Tavaszi törvénygyártás

Nyugalmasabbnak ígérkezett 2015 tavasza! A kormánynak a törvényalkotási program-ban szereplő 56 előterjesztéséből ugyan 14-ről kideríthető volt, hogy valamilyen formában közvetlenül is érinthetik a mezőgazdasági termelőket, de arra, ami március 9-10-én történt, senki nem számított.

 

A kormány - a földművelésügyi miniszter előterjesztései alapján - tíz törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ezek közös jellemzője, hogy – címük szerint - egyik sem szerepelt a házelnökhöz beterjesztett törvényalkotási programban. A törvényjavaslatok száma és címe:

T/3749. - az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról

T/3750. - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tör-vény módosításáról

T/3751. - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmű-velődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról

T/3752. - a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítá-sáról

T/3753. - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról

T/3754. - a vad védelméről, a vadgazdálko-dásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

T/3755. - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról

T/3785. - a halgazdálkodásról és a hal vé-delméről szóló 2013. évi CII. törvény mó-dosításáról

T/3786. - egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról

T/3788. - az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról

A javaslat-cunamit megelőzően a kormány visszavonta azt a decemberi törvényjavaslatát (T/2366.), aminek elfogadását márciusra tervezte, és helyette benyújtotta az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3412. számú törvényjavaslatot.

[A törvényjavaslatok szövege a megadott szám alapján a parlament honlapjáról (www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese) letölthető.]

Az agrártámogatási tárgyú törvényjavaslatot az Országgyűlés március 17-i ülésén elfogadta, a többi javaslatról szóló döntésekre várhatóan az április 13-án kezdődő kéthetes ülésen kerülhet sor.

Az MVH törvény (2007. évi XVII. törvény) módosítása (T/3412.) bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetések tör-ténnek, majd az időszak végén kerül elszá-molásra a támogatás az ügyféllel. Lehetőség lesz arra, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatás-ból is visszatartsák. (Eddig ilyen esetben az egész támogatás elutasításra került.) Módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai. A módosítás biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti káresemények köre kiegészül az őszi faggyal, valamint csökken az üzemi szintű hozamérték előírás (30%-ról 15%-ra).

A T/3750. számú törvényjavaslat az élelmi-szerek jelölésére vonatkozó egyes előírások, valamint a hatósági működéssel kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában tartalmaz jórészt technikai jellegű módosítást.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) módosítása (T/3753.) a termőföld más célú hasznosítá-sának nem tekintett, de ténylegesen mégis más célú földhasznosításokat abba az eset-körbe sorolja át, amelyeknél nem kell föld-védelmi eljárást lefolytatni. A földvédelmi eljárás lefolytatása alól mentes esetek köre kibővül a halastó létesítésével. A halastó 2013. november 1-je óta már nem minősül termőföldnek, de az ingatan-nyilvántartási szabályozás továbbra is művelési ágnak tekinti. A haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenységnek minősül, ezért földvédelmi eljárás lefolytatása nélkül lehet majd a ter-mőföldet halastó létesítése céljából igénybe venni: így ez az eset csak művelési ág vál-tozásnak minősül. A javaslat szabályokat állapít meg a kisajátítási célú kérelemmel érintett termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos eljárások egyes esetköreire. A javaslat díjmentessé teszi a jelentős költséggel rekultivált terület földminősítési eljárását. Ugyancsak díjmentessé teszi azt az esetet is, amikor az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi fekvésű földrészlet nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé, hanem pl. telekalakítási eljárás eredményeként (1 ha-nál nagyobb térmérték esetén a művelés alól kivett területet a tényleges hasznosítása szerint kell művelési ágba sorolni, és a földminősítést elvégezni). A díjmentes esetkörök egyes művelési ág vál-tozásokra is kiterjesztésre kerülnének. Így az ültetvény-újratelepítés esetében, feltéve, ha arra legfeljebb 3 éven belül kerül sor. További művelési ág változással járó díj-mentes esetkör lenne az erdőről fásított területre, illetve termőföldről erdőre vagy fásított területre való váltás. A törvényjavaslat bogyósgyümölcsök esetében is 3000 m2-re emeli a telepítés engedélyezési határértéket, és lehetővé teszi, hogy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a telepítési kötelezettség alól egyes növényfajok esetében felmentést adjon. Az is pontosításra kerül, hogy egyedül az árutermő gyümölcsültetvényekre vonatkozik a telepítési engedély beszerzésének kötelezettsége. Változnak a gyümölcsültetvény-kataszter szabályai is.

A vadászati törvény módosítása (T/3754.) a körzeti vadgazdálkodási tervek időbeli hatályát meghosszabbítja, a hivatásos vadász szakképesítési követelményét enyhíti, továbbá úgy rendelkezik, hogy a vad és gépjármű ütközések esetén a régi Polgári Törvénykönyv alapján már megismert kárfelelősségi szabályok kerüljenek alkalmazásra.

A T/3755. számú törvényjavaslat az EU előírásainak megfelelően a magyar erdőtör-vényt kiegészíti a faanyag kereskedelmi lánc szabályaival. Cél az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása. Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a tevékenység megkezdése előtt a törvényben megjelölt adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon erdőgazdálkodóra, aki kizárólag Magyarország területén végzett erdőgazdálkodási tevékenysége keretében erdei faválasztékok előállítását és értékesítését végzi. Az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén 2015. július 1-ig megkezdte, bejelentési kötelezettségének 2016. február 15-ig köteles eleget tenni. A jelzett jogharmonizációs céltól független módosí-tás, hogy az állam 100%-os tulajdonában álló erdő vagyonkezelője – a Nemzeti Föld-alapkezelő Szervezet előzetes hozzájárulá-sával– a földterületet vagy annak meghatá-rozott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység (pl. kalandpark üzemeltetése, vagy az erdőben történő rendezvény [pl. filmforgatás]) gyakorlására, de legfeljebb 5 évre átengedheti.

A T/3785. számú törvényjavaslat értelmé-ben kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki. Halász nélkül maradnak tehát természetes vizeink. Megszűnik a magyarság egy ősi mestersége, leromlik a vizek haltartó képessége, és csak adócsalással (vagy az eredetvédelmi szabályok áthágásával) kerülhet balatoni fogas az éttermek asztalára!

A T/3786. és T/3788. számú törvényjavas-latok összesen 13 törvényt módosítanak. Ezek között nem szerepel a földforgalmi törvény, de az előírások részben a földfor-galmi törvényben szabályozott jogviszony-ok rejtett módosítását jelentik!

Az Inytv. módosítása lehetővé teszi, hogy 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. Ez a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. (Kiveszik [megengedik kivenni] a zártkerteket a földforgalmi törvény hatálya alól!) Az Inytv. egy másik módosítása a nem közeli hozzátartozók között kötött és 2014. május 1-jén meg-szűnt haszonélvezeti jogosultságok törlése kapcsán a földhivatal feladatává teszi az anyakönyvi hatóság megkeresését a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzésére, ha az ügyfél nem nyilatkozik a rokonság fokáról. A földforgalmi szabályok értelmében a hegyközségi törvény olyan egyéb törvény, ami egyesek (a hegyközségi tagok) javára elővásárlási illetve előhaszonbérleti jogot biztosít, akiket e joguk gyakorlásának lehetőségéről közvetlenül is értesíteni kell. A hegyközségi törvény módosításai előírják, hogy az ingatlan tulajdoni lapján jogi jel-legként a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleget fel kell tüntetni; illetve a földműves tulajdonostársat is a hegyközségi tag elé sorolják az előhaszonbérletre jogosultak sorában. A javaslat bizonytalan időre elhalasztja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba címadat-átvétel útján bekerülő címadatok tartalmának hivatalból való módosítására vonatkozó földhivatali feladat hatályba lépését, amire egyébként 2015. június 1-jén került volna sor.

A T/3788. számú törvényjavaslat a Nemzeti Földalapba helyezi át a védett és védelemre tervezett természeti területeken volt szövetkezeti földeket, valamint a mező- és erdőgazdasági hasznosítású honvédelmi területek nagyobb hányadát. Az NFA törvény javasolt módosításai nem érintik ugyan a Földforgalmi törvényt, de a javaslat több kivételt teremt. Kimondja például, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol. A mezőgazdasági termelőszervezeti státuszra vonatkozó előírásokat az állami földek vagyonkezelésbe adása során nem kell alkalmazni. Meghatározott állami földekre határozatlan időre is köthető vagyonkezelési szerződés. Bővül az az esetkör, amikor nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés. A módosító törvény hatályba lépésével a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó korábban kötött haszonbérleti szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít. A Nemzeti Földalapba tartozó földek tekintetében – kivéve az NFA által 2010. szeptember 1-jét követően megkötött, va-gyonkezelői jogviszony alapjául szolgáló szerződéseket – a törvény hatályba lépése napján fennálló és 2016. április 1-jéig meg nem szűnt vagyonkezelői jogviszony 2016. április 1-jén megszűnik.

 Készítette: dr. Orosz Sándor

Budapest, 2015. március 20.