Változik a csõdtörvény

A hatályban lévõ csõdtörvény a jogalkotók szándékát korántsem valósítja meg, mivel a gyakorlatban alig indul csõdeljárás. A pénzügyileg megingott cégek legtöbbjét –néhány esettõl eltekintve – felszámolási eljárás keretében szüntetik meg. Idén eddig több, mint 4000 cég ellen indult eljárás, ami több, mint 25 százalékos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz képest. A felszámolási eljárások esetében sok a visszaélés, és a hitelezõi (beszállítói) veszteségek is nagyon magasak, ezért szükség volna egy új csõdtörvényre, melynek elõkészítésérõl Magyar Györgyöt, a MOSZ titkárát kérdeztük.

- Az új csõdtörvény tervezetét az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban tárgyalták, a MOSZ - ugyanúgy, mint más fontos törvények esetében -részt vett a parlamenti tárgyalásokat megelõzõ társadalmi egyeztetésben. Ennek alapján tájékoztatjuk elõre az érintetteket a várható változásokról. Ez a jogterület az agrárium gazdasági szereplõi számára is kritikus jelentõséggel bír, hiszen a múltban e szektort az átlagosnál jóval súlyosabb mértékben érintették a felszámolások. Nem szabad szem elõl téveszteni, hogy a csõdnek, illetve a felszámolásnak is legalább két érintettje van: az adós és a hitelezõ. Egyiknek sem jó a helyzete, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a törvényi szabályozással, s érdekeinket és jogainkat a lehetõ legjobban tudjuk érvényesíteni - vázolta a helyzetet Magyar György.
Kevesebb visszaélést A jogalkotó legfõbb célja az új csõdtörvénnyel, hogy erõsítse a csõdeljárás adósságrendezõ funkcióját, valamint hogy ezzel párhuzamosan, csõdegyezségek megkötésével csökkentse a felszámolási eljárások számát. Ennek érdekében hatékonyabbá és gyorsabbá teszi az érintettek képviseletét és jogaik érvényesítését, továbbá szigorúbb szabályokat vezet be az esetleges visszaélések szankcionálására. A csõdtörvény második, csõdeljárásra vonatkozó fejezetét a jogalkotók teljes egészében kicserélnék, a felszámolási eljárást pedig a csõdeljáráshoz igazítják.
Az új törvénytervezet legfõbb újítása, hogy bevezeti az ideiglenes fizetési haladék fogalmát. A fizetési haladék idõtartama alatt a fõszabálya kifizetésekre, kötelezettségvállalásokra stb. vonatkozó tilalom, ami természetesen a munkabérre és a bérjellegû egyéb juttatásokra vonatkozó követeléseket, valamint az áfa-, a jövedéki adó- és termékdíjfizetési kötelezettséget nem érinti. A hatályos törvény szerint az adóst a fizetési haladék a csõdeljárás elrendelésérõl szóló végzés közzétételétõl illeti meg. Ezzel szemben az új törvény szerint az ideiglenes fizetési haladék, azaz a moratórium attól a pillanattól kezdve megilleti az adóst, amikor a csõdeljárás iránti kérelmet a bírósághoz benyújtják.
Az új törvény emellett lehetõvé teszi, hogy a hitelezõ is megindíthassa a csõdeljárást. A hatályos törvény szerint jelenleg csak adós élhet a csõdvédelem lehetõségével. A tervezet szerint a hitelezõ az adós ellen csõdeljárás iránti kérelmet nyújthat be, ha felszámolási eljárás helyett csõdeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni. A hitelezõk számára
buktatót az jelenthet, hogy az eljárás megindításához az adós gazdasági társaság, szövetkezet legfõbb szervének egyetértése szükséges. Ez a kitétel viszont az adós számára alapvetõ, hiszen ennek hiá-   nyában a hitelezõk indokolat- lanul is kezdeményezhetnék az eljárás megindítását. Rövidebb határidõk A törvénytervezet nagy hangsúlyt fektet a hitelezõk védelmére, amit a vagyonfelügyelõ azonnali kirendelése révén valósít meg: a vagyonfelügyelõ szerepe és jogköre nagyobb lesz, mint a hatályos szabályozás szerint, lényegében teljes körû ellenõrzést kap az adós kötelezettségvállalásai, kifizetései felett. Az új törvény a hitelezõk között is azok érdekérvényesítését segíti, s azok követeléseinek kockázatát csökkenti leginkább, akik tisztában vannak a követeléseikkel, s azok esedékességét követik nyomon. A hitelezõknek csõdeljárás esetén is regisztráltatniuk kell követeléseiket, illetve felszámolási eljárás esetén kevesebb idejük, 1 év helyett 180 napjuk lesz arra, hogy követeléseiket bejelentsék. A felszámolási eljárások 95 százaléka, azaz a már nem mûködõ, vagyontalan cégek 90 napon belül megszüntethetõk lennének, ha nem kell majd megvárni a ma érvényes törvényes határidõt. Az új törvény csõdeljárás esetén a csõdegyezség létrehozását helyezi a középpontba. Az egyezség létrejöttét elõsegítendõ, a tervezet szerint a csõdmoratórium idõtartama 80 nap lesz, ami a hitelezõk konszenzusa esetén legfeljebb a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított 365 napig hosszabbítható meg. Annak érdekében, hogy az adósok ki tudják használni a csõdeljárás elõnyeit, s ne felszámolási eljárást kelljen lefolytatni, az új törvény szerint akkor is benyújthatják a csõdeljárás iránti kérelmet, ha ellenük a felszámolás iránti kérelmet már benyújtották, de elrendelésérõl még nem született elsõfokú végzés, Emellett viszont új szabály, a korábbi csõdeljárás jogerõs befejezésének közzétételétõl számítva két évnek el kell telnie, hogy a csõdeljárás megindítható legyen. A felszámoló kijelölése Külön üdvözölendõ Magyar György szerint, hogy változnak a felszámolók kijelöléséhez kapcsolódó eljárás szabályai. E szerint a bíróság elektronikus, véletlenszerû kiválasztás segítségével jelöli ki a felszámolót. Az összeférhetetlenség intézményét kiterjesztik. További garancia emellett, hogy a felszámoló felelõsségi szabályai is szigorodnak. Egyebek között a felszámoló biztos felmentése is egyszerûbbé válik. Szintén új elem, hogy a bírósága felszámolót indoklás nélkül felmenti, és újat jelöl ki, ha azt a szavazati joggal rendelkezõ hitelezõk több mint fele kéri. A gazdaság szereplõinek érdeke egy olyan csõdtörvény, ami a mainál gyorsabb, egyszerûbb és végre megteremti a hosszú távon is mûködõképes eljárás feltételeit. A törvény hatályba lépése az ígéretek szerint szeptemberre várható.
H. GY.