Alkotmánybírósági határozat a földhasználati bejelentéssel kapcsolatban
Az Alkotmánybíróság 12/2011. (III.23.) Ab. számú határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és a határozat közzétételének napjával megsemmisítette a 177/2009.(XII.28.) FVM rendelet 1. §. d) pontját.
Ez a rendelkezés tette lehetővé, hogy amennyiben a földhasználó a használat megkezdésétől számított 30 napon belül ezt nem jelentette be a földhasználati nyilvántartásba (vagy a hivatal a bejelentést érvénytelennek minősítette), a földhivatal hiánypótlási felszólítás nélkül bírságot – az érintett terület aranykorona értékének ezerszeresét – szabjon ki a mulasztás miatt.
Ez az eljárás ellentétes a közigazgatási eljárási törvény szellemével, amely szerint, ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban előírt előírásokat megsértette, főszabályként a fokozatosság elve alapján kell eljárnia a jogkövetkezmények alkalmazásánál. Ennek megfelelően, ha jogsértés a jogszerű állapot helyreállításával – újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül – orvosolható, fel kell hívni az ügyfél figyelmét a szabálysértésre és a büntetés kilátásba helyezésével kötelezni annak megszüntetésére. Büntetni csak akkor van lehetősége, ha az ügyfél a jogsértés megszüntetésére kötelező végzésnek sem tesz eleget.
A törvény szerint azonban el lehet tekinteni a fokozatosság alkalmazásától, ha az kiemelkedően fontos érdeket – az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát vagy harmadik személy alapvető jogát – közvetlenül veszélyeztetne.
A törvény a miniszterekre bízta, hogy rendeletben meghatározzák azokat az eseteket, amikor – az említett súlyos következmények elkerülése érdekében – el lehet tekintetni a fokozatosságtól és azonnali büntetéssel élni a jogsértés miatt.
Az akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ilyen súlyú, azonnali megtorlást igénylő vétségnek minősítette a megsemmisített rendelkezésben a földhasználat megkezdésének határidőben való bejelentése elmulasztását.
Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy valóban olyan súlyú és járhat-e olyan következményekkel a bejelentés elmulasztása, ami ezt indokolta. A bíróság felhívására a minisztérium többféle magyarázatot adott a vétség kiemelt kezelésére. Ezek közül a legőszintébb az volt, hogy „A közigazgatás számára aránytalan terhet jelentene, ha megelőző felhívás nélkül nem lehetne azonnal bírságolni …” Kevésbé meggyőző az az érvelése, hogy a földhasználati nyilvántartáshoz „a környezet vagy természet állapotának a fenntarthatósága is köthető és ezeket hátrányosan érinti az azonnali szankcionálás lehetőségének kizárása.”
Az érvelés a bíróságot sem győzte meg. A határozat szerint „az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amely azt igazolná, hogy önmagában a használat bejelentésének elmaradása a környezet vagy a természet állapota fenntarthatóságának (vagy a törvényben meghatározott más fontos érdekeknek) a közvetlen veszélyeztetésével járna.”
Az Alkotmánybíróság határozatának közzététele, vagyis 2011. március 23. után a földhivatalok a bejelentés elmulasztása vagy nem megfelelő volta esetén kötelesek végzésben felhívni a földhasználót a teljesítésre és bírságot csak az erre adott határidő eredménytelen eltelte után szabhatnak ki.
Budapest, 2011.április 8. Készítette: dr. Filipsz László