Áldatlan állapotú vagyonvédelem - /Magyar Mezõgazdaság 2088. október 29./

Kényes és "zsebbevágó" témakörben írta meg levelét Nagy Tamásnak a MOSZ elnökének Pataki László, a BorsodAbaújZemplén Megyei Mezõgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke. A megyei szervezet a vagyonvédelemmel kapcsolatos helyzetet elemezte, s arra a következtetésre jutottak, hogy a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének elnöksége is tárgyaljon errõl a kérdésrõl és a kormánynál kezdeményezze a szükséges intézkedéseket. Horváth Gábor, a MOSZ fõtitkára levelet írt Kondorosi Ferencnek az "Új rend és szabadság" program kormánybiztosának.

Az utóbbi években jelentõsen elszaporodtak azok a bûncselekmények, amelyeknek a mezõgazdasági, az erdészeti vagy akár a háztáji termesztési, tenyésztési tevékenység a célpontjai, kezdte mondandóját Pataki László. BAZ megyében ez megélhetési forrássá vált, ezért volt szükség a témakör többszöri tárgyalására. Tarthatatlannak tartják az állapotot, ami a magyar falvakban uralkodik, s ez nem csak BAZ megyére, de az ország más területeire is vonatkozik. Kiemelten gondot jelent Abaúj térségében, Csereháton a mezei lopás, az illegális fakitermelés, a háztáji állatok és termények gyakran erõszakos módon történõ eltulajdonítása.
Mára ott tartunk, hogy az agrárvállalkozások mindegy, hogy õstermelõrõl, családi vállalkozóról, kft.-rõl, rt.-rõl, bt.-rõl vane szó olyan helyzetbe kerültek, hogy egyszerüen nem tudják termékeiket megvédeni. Konkrétumokat is említ az elnök: az Agrárcenter Zrt. évek óta nem tud kukoricát termeszteni, mert ha már csövesedett a termény, akkor leszedik. Õrizni több száz hektárt nem lehet, ehhez egy hadseregre lenne szükség. Ugyanez a helyzet a gyümölcsösökkel is, rendre illetéktelenek szüretelik le a termést. Az istállókban, a magtárakban

lévõ fémbõl készült tárgyakat is ellopják. A tolvajokat nem lehet megállítani és megakadályozni abban, hogy romboljanak, pusztítsanak. Kilométer hosszú élõ vezetékeket szednek össze, transzformátor állomásokat visznek el, istállókat bontanak szét, s ott tartanak, hogy munka és erõgépet, kombájnt nem lehet kinn hagyni, mert annak reggelre lába kél. A jármûvekkel való közlekedés olyan veszélyessé vált, hogy ha a jármûvezetõ legyen az kombájnos, traktoros nem veszi fel az utcán rohangáló gyerekeket, akkor kövekkel, téglával dobálják meg õket.
Az elnök tanácstalan, hogy mit tegyenek. Nádudvaron, az I. Magyar Agrárakadémián is elmondta ezt a problémát a képviselõk, a parlamenti pártok jelenlétében. Voltak, akik sérelmezték a téma felvetését, s akadtak, akik jó néven vették. Az elnök szerint nem beszélni, hanem cselekedni kellene, mégpedig hatósági oldalról, mert az sem járható út, hogy kiki maga szervezze meg a vagyonvédelmet. Láthattunk erre is példákat a Szalonna és Gadna községekben történt emberölések, a kesznyétei halálos kimenetelû lopás , de ezek sem törvényes megoldások. Az elnök szerint mindaddig bekövetkezhetnek tragédiák, amíg a törvény szigora kellõ erõvel le nem sújt.
A probléma nem szûkíthetõ egy megyére, országos fellépésre van szükség, hangsúlyozta az elnök. A helyzeten elsõsorban a törvényalkotók és a hatóságok tudnak változtatni, nem véletlen, hogy a színesfémgyûjtés újraszabályozásáról már törvényi vita folyik a Parlamentben. A jelenleg hatályos büntetõtörvénykönyvben a tulajdon elleni szabálysértések paragrafusa eléggé elrettentõ, de alkalmazása a bíróság hatáskörébe tartozik. A 157. § (5) bekezdése szerint, "Aki 20 ezer forintot meg nem haladó lopást mezõ, illetõleg erdõgazdaságilag hasznosított földön lévõ terményre, termékre, illetve haszonállatra vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követel, elzárással vagy 150 ezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható." Az (1) bekezdés szerint "Aki 20 ezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot követ el, az 100 ezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható." Az elnök szerint még nem született olyan bírói döntés, amelytõl az elkövetõk visszariadtak volna a tettüktõl. Az elfogott tetteseken nem tudják a kiszabott pénzbüntetést behajtani, s még elzárás sem történik. Hiába a feljelentés, a rendõrség 30 nap múlva kiküldi a papírt, hogy a tettes ismeretlen és az ügyet lezárták.
Nem élhet rács mögött a civil lakosság, mondta az elnök, amellyel azt kívánja érzékeltetni, hogy nem lehet az eszközöket, a földeket úgy bekeríteni, elzárni, hogy azokhoz csak az illetékesek férjenek hozzá. A magyar állam és a hatóságok nem védik meg a magántulajdont. A rendõri szervek, a polgárõrök, a mezõõrök tehetetlenek, hiányoznak azon jogszabályok, amelyekkel ezt a fajta bûnözést vissza lehetne szorítani. A mezõ és polgárõrök kényszerítõ eszközöket nem használhatnak, a vállalkozók pedig mindent megtesznek a lopások megakadályozására, gyakran erejüket meghaladó összegeket fordítanak ilyen célokra, de ez sem hoz eredményt. A falvak lakosai félelemben élnek.

HAJTUN GYÖRGY

A megyei szervezet négypontos javaslata
Az elsõben azt kérik, hogy sürgõsen alkossák meg a fémbegyûjtést tartalmazó törvényt. A második pont alapján törvénybe kellene foglalni, példát statuálni, hogy a lopások által keletkezett károk esetében segélyelvonásban részesüljenek mindazon elkövetõk, akik eltulajdonítják mások értékeit. A harmadik javaslat szerint jogszabályt kellene hozni, hogy az erdõt csak azok közelíthessék meg, akik abban tulajdonosok. Az idegeneket kivéve a turisztikai céllal érkezõket különbözõ szabályokkal kellene távol tartani. És végül negyedik pontként azt fogalmazták meg, hogy a vagyon elleni bûncselekmények tételeit meg kellene emelni és a bírói ítélkezési gyakorlatot ehhez igazítani, kellõ prevenciót szolgáltatva ezzel.