Sajtóközlemény - Az e-útdíj alóli mezőgazdasági mentesség szabályozásának első tapasztalatai
Az e-útdíj bevezetése és alkalmazása újabb államilag kezdeményezett költségnövekedést és bürokratikus adminisztratív terhet jelent a mezőgazdasági termelők, valamint az élelmiszeripari vállalkozók számára.
Az intézkedésnek kiemelt jelentősége azért van, mert a mezőgazdasági termékek szállításigényesek, nagytérfogatúak, súlyuk, valamint viszonylagosan alacsony áraik következtében az önköltséget nagyobb arányban növelik. A kiszámíthatatlan időjárás nehezen tervezhetővé teszi a betakarítás gyors elvégzését a szétszórt termőföldeken. Ezért termelői kezdeményezések alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével módosító javaslatot nyújtottak be az utak használatáért fizetendő útdíj törvényalkotási folyamata során a mezőgazdasági szállítások részleges mentességéről. Ennek megfelelőn felhatalmazást kapott a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élőállat szállítását és a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárműveinek útdíj fizetése alóli mentesítésének részletes szabályait.
Az Országgyűlés május 27-én a benyújtott módosítással együtt elfogadta a törvényt.
A termelők joggal hitték és remélték, hogy a kormány rendeleti szabályozása követi a törvényt, és teljesítik a minisztériumi ígéreteket is.
Sajnálatos, hogy a Kormány csak egy nappal a rendszer bevezetése előtt, június 30-án döntött a mentesség szabályozásáról, így értelmezési és felkészülési lehetőséget sem adott az érintetteknek az alkalmazkodásra. A jelentős késés miatt még a leggyorsabb ügyintézés mellett sem lehet – az e-útdíj július 1-jei, a mentességről szóló július 2-ai hatályba lépése következtében – jogkövető magatartást tanúsítani a saját szállítást végző termelőknek az első négy napon, mivel az 5. § értelmében, a díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítványt a jegyző a kérelem beérkezésétől számított három napon belül állítja ki. Ezért ezeken a napokon nem tudtak élni a mentességgel, fizetni kellett.
Az ügyintézés nehézkességét fokozza, hogy a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal az egyetemes útdíj-szolgáltatónál a hatósági bizonyítványban megjelölt útdíjköteles elemi útszakaszokra díjmentes viszonylati jegyet kell kiállíttatnia a kérelmezőnek. Az időjárási viszonyok változása miatt módosuló betakarítási-, szállítási- helyszínváltozás esetén nincs lehetőség arra, hogy újabb fizetés nélkül történjen a szállítás.
A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésnek részletes szabályairól szóló rendelet [243/2013. (VI. 30.) kormányrendelet] a szankciómentes alkalmazást már a kibocsátásának, hatálybalépésének késésével lehetetlenné tette. Hétfőn (VII. 1-én) már megkapták büntetésüket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei repce betakarítását végző termelők.
A megkésett szabályozáson túlmenően csalódást okozott az, hogy kimaradt az élőállatok, gyümölcsök, szőlő, cukorrépa, burgonya, silókukorica, szálastakarmányok, szalmák és egyéb növényi termékek, tej és tojás szállításainak díjmentessége. Ez a szűkítés alkotmányossági aggályokat is felvet, mert a termelők joggal várták, hogy a Kormány teljes körűen végrehajtja az Országgyűlés által alkotott törvény rendelkezéseit, amely szerint a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a növénytermesztésre, valamint az élőállatok szállítására kiterjedően szabályozza a mentességet.
Súlyos szűkítése a kedvezményezetti körnek, hogy nem vehetik igénybe e mentességet, akik nem egyoldalú növénytermesztést folytatnak és árbevételükben a gabona-, valamint olajosmag-, zöldségértékesítés aránya nem haladja meg az 50 %-ot. Kizárásra kerülnek a nagy-létszámú állattartásra berendezkedett gazdálkodók is, mert árbevételükben a kedvezményezett termékkörök aránya szintén elmarad az 50 % feletti aránytól.
Ellentmondásos a szabályozásnak az a része, mely szerint a termelői csoportok és termelői szervezetek felsorolásra kerültek ugyan, mint igénybevevők, de a rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységeket nem végezhetik, ezért nem kaphatnak mentességet. Így a kisebb termelők is kizárásra kerülnek a rendszerből.
További ellentmondás van a rendelet mellékleteinek tartalma között is, hiszen pl. az 1. sz. mellékletben jelzett gyökér-, gumós növény-, rizstermesztők nem kérelmezhetik a 3. melléklet szerinti saját terményük díjmentes szállítási igényét, mivel az nem is szerepel a felsorolt mezőgazdasági termények között.
A rendelet kapcsán érdemes két tanulságra felhívni a figyelmet. Az előkészítetlen, konzultációkat nélkülöző rendeletalkotási munka következményei kínosok a rendeletalkotó és az érintettek számára egyaránt. Másrészt a törvény meghozatalakor tudni kell, hogy mennyire reális a vállalás, és a teljesítéskor milyen arányban lehet megfelelni az ígéreteknek. Tudni kell, hogy célravezetőbb a reális ígéret, mint a felelőtlen ígérgetés.
Budapest, 2013. július 2.
További felvilágosítás: Tóth István
06-1-312-0525
06-30-9-614-999