Érdekképviselet
A Közgyûlés az érdekképviselet helyzetérõl a következõket állapította meg:
...A szövetségi rendszer képviseleti körében, taglétszámában, szervezeti- és mûködési módjában az eltelt két év során nem történt lényegi változás. Ezt a folyamatosságot magában is igen jelentõs eredménynek kell tekinteni... Az 1994. évi országgyûlési választások után ritkábban kellett látványos kihívásokra reagálni, ami azonban nem jelentette az érdekképviseleti munka intenzitásának csökkenését... Nem sikerült valódi eredményt elérni a kongresszus határozatában megfogalmazott sürgetõ problémák rendezésében: a tulajdonrendezési folyamatokból származó vagyonvesztések megtérítésében, a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat szabályai megváltoztatásában, a privatizációban való részvételben, stb...
...A kormány programjában vállalt ígéretei teljesítésének elmaradás miatti elégedetlenség az érdekképviseleti munka kritikájaként is megjelent. A kritikák hiányolják az érdekképviselet kiállását, "harcosságát", illetve keveslik az aktivitását... Az utóbbi idõben tapasztalt eredménytelenségek nyomán ismét fontolóra kell venni az érdekvédelem határozottabb eszközeinek az alkalmazását is.
Érdekképviseleti prioritások
...Változtak az érdekképviseleti munka prioritásai. Tovább erõsödött a gazdasági, ezen belül a munkaadói érdekképviseleti tevékenység meghatározó jellege. A gazdasági érdekképviseleti munka két fõ területe az ágazatra vonatkozó szabályozók alakításában való aktív részvétel, illetve az agrárrendtartás alakításában és mûködtetésében való részvétel. Ezen túlmenõen kiemelten fontos a makrogazdasági döntések befolyásolási lehetõsége miatt az Érdekegyeztetõ Tanács munkaadói oldalán végzett tevékenység...
A szakmai, különösen az agrárrendtartási kérdésekben való véleményalakításban továbbra is alapvetõ fontossága van az ágazati választmányok mûködtetésének...
A gazdasági témák elsõbbsége mellett is jelentõs energiát kellett fordítani az eltelt idõszakban az egyéb - elsõsorban szövetkezeket érintõ - törvényalkotási munkában való részvételre. A szövetkezeti törvény, a földkiadó bizottságokról szóló törvény MOSZ által kezdeményezett módosításán túl szinte folyamatosan napirenden volt és van a földtörvény módosítása, a kárpótlást lezáró törvény - ezzel összefüggésben a szövetkezeti vagyonvesztések rendezése - és számos más jogalkotási téma, mint pl. az általános birtokrendezése, ingatlan-nyilvántartás, stb.
A MOSZ kezdeményezései
Az 1995. év közepétõl folyamatosan kiemelt feladatot jelentett a kormány által kezdeményezett új szövetkezeti törvény koncepciójának, majd tervezetének az elõkészítésében való részvétel. A kiélezett nézeteltéréseket a szakmai viták során nem sikerült egyeztetni...
A MOSZ együttmûködési és munkakapcsolataiban formálisan nem történt jelentõs módosulás, tartalmilag azonban jelentõs hangsúlyeltolódások mentek végbe. A kormány és az érdekképviselet között megegyezésre az utóbbi két év során alig van példa, emiatt felértékelõdött az Országgyûlés szerveivel illetve a képviselõkkel való kapcsolattartás fontossága... Az országos szövetség rendszeresen megküldte a testületi állásfoglalásait, szakmai anyagait a parlamenti frakcióknak, bizottságoknak, országgyûlési képviselõknek...
...A MOSZ kezdeményezésére az elmúlt két évben több mint száz módosító indítvány benyújtására került sor különbözõ - elsõsorban gazdasági tárgyú - tervezetekhez. Számszerûleg ezekbõl viszonylag kevés került elfogadásra, de a javaslatok ismertté válása és bizottsági vagy plenáris ülésen való megtárgyalása magában is fontos figyelemfelhívó és befolyásoló eszköz...
...A kormányzati szervekkel való együttmûködés problémáit mutatja, hogy több esetben kényszerültünk a Miniszterelnöki Hivatal segítségét, intézkedését kérni egyeztetési kötelezettségek illetve kormányzati intézkedések elmulasztása miatt.
Az érdekegyeztetés változó minõsége, tartalma
A MOSZ igyekszik kihasználni az érdekegyeztetés különbözõ fórumait az egységes fellépésre. Ennek a hatékonysága az utóbbi idõben sok tekintetben visszaesett. Az ágazat legmagasabb szintû érdekegyeztetõ fóruma, a Földmûvelésügyi Érdekegyeztetõ Tanács gyakorlatilag nem mûködik. Ennek fõ oka a kormányzati oldal passzivitása, illetve a FÉT leértékelõdéséhez vezetõ gyakorlata...
...Csökkent az Agrárkoordinációs Fórum keretében való közös fellépés hatékonysága is.
A MOSZ továbbra is törekszik a szoros együttmûködésre a termelõi érdekképviseleti szervekkel, elsõsorban a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségével, a Magyar Parasztszövetséggel és az Agrár Munkaadók Szövetségével. Ez az együttmûködés - az érdekek közösségére építve - többnyire zavartalan, bár vannak fontos kérdések - mint pl. a földtulajdon szerzése - amiben nincs egyetértés...
Az Érdekegyeztetõ Tanácsban való részvétel meghatározó fontosságú az érdekképviseleti munka (pl. különbözõ fórumokba való delegálás lehetõségei, információszerzés) szempontjából. Az ÉT megreformálásának ürügyén - kormányzati ösztönzésre - kísérletek történtek egyes szervezetek ÉT tagságra való alkalmassága megkérdõjelezésére és többek között az agrárágazat önálló képviseleti jogosultsága és szükségessége vitatására...
A MOSZ továbbra is aktív résztvevõje a szövetkezeti szövetségek együttmûködésének. Képviselõink részt vettek a szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének jubileumi közgyûlésén, ahol sor került a szövetkezés nemzetközi elvei újrafogalmazására is. Ennek az eseménynek jelentõs hatása volt a magyar szövetkezetekre nézve is - egyrészrõl megerõsítette az SZNSZ korábbi álláspontját a termelõ típusú szövetkezetek egyenrangú szövetkezési formaként való elismerésérõl, másrészt alkalmat adott a készülõ szövetkezeti törvény koncepcióját megalapozó dogmatikus nézetek megcáfolására...
A MOSZ természetesen nem csak szövetkezeti kérdésekben jelenik meg a nemzetközi kapcsolatokban. Az Európai Mezõgazdasági Szövetségben /CEA/ való tagságunk révén információkat és tapasztalatokat tudunk szerezni a MOSZ egyre fontosabb feladatának, az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés segítségének a teljesítésében.
- Az eltelt két év tapasztalata alapján bebizonyosodott, hogy az országos szövetség elnöksége jelenlegi összetételével megfelelõen pótolja a megszüntetett Országos Tanácsot. Igazolódott a kongresszus határozatának helyessége az ügyvezetõ elnökség mûködésének erõsítésében és a tisztségviselõk között munkamegosztás, az elnöki és alelnöki tisztségek szétválasztása tekintetében...
...A határozatnak megfelelõen sor került az országos szövetség és a területi szövetségek alapszabályai összehangolására, a szövetségi rendszer két lépcsõs felépítésének és mûködésének a tagszerveztek körében való tudatosítására.
Az érdekképviseleti rendszer bázisát továbbra is a területi szövetségek alkotják, a szövetség szervezettsége, mûködõképessége döntõen rajtuk múlik. Sajnálatos módon az elmúlt két évben a legtöbb szövetségben tovább romlottak a munka anyagi és ezzel személyi, szervezeti feltételei. Néhány szövetség szervezeti leépülése a mûködõképesség határáig jutott...
...Az érdekképviseleti kör nem változott számottevõen: ma is a szövetkezetek alkotják a tagság túlnyomó többségét.
...Bár a kongresszus határozatában célul tûzte ki az érdekképviseleten belül a gazdasági társaságok sajátos igényeit kielégítõ szervezeti megoldás kialakítását, ennek a létrehozása kellõ támogatás hiányában elakadt és csak ez évben indult meg újra a szervezõmunka.
- Az országos szövetség az anyagi feltételek korlátai ellenére törekedett a tagszervezeteknek közvetlenül nyújtott szolgáltatások bõvítésére. Megindult a MOSZ munkatársai közremûködésével a szaktanácsadói szolgáltat tevékenysége, amelynek igénybevétele a tagszervezetek számára ingyenes...
Nyitott szövetség
...A közgyûlés jóváhagyta az országos szövetségnek az elmúlt két évben végzett érdekvédelmi munkáját, megerõsítette a kongresszus határozatát, amely szerint a szövetségi rendszer nyitott minden csatlakozni szándékozó elõtt. A szövetség bázisát továbbra is a társas gazdálkodó szervezetek /szövetkezetek és gazdasági társaságok/ alkotják. Ennek megfelelõen az érdekképviseletnek megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a társas gazdálkodás feltételeinek alakulására. Hagyományainak és a fenntartói széles kör igényének megfelelõen képviselnie kell a szövetkezetek sajátos érdekeit, szerveznie és segítenie kell a szövetkezés megerõsödését és megújulását a mezõgazdaságban...
...A közgyûlés álláspontja szerint a hatékony mezõgazdasági termelõi érdekképviselet mûködése nem csak a képviselteknek, hanem a kormányzatnak is érdeke. Ennek biztosításához a kormányzati szervek részérõl az érdekképviseleti jogok tiszteletben tartására és érvényesülésük garantálására, illetve valódi együttmûködési készségre van szükség. Az érdekképviseletek - így a MOSZ is - joggal igénylik, hogy a kormány nyújtson mûködésükhöz is /pl. az állami vagyonból megfelelõ szákház biztosításával/ a társadalmi szerepüknek és súlyuknak megfelelõ támogatást.
Az országos szövetség érdekvédelmi és érdekegyeztetõ tevékenységében továbbra is a kongresszus által kiemelt célok az irányadóak...
A munkaadói érdekképviseleti pozíció nem jelenthet szükségszerû szembenállást a munkavállalói érdekekkel. Az érdekegyeztetési fórumokon, így különösen az Érdekegyeztetõ Tanácsban keresni kell az együttes fellépés lehetõségét az ugyancsak ágazati érdekeket képviselõ szakszervezetekkel, hogy közösen igyekezzenek az ágazat mûködéséhez jobb feltételeket elérni...
Az érdekképviselet kezdeményezzen a társas gazdálkodási formákat, hatékonyságot erõsítõ kormányzati döntéseket... Kezdeményezze a szövetkezeti és a gazdasági társasági való mûködés átjárhatóságát elõsegítõ jogi szabályozás továbbfejlesztését...