Kiszolgáltatottságra szerződve? - MOSZ Sajtóközlemény

Hosszan és kitartóan dolgozni a semmiért. Az elmúlt években sok termelő volt kénytelen ezzel szembesülni. Hiába óvták a terményüket hónapokon át, hiába gondozták az állataikat nap, mint nap, a munkájuk eredménye semmivé foszlott.

Sok százan, sok ezren tapasztalták meg ezt az elkeserítő érzést, vergődve a kiszolgáltatottság csapdájában. Hiába kötöttek írásba foglalt szerződéseket, hiába jártak el a legnagyobb gondossággal, végül vagy nem jutottak hozzá a termékeik ellenértékéhez, vagy csak - minden törvényi határidőt átlépve – rendkívül megkésve.

Régóta gondot jelent, hogy a termelők nem kapnak elégséges védelmet a szerződéses kapcsolataikban. Ez megnyilvánul a mindennapokban is - többek között a késedelmes fizetésekben -, de abban is, hogy egy - egy feldolgozó, kereskedő cég csődje rendszerint sok-sok termelőt ránt magával.

Miért kell, hogy ez így legyen? Miért nincsenek, olyan törvényi garanciák, amelyek biztosítják, hogy a leszállított termékeket határidőre ki is fizessék a termelőnek? Az állam miért nem tartatja be azokat az egyébként létező szabályokat, amik csökkenthetnék a termelők kiszolgáltatottságát?

Hiába írják elő a 30 napos fizetési határidőt, ha nem kényszerítik ki a betartását, hiába van késedelmi kamat, ha annak mértéke nem bír elrettentő erővel, hiába kötnek szerződést a termelők, ha annak feltételeit a felvásárlók „rugalmasan” alakíthatják. Az állam tétlenül nézni, hogy a termelőket büntetlenül kizsebeljék, néha enyhíti ugyan a termelők veszteségét, de nem hajlandó a probléma gyökerét kezelni.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) konkrét javaslatokat dolgozott ki, részben a meglévő szabályok ”termelő barátabbá” tételére, részben pedig az előírások betartatásának kikényszerítésére. Ez egy olyan közös ügy, aminek rendezése minden termelő számára egyaránt fontos.

Javaslatainkat széles szakmai körben (társ érdekképviseletek, terméktanácsok stb.), és a döntéshozók, befolyásolok (parlamenti pártok, illetékes miniszterek stb.) körében is megismertettük. Ennek ellenére mindezidáig semmi nem történt.

Hiba lenne addig várni a cselekvéssel, míg újabb termelők tömegei veszítik el gyakorlatilag mindenüket.

Melléklet: Háttéranyag

Budapest, 2017. február 23.

Felvilágosítást ad:                     dr. Máhr András 30-9-527-920

                                               Paragi Márton                70-455-0937

                                               Oláh Endre                    06-1-224-0823

Háttéranyag

A MOSZ javaslatai a termelői érdekek megerősítésére:

-       Magyarországon a szerződések tartalmazzák ugyan a 30 napos fizetési határidőt, de a gyakorlatban sok esetben ez nem 30 napot jelent. A tejbeszállításnál például a tárgyhót követő hó utolsó napjáig történő fizetés esetén (a havi mennyiség egy összegben kerül leszámlázásra a tárgyhót követő hónapban) az első napon beszállított tej ellenértéke gyakorlatilag 60 nap múlva kerül kifizetésre. Az ellenérték kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot akkor nem haladhatja meg, ha a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Itt csak teljes havi mennyiség után kerül átadásra a számla. Javasoljuk a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvényben előírni, hogy a termelő kérésére a felvásárló/feldolgozó köteles legyen biztosítani a kéthetes elszámolás lehetőségét.

-       A tejtermelők igen nagy hányada nem tudja előre, hogy az adott hónapban milyen áron szállítja a tejet, jobb esetben tárgyhó közepén, rosszabb esetben csak a tárgyhót követő hónap közepén értesül a felvásárlási árról.  Javasoljuk a 2015. évi XCVII. törvényben előírni, hogy a nyerstej értékesítésekor a szerződés vagy meghatározott időszakra szóló, előre rögzített fix árat tartalmazzon, vagy olyan ármeghatározási mód (árképlet) kerülhessen csak alkalmazásra, amely a termelő és feldolgozó (felvásárló) együttes megállapodásán alapul. Amennyiben az árképlet lehetővé teszi, a feldolgozónak (felvásárlónak) a tárgyhó első napján tájékoztatnia kell a termelőt az adott havi átvételi árról.

-       A sertésfelvásárlási árak alakításában a nagyobb felvásárlóknál a minősítésnek van szerepe, de a piaci helyzet alakulásának tükrében a felvásárlók egy része gyakran alkalmaz a minősítés eredményétől független felvásárlási árakat is. A sertéságazatban gyakori az „alternatív árképzés”, a minősítési eredmények alakításával, a különböző levonásokkal (kobzás, elhullás stb.) az árképlet módosítása nélkül is lehetőség van a felvásárlási árak csökkentésére. A minősítés eredménye sok esetben vitatható, arról a termelő csak utólag értesül, nincs valós idejű beavatkozási lehetőség. Javasoljuk megteremteni az azonnali - online -, termelői nyomonkövethetőség jogszabályi és technikai feltételeit. Minden esetben biztosítani kell, hogy a termelő személyesen is jelen lehessen a minősítési folyamat során (mintavétel, értékelés).

-       A fizetési határidők betartása nincs kikényszerítve, példa erre a húsipari csődöknél 60-70 napos kinnlevőséggel bennragadt termelők esete. A termelők kiszolgáltatott helyzetük miatt nem képesek kikényszeríteni a fizetési határidők betartását. A szerződéstől való elállási jogukkal – a szűk mozgástér miatt – csak kevesen élnek. Javasoljuk, hogy nyugat-európai mintára, a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvényben kerüljön kialakításra egy, a fizetési fegyelem megsértése esetén alkalmazandó, elrettentő erejű büntetési tétel. A fizetési határidők betartását kiemelten kell ellenőrizni, hogy elkerülhetőek legyenek a tapasztalt visszásságok.

-       A késedelmes fizetés esetén fizetendő késedelmi kamat (jegybanki alapkamat kétszerese) nem bír kényszerítő erővel, a jegybanki alapkamat alacsony szintje miatt - jelenleg 0,9% - a felvásárlók a banki hiteleknél is lényegesen olcsóbban képesek a likviditásukat biztosítani a késedelmes fizetéssel. Javasoljuk a 2015. évi XCVII. törvény módosítását oly módon, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése esetén a szerződésben kikötött késedelmi kamat minimális nagysága 10% legyen. Emellett a gyakorlatban is érvényre kell juttatni azt a hatályos jogszabályi rendelkezést, ami szerint a termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a késedelmes fizetés esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és az azután fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

-       A NÉBIH-nek kiemelt figyelmet kell fordítania a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának ellenőrzésére, mivel ennek be nem tartása egyes közvetlenül beszállított termékeknél direktben, más termékeknél pedig közvetve befolyásolja a felvásárlási árakat.

-      Az ÁFA törvény a jelenlegi szabályozással ellentétben egyértelműen határozza meg mi minősül Közösségen belüli termékértékesítésnek. Szükséges, hogy a termelők és kereskedők szerződéses kapcsolatiban a felelősségi viszony az ilyen irányú ügyleteknél tisztázva legyen.