Tájékoztató a termőföld törvényjavaslat Parlamenti vitájáról

1.)                    A Parlamentben lezárult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: földtörvény) általános vitája. A tervezet jelenleg a részletes vitára vár.

 

            A részletes vita megkezdését késlelteti, hogy a földtörvényt az Alaptörvényben kétharmados törvénnyé akarják minősíteni. Ezt támasztja alá a sajtóban megjelent hír, miszerint „Jakab István és a Magosz elnöksége azt javasolta a miniszterelnöknek és a parlamenti frakcióknak, hogy a földtörvényt sarkalatos törvényként fogadja el az Országgyűlés. Jakab István szerint erre azért van szükség, hogy „az új földtörvény legfontosabb jellemzői a kiszámíthatóság, a stabilitás, a hosszútávra szóló tervezhetőség legyen”. A sarkalatos törvénnyé minősítés azt jelentené, hogy a jövőben a törvényt az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthatná. Orbán Viktor november 17-én a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy: "Az új földtörvénnyel Magyarország azokhoz az uniós tagállamokhoz csatlakozik, amelyekben nem sértik az EU-s jogot, mégis az a helyzet alakult ki, hogy a helyi gazdák a földek kizárólagos tulajdonosai." A miniszterelnök hozzátette, hogy a nagybirtokot korlátozó irányba mozdítják a magyar mezőgazdaságot, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Magosz-szal történt egyeztetések után lehet-

 

ségesnek és szükségesnek tartja, hogy kétharmados legyen az új földtörvény.

            Szintén a sajtóban látott napvilágot az a hír, miszerint Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi- és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára elképzelhetőnek tartja, hogy a tervezetben foglaltakhoz képest változni fognak a társas vállalkozásokra vonatkozó foglalkoztatási előírások, továbbá a törvényjavaslatban szereplő birtokmaximumtól az állatlétszám függvényében felfelé el lehet majd térni. Az állattartó telep definícióját a jelenleg kodifikáció alatt álló üzemszabályozási törvény adná meg. Ez a törvény szabályozná azt is, hogy miként határozzák majd meg a birtokmaximumtól való eltérésre alapot adó állatlétszámot. 

            A MOSZ információja szerint a VM azt tervezi, hogy a földtörvény a jelenlegi javaslattól eltérően nem 2014. május 1-jén, hanem már 2013-ban hatályba lépne.

 

2.)               A módosító javaslatok benyújtásának határidejéig – november 9-éig - a képviselők 273 módosító indítványt nyújtottak be. A Mezőgazdasági Bizottság ezeket még nem tárgyalta meg, így egyelőre nem ismert, hogy melyik indítványt fogja a Bizottság (többsége) támogatni. (Mivel a kijelölt bizottság(ok) által támogatott módosító javaslatokhoz még lehet kapcsolódó módosító indítványt, továbbá zárószavazás előtti módosító indítvány is benyújtani,  csak ezek elfogadását, illetve a köztársasági elnök által történő aláírást követően, a Magyar Közlönyben való megjelenéssel válik ismertté a törvény végleges szövege.)

 

II.

 

            A módosító indítványt benyújtó személyek körére jellemző, hogy az egyes pártokhoz tartozó képviselők nem a frakció egységes álláspontját tükröző indítványt nyújtottak be, hanem vagy önállóan, vagy - a Jakab István és több képviselő társa által jegyzett javaslattól eltekintve – két képviselő együttesen nyújtotta be a javaslatát. A földtörvény jelentőségét jelzi, hogy minden frakcióból – még a függetlenek között lévő Molnár Oszkár is – kezdeményezték a törvény módosítását, az alábbiak szerint:

 

1.)    FIDESZ frakció

 

            Úgy tűnik, hogy a FIDESZ frakcióban nincs egységes álláspont a földtörvénnyel kapcsolatban. A benyújtott módosító javaslatokat figyelembe véve a frakcióban több irányzat bontakozott ki.

 

a)                  Az egyik vonalat az Ángyán József és Bencsik János (volt államtitkárok) által benyújtott módosító javaslatok testesítik meg. Módosító indítványaikra jellemző, hogy ők még a földművesek földszerzéséhez is szigorúbb követelményeket szabnának a tervezetben foglaltakhoz képest és a nagyobb birtokokat teljesen elutasítják. Kiemelt hangsúlyt szánnak a demográfiai földprogramnak, amelynek az a lényege, hogy a legalább két gyermeket, letelepedést és a földművelést főfoglalkozásként vállaló fiatal házaspároknak adnának a földtörvényben kedvezményeket, továbbá előtérbe helyeznék az ökológiai gazdálkodást. Kizárnák annak lehetőségét, hogy a bérleti szerződésben a felek több éves bérleti díj egy összegben történő kifizetésében állapodjanak meg. Javaslatuk szerint csak a földműveseket illetné meg az előhaszonbérleti jog; a haszonbérbe adó a gazdasági év végével felmondhatná a bérleti szerződést, ha ő vagy közeli hozzátartozója használni kívánja a földet. Indítványaik között szerepel pl. a helyben lakó, helybeli illetőségű fogalmának szűkítése, ezen belül a helyben lakó fogalmát kiegészítenék az állandó lakcím bejelentési kötelezettség előírásával és legalább 3 éves életvitelszerű ott lakást is megkövetelnének a földművestől. Ahhoz, hogy egy jogi személy helybeli illetőségűnek minősüljön, megkövetelnék, hogy a jogi személy tulajdonosai is helyben lakók legyenek.  A telephelyet figyelmen kívül hagynák a földszerzés, illetve a bérlet esetén, vagyis kizárólag a lakóhellyel (székhellyel) azonos településen lehetne élni az elővásárlási (előhaszonbérleti) joggal. A székhelytől 20 km távolságon belül lévő föld esetén akkor élhetne valaki az elővásárlási, előhaszonbérleti jogával, ha arra helyben lakó földműves nem jelentkezett. A lakóhelytől (székhelytől) 20 kilométeren túl fekvő földek esetén a földszerzés (tulajdon, bérlet) lehetőségét eltörölnék, tehát még takarmánytermesztés céljából sem adnának ez alól kivételt megváltoztatnák az elővásárlási rangsort. Jogi személy még szervezeti formaváltással (átalakulással) sem szerezhetne termőföldet, vagyis a jogelőd tulajdonában lévő termőföldet sem szerezhetné meg. Javaslataik között szerepel a szívességi földhasználat, a haszonkölcsön és a lízing címén történő földhasználat megszüntetése; nem tennék lehetővé a földhasználat átengedését; az országos birtokmaximumot a tervezetben szereplő 1200 hektárról 500 hektárra csökkentenék le; a családi gazdálkodók birtokát 500 hektár helyett 300 hektárban vagy 6000 AK-ban maximálnák; a közeli hozzátartozók legfeljebb a település határában lévő föld egyharmadát (és legfeljebb 500 hektárt) szerezhetnének. Több módosító indítványt nyújtottak be a jogi személyek földhasználatához kapcsolt foglalkoztatási kötelezettségre. A törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettséget egyik javaslatukban úgy rögzítik, hogy a földbérlet megszerzéséhez az előző 3 év átlagos foglalkoztatotti létszám növelését írják elő, pl. 1200 hektárnál 40 fővel kellene a foglalkoztatotti létszámot növelni. Másik javaslatukban viszont már csak 500 hektár termőföld bérletét tennék lehetővé és ehhez a foglalkoztatotti létszám tíz fővel történő növelését írnák elő. Harmadik javaslatukban – a bérelt területtel egyenes arányban – úgy növelnék a foglalkoztatotti létszámot, hogy a kisebb területen gazdálkodóknak alacsonyabb létszámmal (pl. 300 hektár esetében 100 hektáronként 3 fővel, míg a nagyobb területen gazdálkodóknak magasabb létszámmal (pl. 1200 hektár esetében 100 hektáronként 7 fővel) kellene a foglalkoztatotti létszámot bővítenie. Módosító javaslatuk szerint a helyi földbizottság nem csak véleményezési, javaslattételi, hanem együttdöntési joggal rendelkezne, tagjai kizárólag a településen helyben lakó földművesek és annak nem minősülő állampolgárok lehetnének. Csak az minősülne birtok-összevonási célú adásvételnek, ha a megszerzett földet és a birtokközpontot legfeljebb 5 önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, illetve út (árok, csatorna) választja el egymástól (szemben a tervezetben szereplő 20 km távolságon belüli vásárlás lehetőségével). Kényszerhasznosításra nyílt pályázatot kellene kiírni és az előhaszonbérleti sorrend figyelembe vételével kellene a szakigazgatási szervnek dönteni a kényszerhasznosító személyéről; Kényszerhasznosítási szerződést csak egy gazdasági évre lehetne kötni (ez idő alatt a területre nyilvános földbérleti pályázatot kellene kiírni); megszüntetnék a tervezetben az állami földekre vonatkozó és az NFA esetében fennálló előjogokat; a részarány tulajdon tulajdonostárs által történő megszerzése esetén csak az eredeti tulajdonostársak esetén mellőznék a tulajdonszerzési engedélyeztetési eljárást.

Javaslataikat értékelve megállapítható, hogy azok elfogadása a társas vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezetne.

 

b.)       Jakab István, Simon László, Bodó Imre, Örvendi László, Mágori Józsefné, Pócs János, Obreczán Ferenc és Győrffy Balázs közösen nyújtották be javaslataikat. Indítványaik főképp a törvénytervezetben meglévő hiányosságok, illetve koherencia zavar megszüntetésére irányulnak. Ennek érdekében tartalommal töltötték meg a helyi földbizottság fogalmát és feladatkörét. Javaslatuk szerint a helyi földbizottság az agrárkamara által járási szinten létrehozott, a földműveseket, a mezőgazdasági termelőket, az erdőgazdálkodókat, valamint a települési önkormányzatokat képviselő legalább öt, legfeljebb kilenc főből álló, helyi szintű birtokpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánító testület lenne.  Ezen túl életre kívánják hívni a Nemzeti Birtokpolitikai Tanácsot, amelyet a Kormány hozna létre a földművesek, mezőgazdasági termelők, az önkormányzatok, valamint a kormányzati szervek képviselői részvételével. A Tanács a kiemelt nemzetgazdasági célok megvalósításához kapcsolódó, egyedi birtokpolitikai kérdésekben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben egyetértési jogot gyakorolna, valamint javaslatokat tenne. Módosító indítványaik között szerepel, hogy nem tennék lehetővé a lízing címén történő termőföld szerzést; egységesen 300 hektárban határoznák meg a birtokméretet az őstermelőnél és az egyéni vállalkozónál; megszüntetnék a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát; bevezetnék a család fogalmát, amelybe az életvitel szerűen együtt élő és egy gazdasági közösséget alkotó házastársak és egyenesági rokonok tartoznának bele; a családtagok egy településen belül az összes mezőgazdasági terület egyharmadát, de legfeljebb 500 hektárt szerezhetnének meg; megszüntetnék a közeli hozzátartozók magyarországi birtokmaximumát, amelyet a tervezet 1200 hektárban állapított meg; haszonbérlet esetén egységesen (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó) 300 hektárban határoznák meg a bérelhető terület nagyságát. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többségének a szavazatát követelnék meg a bérbeadáshoz, valamint a tulajdonosok hozzájárulását igénylő vízgazdálkodási kérdésekben. Haszonbérlet esetén az állattartás kiemelt helyet foglal el a módosító javaslataikban. Bevezetnék az ideiglenes földhasználati cserét, amely a vetőmagot termelőknek adna lehetőséget a használatukban álló föld elcserélésére az izolációs távolság betartása érdekében. A nem helyben lakó volt állattartó haszonbérlő akkor gyakorolhatná az előhaszonbérleti jogát, ha a haszonbérelni kívánt terület nélkül a használatában

maradó szántó, stb. területe kevesebb lenne, mint a megelőző két évben az átlagos állományi létszám alapján számítottan nagyállat egységenként 2 hektár.

 


 

c.)        Vincze László, Font Sándor, Dankó Béla, Ódor Ferenc, Márton Attila, Túri-Kovács Béla és Dankó Béla önállóan nyújtották be módosító javaslataikat. Javaslataik főként szövegpontosítást tartalmaznak. Érdemi módosítást tartalmaz Font Sándor indítványa, amely szerint a kisebb földtulajdonnal rendelkező személy is elővásárlásra lenne jogosult, továbbá a pályakezdő fiatal földműves bizonyos esetekben az elővásárlási, előhaszonbérleti rangsorban előbbre kerülne. Márton Attila javaslata szerint az állattartó akkor gyakorolhatná előhaszonbérleti jogát, ha a használatában álló terület nagyállat egységenként számítva kevesebb lenne, mint 2 hektár.  Túri-Kovács Béla minden magyar állampolgár számára lehetővé tenné a földvásárlást. Javaslata szerint a haszonbérleti díj éves mértéke nem lehetne kevesebb, mint az éves támogatás ötven százaléka; a haszonbérbeadó halálával a bérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnne. Dankó Béla a haszonbérleti díj meg nem fizetése esetén csak a termésre tenné lehetővé a jelzálogjogot, míg az egyéb vagyontárgyakra (pl. ingatlanra) nem. Dankó Béla csökkentené a jogi személyek számára haszonbérlet esetén előírt foglalkoztatási kötelezettséget, valamint esetükben 1400 hektárban maximálná a bérelhető terület nagyságát. Itt viszont 100 fő foglalkoztatását írná elő. Farkas Zoltán a halgazdálkodást nem tekintené mezőgazdasági tevékenységnek és módosító indítványaival minden halgazdálkodásra, halastóra vonatkozó rendelkezést törölne.

 

2.)               Jobbik frakció

 

a.)        A frakció álláspontját legmarkánsabban Varga Géza képviselő neve fémjelzi. Indítványai középpontjában főképp a magyar föld védelme; a kis- és közepes méretű gazdaságok elterjedésének támogatása és megerősödése; a szövetkezés és a helyi integráció

ösztönzése áll, Bevezetné a helyi földbizottságok együttdöntési jogát  a  szakigazgatási szervvel; a bizottság tagjai a településen legalább három éve ott lakó (székhellyel rendelkező) magánszemélyek, civil szervezetek, valamint vállalkozások, továbbá az önkormányzat képviselői lennének. Az őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak egységesen legfeljebb 200 hektár vagy 4000 AK termőföld megszerzésére, illetve haszonbérletére nyújtana lehetőséget abban az esetben, ha 25 hektáronként legalább egy főt foglalkoztatnának. A családi gazdaságoknál 300 hektárra csökkentené a megszerezhető föld nagyságát, aminek feltétele, hogy a családi gazdaság is kötelezően foglalkoztasson, mégpedig éves átlagban 25 hektáronként egy fő családtagot. A jogi személy szervezeti formaváltás esetén sem szerezhetné meg a jogelőd tulajdonában lévő földet, azt egy éven belül el kellene idegenítenie; a mezőgazdasági foglalkoztatónál munkaviszonyban álló alkalmazottak is beletartoznának a földműves fogalmába; nem támogatja a lízing címén történő tulajdonszerzést; jogi személy haszonbérlete esetén - szemben a tervezettel - a bérelhető föld nagyságába a jogi személy tagjaitól bérelt területet is be kellene számítani, vagyis azzal nem lehetne növelni az 1200 hektárt, továbbá összesen akkora területet bérelhetnek, mint az általuk a megelőző három évben foglalkoztatottak 25-szöröse (vagyis a megelőző három év átlagában 25 hektáronként egy főt kellene foglalkoztatni). Javaslatában megkülönbözteti a helyben lakó mellett a másodlagos helyben lakót (az a földszerző vagy bérlő, akinek a lakóhelye legalább 3 éve olyan településen van és életvitelszerűen ott is tartózkodik, amelynek közigazgatási határa a megszerezni kívánt termőföldtől legfeljebb 10 km távolságra van) és a harmadlagos helyben lakót akinél ez a távolság legfeljebb 20 km. Javaslata szerint a törvény hatályba lépését követő öt év elteltével a törvény szabályait már alkalmazni kellene, vagyis nemcsak a lejárt, hanem az élő szerződések esetében is hatályba lépnének a törvény rendelkezései.

 

b.)        Szilágyi György összeszámítaná azoknak a jogi személyeknek a használatában (tulajdonában) lévő földterületet, amelyeknél a tulajdonosi kör egészben vagy részben megegyezik, sőt a jogi személy tagjai tulajdonában lévő földterületet is hozzászámítaná a jogi személy által haszonbérelhető föld mértékéhez.

 

c.)        dr. Kiss Sándor három évre mérsékelné a haszonbérleti szerződés (a tervezetben öt évben meghatározott) minimális  időtartamát; javaslata szerint 20 kilométeren túl akkor lehetne földet bérelni, ha a megszerzett területen a gazdálkodó kizárólag takarmányt termelne, mégpedig a saját állatállományához; a termőföld fogalmát kiterjesztené a vízállásra és a mocsárra.

 

 

3.) LMP frakció

 

            Az LMP javaslatait a környezet- és természet- és a táj sokféleségének a védelme, valamint a kisebb gazdaságok létrehozásának preferálása és a nagyüzem-ellenesség jellemzi. Szabó Rebeka javaslatai arra irányulnak, hogy a nagybirtokosi koncentráció mérséklődjön, növekedhessen a helyi lakosok részvétele a helyi földről szóló döntésekben. Sok helyen megegyezik a Jobbikos Varga Géza és Szabó Rebeka módosító javaslatainak köre. Mindketten kezdeményezték, hogy - szemben a tervezettel, amelyben a székhelynek egy éve kellett azon a településen lenni, amelynek közigazgatási területén a föld fekszik - az egy évet három évre emeljék fel. Szabó Rebeka is támogatná a kizárólag földművesekből álló szövetkezeteket, sőt az előhaszonbérleti rangsorban előkelő helyet biztosítana számukra; a helyi földbizottságot együttdöntési jogkörrel ruházná fel; megszüntetné a tervezetben foglalt azokat az előjogokat, amelyek az állami földeknél, valamint az NFA esetében fennállnak. Javaslata szerint a jogi személyeknek előírt foglalkoztatási kötelezettség annál magasabb, minél nagyobb területen gazdálkodik. 500 hektár használatánál 100 hektáronként 4 főt, 1000 hektárnál 100 hektáronként 5 főt, míg 1200 hektárnál 100 hektáronként 7 főt kellene alkalmazni. További korlátozás lenne, hogy a tagoktól (részvényesektől) bérelt területtel nem lehetne növelni a tervezetben meghatározott maximális birtoknagyságot. A képviselő földhasználati hozzájárulási fizetési kötelezettséget vezetne be, amely a használt terület nagyságával arányosan nőne, 300 hektár fölött már fizetni kellene és mértéke hektáronként 1000-től 9000 forintig terjedne.  Előírná, hogy 2019-től a törvény rendelkezéseit nem csak az új, hanem a már tulajdonban (használatban) lévő földterületek esetén is alkalmazni kell.

 


 

 

4.) MSZP frakció

 

            A frakció javaslatait Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor, Gúr Nándor és Varga Géza nyújtotta be. Indítványaik között a tervezetben foglalt ellentmondások és visszásságok kiküszöbölése, pl. az üzemtörvényre tartozó szabályoknak a termőföld törvényből történő kiiktatása; a javaslatban foglalt túlzott határidők lecsökkentése; az engedélyező hatóságnak a javaslatban szereplő túlzott jogkörének csökkentése; a szakigazgatási szervnek a tervezetben szereplő elővásárlási, előhaszonbérleti rangsor kötelező figyelembe vétele (tehát a szakigazgatási szerv nem jelölhetné ki tetszőlegesen az elővásárlásra, előhaszonbérletre jelentkezett személyt, csak azt aki a rangsorban következik; a hatóság mérlegelési jogkörétől függő engedély-megtagadási okok tervezetből való kiiktatása; a jogi személy első helyen történő haszonbérletének a rögzítése a tag (részvényes), alkalmazott által történő bérbeadás esetén; a vásárolható (bérelhető) földek esetén a hektár mellett az AK érték meghatározása; a jogi személyek számára annak lehetővé tétele, hogy a tulajdonukban lévő földet elcserélhessék; termőföld eladása esetén a jogi személy tagja számára ismét lehetővé tennék az elővásárlási jogot; egységesen 300 hektárban vagy 6000 AK-ban határoznák meg az őstermelők és egyéni vállalkozók tulajdonszerzési (földhasználati) korlátait. A földműves fogalmát kiegészítenék: az a személy is földművesnek minősülne, aki főfoglalkozású munkavállalóként olyan mezőgazdasági termelő tagja, alkalmazottja, amelyben névre szóló részvénnyel, üzletrésszel rendelkezik. Javaslatuk szerint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kizárólag az üzemvezetőre kellene alkalmazni. Családi gazdaság esetén csak a gazdaságba bejelentkezett személyeket tekintenék a gazdálkodó család tagjának. A jogi személyek számára a tervezetben előírt foglalkoztatotti létszámot csökkentenék, így pl. 1200 hektár esetében 100 fő helyett 60 főt kellene foglalkoztatni, valamint nagyállat egységenként 2 hektárral túl lehetne lépni a tervezetben szereplő maximális birtokméretet, továbbá a magánszemély termelőkre is foglalkoztatási kötelezettséget írnának elő: 30 hektáronként 1 főt kellene foglalkoztatnia mindazoknak, akiknek a használatukban álló földterület meghaladja az 50 hektárt.

 

 

Készítette: Pápainé Dr. Halmai Olga