Folytatódnak a gazdák megpróbáltatásai - Sajtóközlemény

   

 

Súlyos feszültségek a Vidékfejlesztési Programban

Közeledik a 2014-20 közötti Európai Uniós vidékfejlesztési program lezárása. A MOSZ egyértelműen kénytelen megállapítani, hogy a program nem úgy sikerült, ahogyan a gazdák joggal elvárhatták volna.

A MOSZ már 2016-os sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet a program végrehajtásával kapcsolatos problémákra. Többek között már akkor jeleztük:

  • a program diszkriminatív (80-20%)
  • a program megvalósításához biztosított állami hozzájárulás elégtelen (az unión belül a magyar kormány adja a legalacsonyabb nemzeti hozzájárulást a tagországok között)
  • az intézményrendszer átalakítása (a jogkörök különböző minisztériumokhoz telepítése, az MVH átalakítása; a pályázati rendszer bevezetése) elhibázott, a program végrehajtásában jelentős időveszteséget okoz.

Már akkor egyértelműen látszott, hogy a pályázati kiírások átgondolatlanok (sokszor 30-at is meghaladóan módosították őket); elbírálásuk már akkor csúszásban volt (az esetek többségében másfél - két év kellett hozzá).

A MOSZ Elnöke által javasolt érdemi intézkedések helyett akkor Lázár János miniszter úr csupán annyit reagált felvetésünkre, hogy „Reméli, hogy a gazdák nem a MOSZ-ra hallgatnak”.

A rendszer átalakítása megtörtént, de a problémák nem csökkentek, hanem növekedtek. Az azóta eltelt 1074 nap sajnos az akkori felvetéseinket igazolta, sőt számos – mind a mai napig megoldatlan új problémákat is keletkeztetett. Ezek:

  1. a Vidékfejlesztési Programban kiemelten kezelt fejlesztések jelentősen csúsznak, sőt elmaradnak. A pályázatok elbírálása alatt több, mint 30%-kal nőttek a fejlesztések költségei. A MOSZ ugyan többször kezdeményezte ezek – legalább részbeni kompenzálását, de ettől – miközben más területeken kompenzáltak – agrárvonatkozásban a kormányzat elzárkózott.
  2. A VP rendszerének átalakítása, a jogszabályi környezet megváltoztatása következtében az egyébként sem elégséges fejlesztési támogatásokat tásasági adófizetési kötelezettség is terheli. A MOSZ felvetésére a Pénzügyminisztérium a probléma jogosságát elismerte és egyidejűleg felhívta a figyelmet arra, hogy a megoldás a Vidékfejlesztési Államtitkárság és a Miniszterelnökség kezében van.
  3. A gazdák – ugyancsak a jogalkotási hibákra és az irányító hatóság rossz intézkedéseire visszavezethető okokból - egyes nekik megítélt támogatásokhoz mind a mai napig nem jutottak hozzá („tehén állatjóléti támogatás”; minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportok).
  4. Annak következtében, hogy megváltoztatták a termelői csoportok jóváhagyásának rendjét (különvált a TCS-k elismerése és támogatási pályázatok elbírálása; mely között sokszor 2 év különbség is van) mind a mai napig rendezetlen, hogy a termelői csoportok a nekik járó támogatáshoz mikor és milyen mértékben tudnak hozzájutni.
  5. Átalakították a korábban jól működő támogatott szaktanácsadási rendszert is. Annak ellenére, hogy a MOSZ folyamatosan hívta fel a Vidékfejlesztési Államtitkárság figyelmét arra, hogy ez a rendszer így működésképtelen, érdemi változás nem történt. A következmény jól látható. Érdemben még mindig nem működik a gazdák számára kiemelten fontos szaktanácsadási rendszer. (30 milliárd forintos keretéből eddig mindössze 3,5 milliárd forintot sikerült lekötni)

A MOSZ időben és folyamatosan hívta fel Vidékfejlesztési Program irányítóinak figyelmét a problémákra és javaslatot adott azok megoldására. Sajnos a kezdeményezéseink süket fülekre találtak. Ma már a rendelkezésre álló idő kevés a problémák teljeskörű rendezésére, de javaslataink egy része még mindig megvalósítható lenne, amelyek mérsékelhetnék a program kudarcait. Ezek közül a legfontosabbak:

  1. Sajnos a fejlesztések többletköltségének kompenzálására ma már nincs mód, de legalább soron kívül mérjük fel a bent ragadó forrásokat és ezeket egyszerűsített pályázati formában, fejlesztési célokra soron kívül hirdessük meg a gazdálkodóknak.
  2. A fejlesztési támogatások megadóztatását jogszabály módosítással töröljék el.
  3. Soron kívül fizessék ki az érintett gazdálkodóknak az elmaradt, de őket jogosan megillető „tehén állatjóléti” illetve a minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportok támogatását.
  4. Rendezni kell a több mint, két éves csúszás miatt a termelői csoportoknál előállt támogatás lehívási problémákat.
  5. A támogatott szaktanácsadó rendszer feltételeit a valós gazda igényekhez kell igazítani és a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghamarabb le kell kötni.

A MOSZ tisztában van azzal, hogy a jelenleg futó programnál már csak tűzoltásra van idő és lehetőség, ezért kezdeményezi, hogy a 2020 utáni Vidékfejlesztési Program kapcsán már most vonjuk le a tanulságokat. Már most kezdődjön meg az intézményrendszer felülvizsgálata és egy valóban gazdabarát intézményrendszer kialakítása. Az Uniós irányelvekkel összhangban a MOSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – mind a rendszer kialakítása, mind annak működtetésébe minden érdekeltet érdemben vonjanak be.

Hatékony és azonnali lépésekre van szükség, hogy az Uniós forráshoz a gazdák maradéktalanul hozzájuthassanak, rendezni kell a gazdák jogos sérelmeit.

A problémákról szóló háttéranyagot mellékeljük.

Budapest, 2019. szeptember 2.

                                                                                                          MOSZ Sajtó

További tájékoztatás:

Dr. Máhr András 06-30-9-527-920

Vári Attila 06-30-655-4617