Megjelent a mezőgazdasági kockázatok kezeléséről szóló törvény
Megjelent a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről.
Az új törvény egy két pilléren nyugvó kockázatkezelési rendszert vezet be. Az első pillér a hatályos kárenyhítési rendszer megreformált és kibővített változata, a második pillér pedig egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukció. A rendszerben továbbra is a növénytermesztési és kertészeti ágazatban érintett, a KKV szektorhoz tartozó mezőgazdasági termelők vehetnek részt. (az őstermelők is ide értendők)
Az elemi károk köre kibővül, a jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykár mellett a viharkár és felhőszakadáskár is elemi kárnak minősül. Ezeket a káreseményeket 30%-os hozamcsökkenéshez köti a törvény.
Az időjárási és más természeti esemény események miatti kockázatokat kezelő új rendszerben kockázatközösséget alkotnak azok, akik:
a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,
b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,
c) ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,
d) együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy
e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület
megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet.
A törvény szerint a kárenyhítési hozzájárulás évenkénti mértéke a mikro-, kis-és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő használatában lévő ültetvények és szántóföldi zöldségtermesztés után 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után 1000 forint hektáronként. (A hatály alá nem tartozó mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhatnak.)Ezt az összeget a kockázatközösség tagja szeptember 15-ig köteles megfizetni az egységes kérelemben bejelentett összes területe alapján.
Az igénybevétel jogosultságának egyik feltétele, hogy a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését 15 napon belül be kell jelenteni.
A kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet – a hatályos október 20.-val szemben - november 30-ig kell benyújtani.
Kárenyhítő juttatás esetében az előlegfizetésre jelenleg rendelkezésre álló lehetőséget az új törvény megszünteti.
A tárgyévi kárenyhítő juttatások mértékének meghatározásánál az október 1. – szeptember 30. periódus helyett, a november 1-től a tárgyév október 31-ig tartó időszakot kell figyelembe venni.
A hatályos szabályozás szerint a termelőnek a tárgyévet követő év március 15.-ig kifizetik a kárenyhítő juttatást. Az új törvény szerint március 31.-ig csupán döntenek és intézkednek a kifizetéséről, tehát a kifizetések elhúzódására lehet számítani.
Az I. pillért érintően további új elem, hogy az a mezőgazdasági termelő, aki a számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem köt az általa termelt növényi kultúrára jellemző káreseményre mezőgazdasági biztosítást, csupán a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult.
Az újonnan létrehozandó II. pillért a díjtámogatással segített - állami ellenőrzés mellett működő - üzleti biztosítási konstrukciók (vagyonbiztosítások) alkotják, melyben a részvétel önkéntes és addiconális. Így ugyanarra az elemi kárra a gazdálkodó kárenyhítő juttatáson túl, kártérítésben is részesülhet. Ugyanakkor a kétfajta juttatás összege a hozamérték-csökkenés 80%-át továbbra sem haladhatja meg. Amennyiben a különböző jogcímeken kapott kártérítések összege a kiesés 80%-át meghaladná, úgy a kárenyhítő juttatás összegét a 80%-ot meghaladó résszel csökkenteni kell. Ha a károk kompenzálásához kapcsolódó kifizetések együttes összege eléri vagy meghaladja a kiesés 80%-át, úgy kárenyhítő juttatás nem vehető igénybe.
Mivel a II. pillért szabályozó végrehajtási rendelet csak később fog megjelenni, sem a díjtámogatás mértéke, sem a támogatás igénybevételének részletes feltételei egyelőre nem ismeretek.
Egyéb változások
A törvényj az időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények kapcsán az arányos teherviselés megvalósítását is célozza. Ennek értelmében módosították a földtörvényt: a vis maior miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenés esetén a termelőt a hozamcsökkenéssel arányos haszonbérleti-díj mérséklés illeti meg.
Emellett a mezőgazdasági termelőt csak azon maga termelte termény átadására lehet kötelezni, amely ténylegesen meg is termett. Így semmis az olyan szerződéses kikötés, amely vis maior miatt a saját maga által megtermelt termény szolgáltatására nem képes termelőt arra kötelezi, hogy a hiányzó mezőgazdasági terményt pótolja, mástól szerezze be, vagy helyette más szolgáltatást, biztosítékot nyújtson.
A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy az új kárenyhítési rendszer csak 2012 november 1.-től indul.
A törvény teljes terjedelmében a Magyar Közlöny 148. számában olvasható.
Budapest, 2011. december 13.