Sajtóközlemény - TESZOV, Választmány, Sajtó részére
Miközben a gabonafélék termelõi árai 70-90 %-kal magasabbak az egy évvel ezelõtti áraktól, addig a sertések jelenlegi felvásárlási ára nem éri el a tavalyi, tavalyelõtti szintet sem, egyes térségekben közel 40 forinttal csökkentek a termelõi árak egy hónap alatt.
Miközben a gabonafélék termelõi árai 70-90 %-kal magasabbak az egy évvel ezelõtti áraktól, addig a sertések jelenlegi felvásárlási ára nem éri el a tavalyi, tavalyelõtti szintet sem, egyes térségekben közel 40 forinttal csökkentek a termelõi árak egy hónap alatt.
A sertéstartás költségeinek megközelítõleg 60 %-át a takarmányköltségek teszik ki, így ez az egymással ellentétes irányú ármozgás duplán sújtja a sertéstartókat.
A hazai sertésállomány létszáma ma már alig haladja meg a 3 millió darabot (ilyen alacsony csak a II. világháborút követõ idõszakban volt), az importsertések aránya év elején már a 30 %-ot is meghaladta, jelenleg is 20 % körül alakul, vagyis ma már minden negyedik, ötödik Magyarországon levágott sertés külföldrõl származik. A Magyarországra érkezõ import malacok egy része bejelentési kötelezettség alá esõ fertõzõ betegségekkel terhelt, de ennek ellenére ellenõrzés nélkül áramlik az országba.
A sertéstartók hiába fektettek be erõn felül több milliárd forintot a termelés folytatásához szükséges környezetvédelmi beruházásokba, hiába felelnek meg minden elõírásnak, ha nem lesznek képesek finanszírozni a drasztikusan megemelkedett költségeiket és hitelterheiket, a termelés további drasztikus visszaesésére lehet számítani.
A hazai sertéstartás még most is több ezer család megélhetését biztosítja, hozzájárul a vidéki foglalkoztatáshoz, így az ágazat szociális, társadalmi szempontból is fontos funkciót tölt be a vidéki térségekben. Az ágazat leépülése akár 3000 munkahely megszûnését is eredményezheti rövid idõn belül.
Mivel alapanyag-termelõ ágazatról van szó, így a sertéslétszám visszaesése kihat az élelmiszeriparra is, kedvezõtlenül befolyásolva a magyar termékek arányának növelésére tett törekvéseket is. Mibõl készül majd a magyar kolbász, szalámi, ha nem lesz hozzá magyar sertés?
A MOSZ Sertéstenyésztõk Országos Választmánya úgy ítéli meg, hogy az egyre kedvezõtlenebb árarányok, feketekereskedelem és az ágazatban igénybe vehetõ támogatások felfüggesztése tragikus kihatással lehet az ágazat jövõjére.
Ha valóban az a cél, hogy az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlya helyreálljon, akkor segítõ, támogató politikára van szükség. A támogatási jogcímek felfüggesztése, a hatósági díjak további fokozott terhelése ront a termelõk helyzetén, létük egyre bizonytalanabb.
A MOSZ Sertéstenyésztõk Országos Választmánya az ágazat jövõje szempontjából alapvetõ fontosságúnak tartja, hogy a felfüggesztett támogatási jogcímek kerüljenek újranyitásra, az ide évre vonatkozó állatjóléti támogatások 2011. év elején maradéktalanul kerüljenek kifizetésre, a sertéstartók által igénybe vehetõ támogatási jogcímek 2011-ben teljes körûen kerüljenek meghirdetésre, legalább a 2010. évi támogatási összegekkel és kerüljön meghirdetésre kedvezményes forgóeszköz vásárlási hitel, a takarmányszükséglet biztosítása érdekében. Mérsékelni kell a sertéstartókat terhelõ – a versenytársakénál lényegesen magasabb – hatósági díjfizetési kötelezettségeket, valamint hatékonyan fel kell lépni a feketekereskedelem ellen.
E nélkül 60 éve nem látott mélységbe zuhanhat az ágazat.
Budapest, 2010. október 14.
További felvilágosítást ad: Zsótér László SOV Elnöke – 30-415-3117
Tóth István titkár - 06-1-312-0525