Szövetkezetek

 

A szövetkezés helyzetérõl elfogadott dokumentum hangsúlyozza: A rendszerváltást követõ évek szövetkezetellenes politikájától, kényszerítõ intézkedéseitõl jelentõs erkölcsi és anyagi veszteségeket elszenvedõ szövetkezetek, azok tagsága és érdekképviseleti szervezeteik nagy várakozással fogadták az 1994. évi országgyûlési választások után történt kormányváltást... Az elvárások csak részben teljesültek....A kormány programjában tett ígérete ellenére nem került sor az átalakult, magántulajdonon alapuló szövetkezetek rehabilitációjára, a diszkriminatív törvények végrehajtása során elszenvedett vagyonvesztés ellentételezésére és nem kaptak támogatást mûködésük stabilizálásához. Az egyértelmû és támogató szövetkezetpolitika hiánya, a "szektorsemlegesség" kormányzati politikája valójában a szövetkezeti leépülésbe való beletörõdést sugallja."..

A MOSZ kérte, hogy a kormány - a szövetkezetek stabilizációjára építve - dolgozzon ki hosszabb távra szóló szövetkezeti reorganizációs programot és ennek keretében kezelje a továbbra is fennálló problémákat, külön kiemelten:
- a rendszerváltással, átalakulással összefüggésben keletkezett vagyonvesztések és adósságok kezelését;

- a külsõ üzletrész tulajdonok szövetkezeti megvásárlásának nagyobb mértékû és hatékonyabb támogatását;

- a szövetkezetek tevékenységváltásának, a szolgáltató, a tagi gazdálkodást elõmozdító, integráló tevékenység ösztönzõ támogatását;

- a szövetkezeti támogatásoknak a másodlagos szövetkezetekre való kiterjesztésével a "szövetkezeti építkezés" segítését;

- a szövetkezeti elveknek megfelelõen a tagoknak nyújtott juttatások elismerését, a sajátos szövetkezeti támogatások bõvítését.

Ezek az igények ismét csak részben és csak erõteljes érdekképviseleti nyomásra teljesültek. Így pl. csak a MOSZ fellépésére került sor annak a javaslatnak a módosítására, ami - méret követelmények támasztásával - a szövetkezetek jelentõs részét kirekesztette volna az integrációs tevékenység támogatásából. A szövetkezeti tevékenység finanszírozásának igen fontos forrása a szövetkezeti tagi kölcsön, amivel az átalakult szövetkezetek egy része biztosítani tudta mûködése folyamatosságát, sõt bõvítését. Ezek a lépések azonban nem jelentettek megoldást számos, a szövetkezeteket érintõ problémákra.

A támadások célpontjai ismét a szövetkezetek

Az 1997-es MOSZ közgyûlés lényegében egy "utolsó figyelmeztetést" címzett a kormánynak, emlékeztetve a felelõsségére a szövetkezés jövõjéért, illetve a mezõgazdaság, a vidék életében meghatározó szövetkezetek esetleges eltûnéséért. ..A következõ két év igazolta ennek a figyelmeztetésnek a megalapozottságát. A kormányzat nem csak hogy nem tett semmit a szövetkezeteket feszítõ folyamatok megállítására, de a közgyûlést követõen hamarosan bekövetkezõ, úgynevezett "gazdatüntetések" szerencsétlen kezelésével tovább élezte ezeket a problémákat. A MOSZ átfogó szakmai javaslatokat tett a kialakult feszültségek kezelésére, aminek célja a legális, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket teljesítõ és így azt is erõsítõ, jelentõs foglalkoztatást biztosító, piacképes árut termelõ szektor erõsítése volt. A kormány ezekkel a javaslatokkal teljesen ellentétes intézkedéseket hozott, tovább kezdeményezte a közteherviselést részben vagy egészben elkerülõ, a legalitás határán mûködõ gazdálkodást...

...A kedvezõtlen tapasztalatok ellenére az országos szövetség elnöksége továbbra is elsõdlegesen a szövetkezeti mûködés bõvítésére és a társasággá való átalakulási szándékok alapos megfontolására ösztönözte állásfoglalásaiban a szövetkezeteket...

Az 1998. évi kormányváltás után a szövetkezetek ismét a politikai támadások célpontjává váltak, ami felerõsítette a társasággá alakulási törekvéseket. Miután az FVM meghirdetett stratégiájából egyértelmûen kiderült, hogy elhatározott kormányzati szándék a szövetkezeteket gazdasági ellehetetlenüléssel fenyegetõ újabb kiválási lehetõség törvényi megteremtése, az elnökség úgy döntött, hogy a korábbi prioritásokat megfordítva, az elsõdleges érdekképviseleti feladat a vagyon társaságban való mûködtetéséhez szükséges szövetkezeti döntések meghozatalának segítése. ...

...Az elnökség állásfoglalása nem a szövetkezeti forma feladására illetve a szövetkezés elõnyeirõl való lemondásra hívta fel a tagszövetkezeteket. A javaslatok a szövetkezeti formához a korábbi törvényi kényszerek miatt tapadó jogi, gazdasági hátrányoktól való mentesülés mellett éppen azt szolgálják, hogy a szövetkezet (részleges átalakulásnál a megmaradó szövetkezet) tovább tudja vinni a szövetkezeti értékeket, szolgálni tudja a tagság és környezete érdekeinek megvalósítását.

A szövetkezés erõs gyökereit, társadalmi elfogadottságát és támogatottságát mutatja, hogy az egy éve kiújult és azóta is folyamatos diszkriminációk ellenére eddig csak igen korlátozott számban döntöttek a gazdasági társasággá alakulás mellett. Ez azt a kötelezettséget és feladatot jelenti a szövetségre nézve, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelemmel védje a szövetkezeti értékeket és képviselje a sajátos szövetkezeti érdekeket....

Kormányzati kampánykudarcok

A kormánypártok a választási programjaikban még egyoldalúan az egyéni, családi gazdálkodást kívánták preferálni és kerülték a szövetkezés témáját. A kormányra kerülés után azonban kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a kisméretû, életképtelen gazdaságok tartós fennmaradásához - ha erre egyáltalán van esély - nélkülözhetetlen ezek nagyobb egységekbe való integrálása... Az FVM a megoldást az úgynevezett "új típusú" szövetkezetek szervezésében látta. Kampányt indított, jelentõs támogatást ígérve, az ilyen szövetkezetek szervezése érdekében...A minisztérium kampánya az "új típusú" szövetkezetek szervezésére nem vezetett tényleges eredménye... A kudarcot - és a beígért támogatáshoz szükséges költségvetési források hiányát - egyes politikai erõk a mûködõ szövetkezeti vagyon szétosztásának törvényi kikényszerítésével akarják ellensúlyozni.

...A szövetkezésnek a mai viszonyok között komoly szerepe nem tõkeszegény új szövetkezetek létrehozásával, hanem a mûködõ társas vállalkozások összefogásával, szövetkezeti alapon épülõ beszerzési és értékesítõ hálózat létrehozásával képzelhetõ el. Ennek létrehozói egyaránt lehetnek akár régi, akár újonnan alakuló szövetkezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások...A MOSZ többször kezdeményezte a beszerzés-értékesítés közös megszervezését és az ilyen szervezetek hálózatba való integrálódását.

...Bármilyen kedvezõtlenül alakulnak is a szövetkezés illetve a szövetkezeti mûködés feltételei jelenleg, a mezõgazdasági termelõk számára hosszú távon a szövetkezés nélkülözhetetlen. Ezért továbbra is igényelniük kell a (mindenkori) kormánytól, hogy - összhangban az Alkotmánynak a szövetkezetek támogatására vonatkozó elõírásaival illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésének határozatával, amely felhívja a kormányok figyelmét a szövetkezetek társadalmi hasznosságára és kéri, hogy teremtsenek ösztönzõ jogi és gazdasági feltételeket a szövetkezéshez - alakítson ki olyan szövetkezetpolitikát, amely garantálja a mûködõ szövetkezetek stabilitását, esélyegyenlõségét és a szövetkezeti célok eléréséhez szükséges feltételeket.

Integrációs hagyományok

A szövetkezés helyzetérõl kiadott állásfoglalás külön is kiemeli:...A szövetséghez tartozó mezõgazdasági szövetkezetek - minden megpróbáltatás ellenére - az eltelt években is bizonyították életképességüket és társadalmi szükségességüket, annak ellenére, hogy a szövetkezeti mûködés feltételei a korábban még remélt javulás helyett az utóbbi évben kifejezetten romlottak...A szövetkezetek mûködésének stabilitása nem csak tagjaik, hanem az egész társadalom érdeke. A kongresszus egyetért a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökével, amikor az - összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyûlésének a szövetkezetekre vonatkozó határozatával - a kormányok felelõsségére és belátásuk, "bölcsességük" szükségességére figyelmeztet a szövetkezetek mûködési feltételei biztosításában.

A magyar mezõgazdasági szövetkezetek kialakult hagyományaik és tevékenységük révén nem csak tagjaikat, hanem szélesebb környezetüket is szolgálják... A szövetkezetek integráló, szolgáltató tevékenysége nélkülözhetetlen a termelésre vállalkozó vagy megélhetési okból arra kényszerülõ kistermelõk számára... Számos vidéki térségben az egyetlen számottevõ munkaadó a szövetkezet, ami a munkahelyek megõrzése mellett az állami költségvetésnek is bevételt jelent. A munkavállalók kiszolgáltatottságával szemben a szövetkezetek õrzik a szövetkezeti demokrácia intézményeit, erejükhöz mérten továbbra is vállalják a tagok segítését, érdekeik védelmét.

A szövetkezetek jövõje

1.) A kongresszus kifejezi azt a véleményét és reményét, hogy a szövetkezetek kényszerû leépülésének folyamata még megállítható és stabilizálódásuk, további mûködésük összeegyeztethetõ a már megindult változásokkal. Ehhez azonban az átalakult szövetkezeteket továbbra is gyakran érõ politikai támadások, a jogszabályokban megjelenõ diszkrimináció megszüntetése és valamennyi szövetkezeti típusra kiterjedõ határozott, támogató szövetkezetpolitikai kormányprogram meghirdetése szükséges... A szövetség álláspontja szerint a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi II. törvény megfelelõ keretet ad a szövetkezeti mûködéshez, így nem idõszerû és indokolt egy új - különösen nem egy ágazati tagolású - szövetkezeti törvény alkotásának napirendre tûzése.

2.) A kongresszus értékelése szerint a szövetkezetek felelõsen és mértéktartóan reagáltak a kényszerítõ körülményekre és az érdekképviseleti ajánlásokra. A szükségesnek ítélt szervezeti átalakulásokat demokratikusan és törvényesen, a tagság érdekeit és akaratát szem elõtt tartva hajtották végre. A tagság mellett ezek a változások, különösen a gazdasági társasággá való átalakulás a külsõ üzletrész tulajdonosok javát is szolgálja, mivel a korlátozott jogokkal járó szövetkezeti üzletrész becserélésével, a korábbi tagokkal egyenjogú tulajdonossá válnak az új társaságban...

3.) A kongresszus rendkívül fontosnak tartja, hogy az esetek többségében - kihasználva a részleges átalakulás lehetõségét - megmaradt a szövetkezet is, amely bázisa lehet a szövetkezeti újjászervezõdésnek...

4.) ...A jelenlegi tagság kétharmadát a szövetkezetek mai vagyonát létrehozó, ma már nyugdíjas korúak teszik ki, akiknek a tulajdonában van ennek a vagyonnak a jelentõs hányada. Ennek a korosztálynak a szövetkezet szinte egyedüli kapcsolódási pontja a társadalomhoz, környezetükhöz és sok esetben az egyedüli anyagi bázisa is. A szövetkezetek erkölcsi kötelessége a velük való törõdés, a lehetõségek szerinti támogatásuk...A kongresszus javasolja, hogy a szövetkezetek éljenek a tagok és a szövetkezet érdekeinek egyaránt megfelelõ, a tagnak biztonságot jelentõ eszközzel, az üzletrészek életjáradékra váltásával...

5.) A kongresszus résztvevõi kifejezik azt a meggyõzõdésüket, hogy az EU csatlakozásra készülõ, az ottani versenyfeltételekkel szembesülõ magyar mezõgazdaságnak hosszú távon is meghatározó szereplõi lesznek a társas vállalkozások. A globalizáció és a nemzetközi verseny kihívásainak csak a termelõ erõk koncentrációjával, ezen belül a legdemokratikusabb forma, a szövetkezeti összefogás építésével, erõsítésével tudnak a magyar termelõk eredményesen megfelelni...

6.)...A magyar mezõgazdasági szövetkezetek érdekképviseletükön keresztül a világ szövetkezeti közösségének elismert és megbecsült tagjai, ezért jogosnak és szükségesnek ítélik, hogy a nemzetközi szervezetekhez forduljanak erkölcsi támogatásért és a szövetkezeti mozgalom szolidaritását kérjék az õket érõ megkülönböztetésekkel szemben.