A MOSZ 2012. december 5-én megtartotta rendes közgyűlését
A MOSZ alapszabálya szerint a szövetség két kongresszusa közötti félidőben össze kell hívni a szövetség közgyűlését, így a december 5-i közgyűlés nem számít rendkívülinek. Ugyanakkor a közgyűlést előkészítő megyei értekezleteken, az országos szövetség elnökségének a közgyűlés elé kerülő javaslatokat jóváhagyó ülésének a hangulatában olyan feszültség érződött, mintha a tagság rendkívüli tanácskozásra készülne. Az egyébként az ágazat helyzetét túlnyomóan szakmailag elemző közgyűlési dokumentumokban is visszatérő motívum az ágazat és ezen belül a szövetség tagszervezetei helyzete és jövője miatti aggodalom.
Ennek oka az Országgyűlésben napirenden lévő új földtörvény tervezete. A tervezet elfogadása a szövetség megítélése szerint súlyosan veszélyeztetné a magyar mezőgazdaság teljesítőképességét, versenyképességét és különösen a szövetség által képviselt társas vállalkozásokat, szövetkezeteket, gazdasági társaságokat. A MOSZ már a törvény tervezete ellen is élesen tiltakozott és az aggályait megerősítve látta a benyújtott tervezet alapján, majd a parlamenti tárgyalás során benyújtott módosító indítványok ismeretében.
A közgyűlés elé terjesztett állásfoglalás javaslat – felidézve, hogy a társas vállalkozások adják az agrártermelés kétharmadát, a vidék egyetlen számottevő munkaadói és az általuk művelt termőföldért fizetett haszonbérrel százezernyi család megélhetését teszik lehetővé, miközben a közteherviselésben (adók) való részesedésük közel tízszerese a termőföld több mint felét használó egyéni és családi gazdálkodókénak – elutasítja a termőföld törvény tervezetét. Visszautasítja, hogy a törvény nem csak értelmetlenül korlátozná a legfontosabb termelőeszközük, a termőföld használatát, de szembeállítja egymással a mezőgazdaság szereplőit, például amikor nem tekinti „földművesnek” a szövetkezetben alkalmazott állattenyésztőt vagy traktorost.
A földtörvény tervezet minden előzetes egyeztetés nélküli benyújtása is példázza a közgyűlési előterjesztés állítását, hogy az agrárágazatban gyakorlatilag megszűnt az érdekegyeztetés. A Vidékfejlesztési Minisztérium a kormányváltás óta nem működteti az ágazati érdekegyeztető tanácsot, megszüntették a termékpálya bizottságokat és a legutóbbi törvényjavaslat megszüntetné az Agrárgazdasági Tanácsot és ezzel a miniszter beszámolási kötelezettségének ellenőrzését. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása megszüntette korábban eredményesen használt érdekképviseleti eszközt, a bírósághoz fordulás lehetőségét. Az érdekképviselet célja és feladata a agrárpolitika és a jogi szabályozás befolyásolása, nem pedig az egyoldalúan hozott döntések elleni utólagos tiltakozás, utcai demonstrációk szervezése!
Bár a MOSZ tagszervezetinek ma már csak harmada működik szövetkezeti formában, ezeket viszont létükben érintheti egy új szövetkezeti törvény készüléséről, annak tartalmáról kiszivárgott értesülés. Az információ szerint ez a törvény a vagyonában szereplő részjegyek azonnali megvásárlásának kötelezettségét írná elő a működő szövetkezeteknek, ami gyakorlatilag a megszűnésükhöz vezetne. Ehhez hasonló törvényt fogadtatott el a Torgyán József vezette agrárkormányzat 2000-ben, amit akkor az Alkotmánybíróság megsemmisített. Egy ilyen törvény ellen az érdekképviselet ma már ezen az úton nem tudna fellépni!
A szövetség tagszervezetei számára érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy amíg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában továbbra sem kötelező a tagság és a vállalkozásoknak csak a kötelező regisztrációjukért kell díjat fizetniük, a megalakulás előtt álló agrárkamarában kötelező lesz a tagság és a regisztrációs díjon felül tagdíjat is kell fizetni. Ennek mértéke ma még nem ismert, de a fizetendő tagdíj egy millió forintban való maximálása és a sávos meghatározása arra utal, hogy ennek a fő teherviselői a társas vállalkozások lesznek.
A politikailag inspirált problémák ellenére a szövetség számba vette az agárágazat helyzetét, problémáit és a közgyűlés elé terjesztette a rendezésükre szolgáló szakmai javaslatait. Ezek közül kiemelkedően fontosak az állattenyésztés visszaesésének megállítását szolgáló javaslatok, amelyek ugyancsak visszavezetnek a termőföld használattal kapcsolatos problémákra.
Tájékoztatást kaptak a közgyűlés résztvevői az EU Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti változásának terveiről, ami a legutóbbi hírek szerint hátrányosan érintheti a magyar agrártermelőket. A közgyűlés a kormányt a hazai termelők érdekei védelmében való határozott fellépésre kérte, amit a MOSZ az európai uniós mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetben (COPA-COGECA) való tagságán keresztül is támogat.
Budapest, 2012. december 04.
MOSZ Sajtó