Hírlevél - Szövetkezeti különszám 2012. március 20.
Tartalomjegyzék
A./ A szövetkezet gazdasági társasággá alakulása
Az Szvt. szerint a szövetkezet zártkörűen működő részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át. Az átalakulásra az Szvt. VII. fejezetében, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (a továbbiakban Gt.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
1. Az átalakulás előnyei, hátrányai az átalakulást segítő, illetve gátló tényezők
a.) Társasággá történő átalakulás esetén megszűnik az egy tag egy szavazat elve. Ennek előnye, hogy lehetővé válik a tulajdonosok számára, hogy racionálisabb döntéseket hozzanak a vagyon működtetésével kapcsolatban. A vagyonarányos szavazás viszont lehetőséget nyújt arra is, hogy az üzletrészek (részvények) felvásárlásával akár külső érdekcsoport kezébe kerüljön a társaság, háttérbe szorítva a volt szövetkezeti tagok érdekeit.
Természetesen számtalan példát láttunk arra is, hogy egy szövetkezet került külső érdekcsoport kezébe. Átalakulás esetén ezt a kívülről jövő veszélyt csökkenteni lehet, ha a társasági szerződés (alapszabály) a kft. üzletrészek, részvények értékesítésére szigorú elővásárlási szabályokat tartalmaz.
b.) Felerősödik az osztalékérdekeltség.
c.) Megszűnik a közösségi alap és az annak megfelelő mértékű vagyont át kell adni az alapszabályban megjelölt szervnek.
Az alapszabályban kijelölt, közösségi alapot átvevő szervezet szövetkezeti szövetség vagy szövetkezet lehet. Ha a szövetkezet alapszabályában valamelyik szövetkezeti szövetség szerepel, lehetőség van arra, hogy ezt a korábbi döntést a közgyűlés megváltoztassa, és egy szövetkezetet jelöljenek meg a közösségi alap átvevőjeként. Ez a szövetkezet természetesen egy olyan szövetkezet is lehet, amelyet közvetlenül az átalakulás előtt alapítottak. Ebben az esetben viszont a szövetkezet alapszabályát még az átalakulás előtt módosítani kell. Az alapszabály módosítására az átalakulási közgyűlésen is mód van, de csak az átalakulással kapcsolatos döntések meghozatala előtt. Az alapszabály módosítása előtt a közösségi alapot átvevő szövetkezetnek már a cégbíróságon bejegyzett szövetkezetnek kell lennie.
2.) A társasággá történő átalakulást gátló tényezők
- A szövetkezet saját tőkéjéhez képest jelentős mértékű, vagy jelentős nagyságrendű a közösségi alap;
- Alacsony saját tőke, jelentős negatív eredménytartalék;
- A társaságba be nem lépő tagokat ki kell fizetni a 3.)-4.) pontban foglaltak szerint!!!
- Nagyszámú tag esetén, mind az átalakulás eldöntése, mind az átalakulás végrehajtása (közgyűléseken, illetve az átalakulás után a társasági taggyűléseket való jelenlét, társasági szerződés, stb. aláírása) nehezebb, bár mind az Szvt, mind a társasági törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a tagok képviseltethessék magukat a szövetkezet közgyűlésén, illetve a társaság legfőbb szerve ülésén;
jelentős nagyságú:
hiteltartozás esetén;
tagi kölcsön esetén; stb.
3.) A társaságba be nem lépő tagokat megillető vagyonhányad
A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve örökösét (jogutódát), a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A tagokat csak az Szvt. hatálya alá történő áttérést követően keletkezett vagyonnövekmény illeti meg.
4.) Elszámolás a társaságba be nem lépő szövetkezeti tagokkal (átalakított befektetői részjegy tulajdonosokkal)
A jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg. (Ebben az esetben nem érvényesül az alapszabályban a kilépő tagokkal való elszámolásra vonatkozó határidő – pl. legfeljebb nyolc év!)
5.) A szövetkezet által megkötött szerződések sorsa
Mivel a létrejött társaság az átalakult szövetkezet általános jogutódja, ezért a szövetkezet által megkötött szerződések továbbra is érvényben maradnak, így a korábban megkötött földbérleti szerződések is. (Természetesen a szövetkezetnek tájékoztatni kell valamennyi szerződéses partnerét, hogy átalakult és közölni kell az átalakulást követően megváltozott adatait is.)
6.) Melyik társasági formát (rt., kft.) célszerű választani?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Mindkét társasági formának vannak előnyei, illetve hátrányai. A részvénytársasági formát általában akkor célszerű választani, ha nagyon sok részvényese lesz az átalakulás útján létrejövő társaságnak.
A részvénytársaság előnye a kft-vel szemben, hogy részvény értékesítése esetén nem kell a tulajdonos-változást átvezetni a cégbíróságon, míg a kft. üzletrész értékesítése esetén igen. A kft. előnye a részvénytársasággal szemben, hogy egyszerűbb az átalakulás. A részvény előállítása – amennyiben papír alapon történik – meglehetősen költséges. A dematerializált részvény a részvény tulajdonosának is költséget jelent (számlavezetési díj).
7.) Mikor nem alakulhat át egy szövetkezet?
Nem alakulhat át az a szövetkezet, amely felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll.
B.) A szövetkezet megmaradása mellett a vagyon vagy a vagyon egy részének egy (több) társaság keretében történő működtetése
Amennyiben a szövetkezet nem akar, vagy nem tud átalakulni (pl. ha a közösségi alap mértéke jelentős vagy a tagok meghatározó része nem akar az átalakulás során létrejövő társaságba belépni és ezért el kell velük számolni), de a tagság keres valamilyen formát eszközeinek szövetkezeten kívül történő működtetésére, a szövetkezet illetékes testülete dönthet úgy, hogy társaságot, illetve társaságokat hoz létre és e társaság(ok)ba viszi be vagyonát vagy annak egy részét. Természetesen a szövetkezet a már meglévő társaság(ok)ban lévő részesedését is növelheti. Ennek csak akkor van értelme, ha a szövetkezet már meglévő társasága(i) egyszemélyes(ek), illetve többszemélyesek ugyan, de a szövetkezet mellett kizárólag a szövetkezet tagjai a tulajdonosok.
1.) A szövetkezet eszközeinek társasági forma keretében való működtetése
A szövetkezet a társaságban működtetni kívánt eszközt beapportálja a társaságba.
Ha a szövetkezet vagyontárgyat apportál a társaságba, úgy tulajdonjoga megszűnik a társaságba bevitt vagyontárgyak felett. A szövetkezet a kft. üzletrész, illetve részvények tulajdonjogát szerzi meg és ez fog szerepelni a szövetkezet könyveiben. Vagyis eszköz helyett részesedése (befektetett pénzügyi eszköz) lesz.
2.) A szövetkezeti tagok társasági-részesedés szerzésének módjai
a.) A szövetkezeti tagok a szövetkezettel közösen alapítanak egy társaságot és kft. üzletrészt vagy részvényt jegyeznek.
b) A tagok a szövetkezet által korábban alapított társaságnak a szövetkezet tulajdonában lévő üzletrészéből vagy részvényéből vásárolnak. Lehetőség van arra is, hogy a társaság felemelje a törzstőkéjét (alaptőkéjét). A Gt. vonatkozó rendelkezése szerint a Kft. törzstőkéje felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. (A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.)
(A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelése esetén - amennyiben nem a szövetkezet egyszemélyes társaságáról van szó - a kijelölt tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek.
Ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával, helyette további tizenöt napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal, a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. Ebben az esetben a társaságba kívülálló személyek fognak bekerülni, ehhez azonban mindenképpen a társaság döntésére van szükség. Erre nyilván akkor fog sor kerülni, ha a szövetkezeti tagok még nem tagjai a társaságnak.)
A szövetkezeti tagok társasági részesedés-szerzése már nem valósítható meg abban a formában, mint az előző (1992. évi I.) Szvt. hatálya alatti kft. üzletrész (részvény), illetve szövetkezeti üzletrész „csere” esetén.
(Mint ismeretes, a szövetkezetek gyakran alkalmazták azt a megoldást, hogy a szövetkezeti tag a részjegyével megtartotta szövetkezeti tagsági viszonyát és a szövetkezet tulajdonában lévő kft. üzletrészért (részvényért) nem készpénzzel, hanem a szövetkezeti üzletrészével fizetett.)
Ha a szövetkezet tagjai belépnek a társaságba és megvásárolják a szövetkezet társasági részesedésének egy részét és a vételárat szövetkezeti befektető részjegyükkel akarják kifizetni, úgy erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha megszüntetik a szövetkezeti tagsági viszonyukat. A hatályos szabályozás szerint ugyanis befektetői részjegyet a szövetkezet nem vásárolhat, azt a tagsági jogviszony megszűnése esetén ki kell fizetni a tagnak az
alapszabályban foglaltak szerint. Ha az alapszabályban foglalt elszámolási időpontot – amely az Szvt. szerint akár nyolc év is lehet – meg akarják változtatni, akkor célszerű az alapszabályt módosítani, pl. úgy, hogy a közgyűlés feljogosítja az igazgatóságot, hogy megállapodást kössön a taggal arra vonatkozóan, hogy a szövetkezet tulajdonában lévő társasági részesedéssel azonnal kifizetik a tag befektetői részjegyét. Természetesen ezt a lehetőséget minden tagra ki kell terjeszteni, ellenkező esetben az alapszabály-módosítást sérelmező tag a bírósághoz fordulhat. Annak sincs akadálya, hogy a kilépő tag – az alapszabályban foglalt szabályok szerint – tagfelvétel útján - ismét a szövetkezet tagja legyen.
3.) Milyen adó- és illetékvonzata van az apportálásnak?
A társaság által elfogadott érték és a szövetkezetnél a nyilvántartási érték különbözetének lehet eredményvonzata. Az apportálás utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik, ha az apportálás az ÁFA törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
Az apportot fogadó társaságnak vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az ingatlanok, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét és a gépjárművek után az Itv. III. fejezetében (18-26. §) foglaltak szerint.
4.) A közösségi alap sorsa társaság alapítás esetén
Társaság alapítása esetén a közösségi alap a szövetkezetnél marad, mivel a szövetkezet ebben az esetben nem szűnik meg.
5.) A szövetkezet által kötött földbérleti és egyéb szerződések sorsa társaság alapítása esetén
a.) A földhaszonbérleti szerződéseket nem lehet egyszerűen „átadni” a létrehozott társaságnak. A földbérleti szerződések csak úgy kerülhetnek a társasághoz, ha a hatályos bérleti szerződéseket a felek (a szövetkezet és a földtulajdonos) közös megegyezéssel megszüntetik és a társaság új haszonbérleti szerződést köt a tulajdonosokkal. Ebben az esetben viszont fennáll annak a veszélye, hogy - mivel a szerződéseket ki kell függeszteni - a földtörvényben foglalt előhaszonbérleti rangsor miatt nem a létrehozott társasággal fog létrejönni a bérleti szerződés. Ezért egy ilyen lépés előtt mindenképpen fel kell mérni, hogy mekkora lehet a szövetkezet által használt termőföldből az a terület, amelyre nem tud a társaság a jövőben földbérleti szerződést kötni.
A vagyon vagy a vagyon egy részének társaság keretében történő működtetése során a földbérleti szerződésekkel kapcsolatban a következőkre kell figyelni:
A KAP szabályok jelenlegi tervezete szerint lényegében 300 ezer € lesz a terület alapú támogatás felső határa 2014-től (capping) A 300 ezer € feletti részt teljes egészében elvonják, míg a 150 ezer € felett az elvonás részleges lesz. Ismereteink szerint a támogatás-elvonás alapját képező összeget csökkenteni lehet majd a támogatást igénybe vevő által kifizetett munkabérrel, annak járulékaival, valamint a foglalkoztatást terhelő adókkal. Ezért – társaság-alapítás esetén - ügyelni kell arra, hogy a dolgozókat az a cég alkalmazza, illetve a béreket és a közterheket az a cég fizesse ki, amelyiknél a földbérleti szerződések vannak, illetve lesznek.
A következőket kell még szem előtt tartani: a Bizottság javaslata szerint:
„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontjától - 2011. október 12. - mesterségesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek lehetőséget teremtenek a capping hatásainak elkerülésére.” A Bizottsági javaslat nem határozza meg a mesterséges feltételeket, ugyanakkor az október 12-én közzétett verziót megelőző – nem hivatalos - tervezet nevesítette, hogy mit ért mesterséges feltétel alatt. Ezek:
- a mezőgazdasági termelési egységek, jogi személyek felosztását,
- a gazdaság bizonyos elemeinek mesterséges transzferálását a gazdasághoz kapcsolódó személyhez.
Ez alapján, vagyis figyelembe véve a nem hivatalos tervezet meghatározását, ha a termelő most osztja fel a gazdaságát annak érdekében, hogy elkerülje a capping hatásait, az mesterséges feltételnek minősül. Ugyanakkor ha a foglalkoztatotti létszámot módosítja - akár 2012-ben, vagy 2013-ban – az nem minősül mesterséges feltételnek. A capping alapjául szolgáló összeget az előző évben megfizetett bér és bérterhekkel lehet csökkenteni, vagyis ha 2014-ben, 2015-ben vagy azt követően változik a foglalkoztatotti létszám, az sem minősül mesterséges feltételnek.
A 2014-től bevezetendő támogatási rendszerben alapszabályként azon gazdálkodók jutnak támogatási jogosultsághoz, akik 2011-ben SAPS támogatást igényeltek.
Az egyes termelők támogatási jogosultsága meg fog egyezni a 2014-ben támogatásra bejelentett, jogosult hektárok számával. Azok a termelők tehát, akik 2011-ben nem igényeltek SAPS támogatást – csak a nemzeti tartalékból kaphatnak jogosultságot. Ha tehát a földbérleti szerződéseket a megalakítandó társasághoz „viszik át”, a társaság csak akkor lesz jogosult földalapú támogatásra, ha nemzeti tartalékból fog kapni jogosultságot.
Társaság-alapítás esetén tehát a földbérleti szerződések jövőjét illetően nagyon körültekintően kell eljárni és minden szempontot figyelembe kell venni, illetve mérlegelni kell, nehogy a földbérleti szerződések, a termőföldhöz kapcsolódó támogatások elvesszenek, illetve csökkenjenek.
6.) A szövetkezet által kötött egyéb szerződések sorsa társaság alapítás esetén
A szövetkezet által kötött egyéb szerződések a szövetkezetnél maradnak, de nincs akadálya annak, hogy a szövetkezet megállapodjon a szerződéses partnerrel, valamint a társasággal, hogy bizonyos szerződéseket átcedálnak a társaságra.
7.) A társaság alapítására (apportálásra) jogosult szerv
Meg kell megvizsgálni, hogy ki engedélyezheti a szövetkezetnél társaság alapítását. Az erre vonatkozó szabályokat a szövetkezet alapszabálya, vagy más szabályzata, illetve közgyűlési döntés tartalmazhatja.
8.) A társaságba apportálható vagyontárgyak köre
A nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás (apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet.
A Gt. szerint a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt évig köteles helytállni a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.