat minden szereplőjének részvételét, a különböző érdekek figyelembe vételét biztosítani kell. Ehhez fel kell éleszteni az elmúlt négy évben jogszabályokkal megszüntetett vagy kiüresített érdekegyeztetési fórumokat és biztosítani kell ezek részvételi lehetőségét a döntéshozatalban. Megtévesztő és megalapozatlan az, hogy az új, a rá ruházott feladatokkal és hatáskörökkel félállami jellegű új Agrárkamara alkalmas lehet az ágazat valamennyi, a kötelező tagsággal ide kényszerített szereplője érdekeinek a képviseletére.
Budapest, 2014. március
Sajtóosztály
Bővebb felvilágosítás: Dr. Máhr András
főtitkárhelyettes
06-1-224-7403
Dr. Filipsz László
titkár
06-1-224-7081