Sajtóközlemény: Csepp a tengerben – további állami intézkedésekre van szükség a sertéságazatban
A sertéstartók felfokozott érdeklődéssel várták az augusztus 29-i kormányülés döntéseit, bíztak benne, hogy a kormányzat - szembesülve az ágazatot sújtó rendkívüli helyzettel – azonnali, érdemi segítséget nyújt számukra, mivel egyedül már képtelenek viselni a megnövekedett terheket.
Bíztak benne, hogy végre nem csak a szavak szintjén, hanem tettekkel is bizonyítják a döntéshozók az ágazat iránti elkötelezettségüket, bíztak benne, hogy valóban komolyan veszik a sertéslétszám 7 éven belüli megduplázására tett ígéretüket.
Az eddig megismert intézkedések azonban nem elégségesek a rendkívüli problémák megoldására.
A kormányülésen meghozott intézkedések révén a sertéságazat támogatása összességében 2-2,5 milliárd forinttal nőhet, miközben a sertéstartók már tízmilliárdos nagyságrendű kárt szenvedtek el. A károk mértékének további növekedése attól függ, hogy milyen mértékben növelhető a vágósertés értékesítési ára.
A támogatások kifizetésének előrehozatala - ami az akut fizetési gondok enyhítéséhez segítséget nyújthat -, mintegy 200 millió forinttal csökkentheti a finanszírozáshoz szükséges hitelek kamatköltségeit.
Az egyes, gazdálkodók által igénybe vehető kamattámogatott hitel mértéke a károkhoz képest elenyésző. Ráadásul a hitelek lehívására vonatkozó szabályok miatt az árutermelő gazdaságok döntő része gyakorlatilag nem veheti igénybe. Az MFB-s kamattámogatott hiteleket megfelelő mértékben, minden termelő számára elérhetővé kell tenni.
A fizikai piacon árpát, takarmánybúzát már nem lehet kapni, a folyamatos export miatt csökkennek a hazai készletek - a várható, rendkívül alacsony kukoricatermésre is tekintettel -, ha ez a tendencia folytatódik, akár fizikai takarmányhiány is előállhat. Akár az is előfordulhat, hogy a külföldre értékesített magyar gabonát kell majd visszavásárolni, 20-30%-kal magasabb áron.
A jelenlegi kritikus helyzet mellett a jövő is teljesen kiszámíthatatlan. A hazai és világpiacon folyamatosan emelkedő takarmányárak mellett az új földtörvény tervezetének a haszonbérlet korlátozására és a foglalkoztatottsági előírásokra vonatkozó kritériumai a még működő sertéstelepek jó részének a fenntarthatóságát is bizonytalanná teszik. A földtörvény tervezetét felül kell vizsgálni, biztosítani kell az állattartó telepek jövőbeli működésének a feltételeit.
Ha nem születnek érdemi és hatékony intézkedések, akkor a következményeket a fogyasztók is érzékelni fogják, hiszen a kibocsátás csökkenése elkerülhetetlenül a fogyasztói árak emelkedését vonja maga után.
A MOSZ biztatónak tarja, hogy a kormány tovább vizsgálja az állami takarmányalap felállításának a lehetőségét, a drámai helyzet enyhítése érdekében azonban elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány az állami vállalatokon – TIG és/vagy Concordia Közraktáron – keresztül azonnal, legalább 500.000 tonna takarmányt vásároljon fel, és azt a sertés értékesítési árakkal arányos áron, kedvező feltételekkel bocsássa a sertéstartók rendelkezésére.
Az állattartókat mentesíteni kell az élelmiszerlánc felügyeleti díj és az állattartó telepekre kirótt telekadó megfizetése alól.
Minden perc késlekedés az állomány csökkenésével, akár a sertéslétszám 20%-ának elvesztésével, több ezer vidéki munkahely megszűnésével, telepek felszámolásával jár. A meghozott intézkedések a jelenlegi, 3 milliós sertésállomány fennmaradását sem garantálják. Hogy lesz így 6 millió sertés Magyarországon? Miként nőhet a foglalkoztatás?
Budapest, 2012. augusztus 30.
További felvilágosítás: Oláh Endre
tanácsos
06-1-224-0823
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége