Kinek mi a sürgõs - szórlap november 18-ra

Az Országgyûlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvényt.

Az országgyûlés elnöke a törvényt a szokásos eljárási rendben aláírásra megküldte Sólyom László köztársasági elnöknek, akinek a hivatalába az október 28-án érkezett meg.

 

Háttéranyag
 az Alkotmánybíróság elõtt 2009. november 18-án tartandó demonstrációhoz
Kinek mi a sürgõs…?

Az Országgyûlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvényt.
Az országgyûlés elnöke a törvényt a szokásos eljárási rendben aláírásra megküldte Sólyom László köztársasági elnöknek, akinek a hivatalába az október 28-án érkezett meg.
Az alkotmány elõírása szerint a köztársasági elnöknek 15 napja van arra, hogy eldöntse, akar-e alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezni az elfogadott törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnál.
Sólyom László elnök akart! De nem sietett – a határidõ utolsó napján, november 12-én küldte meg a véleményezést kezdeményezõ levelét az alkotmánybíróság elnökének. Neki talán nem volt sürgõs, hogy választ kapjon az alkotmányossági aggályaira.
De azt is tudnia kellett – nem csak hivatalból, de mint az Alkotmánybíróság volt elnöke, gyakorlatból is – hogy a mindenkori köztársasági elnök indítványát az Alkotmánybíróság soron kívül bírálja el. Nem csak udvariasságból:
a Magyar Köztársaság alkotmányának 25. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök beadványát köteles soron kívül

- köznapi szóhasználattal sürgõsséggel - elbírálni.

A kérdés most már csak az, hogy mit jelent az Alkotmánybíróságnál a soron kívüliség vagy sürgõsség? A bíróság saját közleménye szerint egy év után jutott csak el oda, hogy a törvénnyel kapcsolatos „problematikát” megfogalmaztassa. Ez alatt az idõ alatt sürgõsen elbírált jó néhány tucat ostoba népszavazási kezdeményezést, alaposan kielemzett számos önkormányzati rendeletet és persze néhány törvénnyel kapcsolatos beadványt is. Nyilván ezek álltak abban a hosszú sorban, amit meg kellett volna elõznie a köztársasági elnök beadványának.
Persze, nem lehetett könnyû dolga a bíróságnak – hogy egy legutóbbi példát mondjunk - a gyõri önkormányzat parkolási rendeletének a vizsgálatával, hiszen még különvélemények is megfogalmazódtak a határozatban. Ugyanezen a napon elmarasztalta a bíróság – nyilván alapos okkal – az Országgyûlést mulasztásos törvénysértés miatt. Ezt az energiát talán ildomosabb lett volna a saját mulasztása pótlására fordítani…!

Az Alkotmánybíróság „ideiglenes” ügyrendje a bíróság elnökét felhatalmazza bizonyos közjogi szereplõk indítványa soron kívüli elbírálásának elrendelésére. A köztársasági elnök nem szerepel ezek között! Talán ezért nem kerülhetett eddig sor a kérdése megválaszolására? De mi van az Alkotmánnyal – és az alkotmányosság, a jogállamiság õrzésével?

Budapest, 2009. november 17.

Demonstrációt Szervezõ Bizottság