Ismét lejtõn a tejtermelõk és a fogyasztók Kié a haszon?
Rövid felfutás után a tej felvásárlási árak az elmúlt idõszakban drasztikusan visszaestek, az év eleji optimista várakozásokat igencsak lehûtötte az utóbbi néhány hét alatt bekövetkezett, esetenként a literenként 20 forintot is meghaladó árcsökkenés.
A piac hosszú évek óta elõször ismerte el a megnövekedett termelõi költségeket a magasabb átvételi árakban, azonban ez a kedvezõ helyzet nem tartott sokáig és jelen pillanatban sajnos megjósolni sem lehet, hogy ez a hektikus ingadozás hol állapodik meg, mi lesz az az árszint amivel hosszabb távon is számolhatnak a gazdálkodók.
Ezt nagymértékben befolyásolja az is, hogy az Európai Unió 2008. április 1-tõl - az esetleges hatások széles körû felmérése nélkül - a tejkvóták 2 %-os emelésérõl döntött. Mi több, rá két hónapra a Bizottság a KAP felülvizsgálata kapcsán további - igaz mértékében már csökkentett, évenként 1 %-os - kvótaemelésre tett javaslatot. Magyarországon 2004 óta folyamatosan csökken a tejtermelés, az országos kvótát messze nem használjuk ki, így érthetetlen, hogy a magyar agrárkormányzat miért szavazta meg az áprilisi kvótaemelést, hisz ezzel romlanak a magyar tejtermelõk külpiaci értékesítési lehetõségei, és a növekvõ Uniós termelésbõl kifolyólag nagyobb importnyomás fog nehezedni a hazai piacra is.
A Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége mindvégig ellenezte ezt a lépést. Úgy került sor kvótaemelésre, hogy az EU-27-ek összességében jelentõs fölös kvótakapacitásokkal rendelkeznek, a tagállamok többsége nem használja ki a kvótáját. Az sem ismert pontosan, hogy a támogatások termeléstõl történõ elválasztása milyen hatást fejtett ki az ágazatra, mi okozta a piac idõszakos - az EU által trendfordulónak tartott - változását, a Bizottság a nélkül avatkozott be, hogy tisztában lett volna a lehetséges hosszú távú hatásokkal.
A hazai termelõk saját bõrükön érzik az elhibázott döntés következményeit, az exportra értékesített tej felvásárlási ára 10-15 %-kal csökkent (az azonnali export piacon 70 Ft/l-re esett vissza) és mérséklõdött a kereslet is.
A hazai felvásárlási és exportárak esése számos termelõt kilátástalan helyzetbe hozott, hiszen a termelés folytatásához elengedhetetlenül szükséges környezetvédelmi beruházások több tíz (esetenként több száz) millió forintos költségét, valamint a tartósan magas takarmányárakat, a folyamatosan emelkedõ energiaköltségeket nem tudják finanszírozni a csökkenõ átvételi árak mellett.
A MOSZ álláspontja szerint a tej kvótarendszer átalakításának eszközeit és lépéseit nem rövidtávú piaci események tükrében kell meghatározni, hanem az eddigi változások (támogatás leválasztása a termeléstõl, intervenciós árcsökkenés stb.) hatásainak fényében.
A termelõk a saját bõrükön tapasztalják, hogy milyen hatalmas kilengések vannak az átvételi árakban akár néhány hónap alatt is, ugyanakkor a fogyasztók mindig csak az árak emelkedésével szembesülnek. A termelõk a tejért most 20 forinttal kevesebbet kap literenként, ugyanakkor a boltok polcain a tej most is ugyanannyiba kerül. Érdekes "piacgazdasági" összefüggés, hogy a felvásárlási árak emelkedése szinte azonnal megjelenik a fogyasztói árakban, míg a csökkenése csak elvétve. Az elmúlt idõszakban a fogyasztói áremelkedés üteme jelentõsen meghaladta a felvásárlási árnövekedés mértékét, a tavalyi 71 forint/literes termelõi átlagárral szemben a fogyasztói átlagár a 200 forintot is meghaladta.
Most, 2008. június elején azért a tejért amiért a fogyasztó 220-230 forintot fizet literenként a boltban, a termelõ 80 forintot sem kap.
Az Európa szerte alacsony felvásárlási árak tiltakozási hullámot váltottak ki az Uniós tejtermelõkbõl, Európa több országában közel 100 ezer gazdálkodó állította le a tejbeszállításait, sokan attól sem riadnak vissza, hogy a figyelem felkeltése céljából tejjel öntözzék a legelõiket.
A Szarvasmarhatenyésztõk Országos Választmánya mai ülésén született döntés értelmében a magyar termelõk szolidaritása, valamint a jelenlegi piaci helyzet elleni tiltakozás kifejezése érdekében a MOSZ megkezdi a demonstráló német, osztrák, svájci, holland stb. gazdálkodókhoz való csatlakozás elõkészítését.
Magyarországnak az Európai Unió kereti között is meg kell védenie - vagy legalább meg kell kísérelnie - saját termelõinek érdekeit. Nem fogadható el, hogy megalapozatlan elõrejelzésre és az EU érdekeire hivatkozva szándékosan rontsák a hazai termelõk helyzetét. Az EU sem volt egységes a kvótatermelés kérdését illetõen, erõs ellentábor kovácsolódott össze, mely Magyarország szavazatát akár meg is akadályozhatta volna a hazai termelõk számára kedvezõtlen lépést.
Csak remélni tudjuk, hogy a jövõben hasonló esetekben az FVM nem a hazai termelõk érdekeivel ellentétes álláspontot fog képviselni, nem a termelõi árak csökkenésére, piacaink elvesztésére fogja a voksát adni.
Az élelmiszerek egyre inkább stratégiai cikké vállnak, fontos lenne a megfelelõ ellátás biztosítása, de hogyan várható el a hazai termelõktõl, hogy növeljék termelésüket, ha kizsarolják és kizsákmányolják õket, még 80 forintot sem kapnak azért a tejért, amiért a fogyasztó 230 forintot fizet.
Szarvasmarhatenyésztõk Országos MOSZ
Választmánya Mezõgazdasági Titkársága
Bõvebb felvilágosítást ad:
Krajcsovicz András SZOV elnöke 06-30-2794-799
Tóth István titkár MOSZ 06-1-312-0525
Budapest, 2008. június 4.