A közösségi alap képzésének, felhasználásának és - 1.

Tartalomjegyzék

2. oldal / 2

 

 

„233/2010/Szt. 38. § (9)/ISZ

Hogyan kell elszámolni a szövetkezet átalakulása kapcsán átadott közösségi alapot?

[103/2006. Számviteli kérdés]

Amennyiben a hitelszövetkezet tagjainak minősülő mezőgazdasági szövetkezetek a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerint módosított alapszabályuk alapján fel nem osztható szövetkezeti vagyonukat - a lekötött tartalékban elkülönített - közösségi alapba helyezik, majd gazdasági társasággá alakulnak át és a közösségi alapjukat, illetve annak megfelelő értékű eszközöket (vagyontárgyakat és pénzeszközt) a hitelszövetkezetnek adják át, akkor a hivatkozott törvény 71. §-ának (5) bekezdése szerint: „Az átadott közösségi alap összegét az átvevő köteles a lekötött tartalékán belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt az 57. § (2) bekezdése szerint felhasználni.”

A törvényi előírásból következik, hogy az átadott közösségi alapot, illetve az azzal egyenértékű eszközöket közvetlenül a tőkével (ezen belül a lekötött tartalékkal) szemben kell elszámolni. Mivel ez esetben a lekötött tartalékból lekötött tartalékba való átadásról eleve jogszabály rendelkezik, ezért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: számvitel törvény) a tőketartalék és az eredménytartalék terhére, illetve javára jogszabály alapján történő pénz- és egyéb eszköz végleges átadására, illetve átvételére vonatkozó szabályaihoz [számviteli törvény 36. § (1) bekezdés f) pont, (2) bekezdés e) pont, és 37. § (1) bekezdés f) pont, (2) bekezdés g) pont] hasonlóan indokolt eljárni. Ez esetben a számviteli törvény 2007. január 1-jétől hatályos 38. §-ának (9) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

Ennek megfelelően a feleknek a pénzeszköz, illetve egyéb eszköz átadásával (mozgásával) egyidejűleg kell a lekötött tartalékban elkülönített közösségi alap csökkenését, illetve növekedését elszámolni.

A pénzátadás-átvétel közvetlenül könyvelhető a lekötött tartalékban lévő közösségi alappal szemben mindkét félnél.

Egyéb eszköz átadása esetén, mivel itt az átadott eszköz könyv szerinti értéke nem feltétlenül azonos annak piaci (forgalmi) értékével, ugyanakkor a feleknél azonos összegben kell a közösségi alap csökkenését és növekedését elszámolni, ezért amennyiben a könyv szerinti érték és az átadás-átvételről szóló megállapodásban rögzített, kölcsönösen elismert beszámítási érték (piaci, forgalmi érték) egymástól eltér, akkor

a) az átadónak a könyvekből az eszközértékesítés szabályai szerint kell kivezetnie az eszközt (annak jellegétől függően) és a beszámítási értéket követelésként kell kimutatnia, majd a követelést a közösségi alap csökkentésével egyidejűleg kell megszüntetnie. Ha a beszámítási érték eltér az átadandó közösségi alap összegétől, akkor a különbözetet a feleknek pénzben kell rendezni. Ha a követelés nagyobb, akkor a különbözetet a pénz átvételével kell rendezni. Ha az átadandó közösségi alap a nagyobb, akkor a különbözetet a pénz átadásával kell rendezni;

b) az átvevőnek a könyvekbe az eszközbeszerzés szabályai szerint kell felvenni az eszközt (annak jellegétől függően) a beszámítási értéken a kötelezettségekkel szemben, majd a kötelezettséget a közösségi alap növelésével egyidejűleg kell megszüntetnie. Ha a beszámítási érték eltér az átvett közösségi alap összegétől, akkor a különbözetet a feleknek pénzben kell rendezni. Ha a kötelezettség nagyobb, akkor a különbözetet a pénz átadásával kell rendezni. Ha az átveendő közösségi alap a nagyobb, akkor a különbözetet a pénz átvételével kell rendezni.

Tekintettel arra, hogy az átvevőnél a közösségi alapot a lekötött tartalékon belül kell elkülöníteni, nincsen akadálya annak sem, hogy az átvett eszközt a beszámítási értéken közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben vegyék állományba, illetve a különbözet pénzügyi rendezését a lekötött tartalékkal szemben számolják el.

Ilyen esetben az eredménnyel szemben történő térítés nélküli átadás-átvétel szabályai nem alkalmazhatók.

[2000. évi C. törvény 38. § (9)]”

Meg kell jegyeznünk, hogy a 2006-ban is felvetettek itt egyrészt aktualizáltak, másrészt nemcsak a kérdésben szereplő hitelszövetkezetek tagszövetkezeteire, hanem valamennyi szövetkezetre értelmezhetők az általunk leírtak szerint.

           

 

 

Budapest, 2011. április 8.                                                     Készítette: Horváth István