Agrárpolitikai állásfoglalás
A kongresszus határozata összegezi azokat a tennivalókat, amelyek a válságból való kilábaláshoz szükségesek.
Adósságrendezés-agrárfinanszírozás
A kongresszus kezdeményezte, hogy a termelõknél objektív okokból felhalmozódott adósságok, ezen belül is kiemelten az állammal szembeni adósságok kárpótlási jegyekkel történõ rendezésére szükséges törvénymódosítási és kormányzati lépésekre soron kívül kerüljön sor.
A mezõgazdasági termelés tõkeellátása a termelõk hitelhez jutási esélyeinek javítása érdekében meg kell teremteni az agrárfinanszírozás ma még hiányzó, illetve nem megfelelõ szinten szabályozott intézményi feltételeit. A kormány kezdeményezze a közraktározás, a földjelzálog és a hitelszövetkezetek törvényi szintû szabályozását.
Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a jelenleg, szinte kizárólag éven belüli - ún. rövidlejáratú - hitelezés mellett az agrárgazdálkodás termelési ciklusához igazodó éven túli - közép- és hosszú lejáratú - finanszírozás bõvüljön.
Az agrárfinanszírozásnak ki kell elégítenie a földtulajdonhoz fûzõdõ (ésszerû birtokméretet ösztönzõ, a földhasználatot szolgáló (termésfinanszírozás) és a külsõ, valamint a nyugdíjasok által birtokolt üzletrészek forgalmazásával kapcsolatos pénzellátási igényeket is.
Föld, adó, hitel
Rendezni kell a földkérdést. Tudomásul kell venni azt a realitást, hogy a földhasználat jelentõs részben társasági, szövetkezeti alapon folyik. Lehetõvé kell tenni, hogy ezen szervezetek is földtulajdont szerezhessenek.
Az adó-, a támogatási és a hitelpolitika eszközeivel ösztönözni kell a földtulajdon centralizációját, az optimális birtoknagyság kialakulását. Elõ kell segíteni a földhasználók biztonságát, az e területeken történõ nemzetközi befektetéseket a bérlõt védõ jogszabályok megalkotásával. Preferenciákkal kell elõsegíteni a földforgalmat, lehetõvé kell tenni és minden lehetséges eszközzel támogatni kell az önkéntes földcseréket, a birtokrendezést.
A kormányzatnak ki kell alakítania azon jog és intézményrendszeri feltételeket, melyek - az európai normákhoz igazodva - hatékonyan képesek mérsékelni az alapanyag termelõk kiszolgáltatottságát, egyidejûleg alkalmasak az integrációs kapcsolatok elmélyítésére.
A még hátralévõ élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi privatizációk során meg kell akadályozni újabb monopóliumok kialakítását, elõ kell segíteni az integrációt is elõmozdító tulajdonszerzéseket. Megfelelõ értékálló kínálatot kell biztosítani az agrártermelõknél, beleértve a szövetkezeteket és a magánszemélyeket is felgyülemlett kárpótlási jegyek ellenében.
Piacszabályozás, piacvédelem
Az agrártermékek értékesítésének biztonságát csak piacszabályozás (agrárpiaci rendtartás) garantálhatja. Az alapvetõ mezõgazdasági termékek (búza, kukorica, tej, vágómarha, vágósertés, cukorrépa, napraforgó) termelésének stabilizációjához garantált árakra van szükség. A garantált árrendszer célja, hogy kiszámíthatóvá tegye és csökkentse a termelés kockázatát, valamint biztosítékot adjon a mezõgazdasági termelõknek az átlagos szintû ráfordításaik megtérülésére...
A garantált árak mértéke lépje túl a költségszintet. A reálisan kialakított belföldi árszint megõrzése céljából a garantált árak felülvizsgálatát évente el kell végezni.
Az agrártámogatásként nyilvántartott exporttámogatást valódi agrártámogatássá kell alakítani. Ennek érdekében azonos szintû exporttámogatást szükséges megállapítani az alapanyagra és az élelmiszeripari termékekre úgy, hogy a feldolgozott termékek a bennük foglalt nyersanyagra jutó támogatást kapják meg.
A belsõ piac védelmi rendszerének kidolgozását gyorsított ütemben kell folytat. A specifikus védintézkedések alkalmazása feltételeinek megteremtését kiemelten kell kezelni.
Jövedelempozíció
...A mezõgazdaságra hárított antiinflációs szerep a továbbiakban tarthatatlan, a termelõknek állami garancia mellett biztosítani kell a költségnövekedés garantált és orientált árakon keresztüli követetését. Alapelvnek tekintjük az ágazatok és mûködési formák, üzemméretek arányos közteherviselését, a szabályosan forgalmazók versenyhátrányának az adózás alól kibúvókkal szembeni kiküszöbölését és a támogatásoknak döntõen a legális, dokumentált értékesítéshez kötését.
A támogatási rendszer
...Rögzíteni indokolt a mindenkori GDP és/vagy költségvetés bevételi fõösszegének minimum milyen hányadát kívánja a kormányzat az agrárvállalkozások támogatására fordítani.
... Rögzíteni kell, hogy hosszabb távon - figyelemmel az EU-hoz való csatlakozás igényeire is - az agrártámogatási rendszer mely elemei tekinthetõk tartósnak, megõrzendõnek. Tisztázni szükséges, hogy milyen új elemekkel lehetséges a rendszert bõvíteni és mely elemeit kell átalakítani vagy megszüntetni.
A térségi foglalkoztatás
Annak érdekében, hogy az agrárvállalkozások újra szerepet játszhassanak a hatékony foglalkoztatásban, javuljon munkaerõ megtartó képességük, az iskolából kikerülõ fiatal agrárszakemberek munkába állását, gyakornoki foglalkoztatását központi támogatás segítse.