Az Országos Szövetkezeti Választmány a szövetkezeti közösségi alap felhasználásáról

2008. február 20-án kibõvített ülést tartott a MOSZ Országos Szövetkezeti Választmánya. Az ülés elsõ napirendjeként a testület elõterjesztést tárgyalt meg a szövetkezeti közösségi alap felhasználásával kapcsolatos érdekképviseleti feladatokról. Az elõterjesztés javasolta, hogy  a választmány határozza meg azt a felhasználási mértéket, amelyen belül az egyetértõ érdekképviseleti nyilatkozat kiadható, illetve az eljárás rendjét.

     A választmány úgy határozott, hogy ajánlást ad ki a közösségi alap felhasználásával kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának segítésére.

     Jogszabályi háttér

     A szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény 71. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a közösségi alappal rendelkezõ szövetkezetnek a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyûlése ("zárszámadó közgyûlés") határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követõ évben (jelenleg a 2008. évben) a törvény 57. § (2) bekezdése szerinti juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyûlés elé terjesztése elõtt az alapból történõ felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyûlése által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni.

     A szövetkezeti közösségi alapból nyújtott támogatások részletes szabályairól szóló 124/2006,(V.19.) sz. kormányrendelet 8. § (2) bekezdése szerint a már mûködõ szövetkezeteknek az új törvény hatálya alá való áttéréshez szükséges alapszabály módosítást elfogadó közgyûlésnek ki kellett jelölnie azt az országos szövetséget, amelyet felhatalmaz a közösségi alapból történõ felhasználásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. Az errõl szóló közgyûlési határozatról a szövetkezetnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a felhatalmazott szövetkezeti szövetséget.

     Az alapszabály módosításának végsõ határideje, 2007. június 30. óta eltelt idõ alatt kiderült, hogy ezt a határozathozatalt vagy annak megküldését számos, a MOSZ érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezet elmulasztotta, ezért a választmány ajánlásában erre is kitért.

 

Az Országos Szövetkezeti Választmány
a j á n l á s a

A választmány szükségesnek tartja megkülönböztetni az állam által elvásárolt szövetkezeti üzletrészek visszaadásából feltöltött közösségi alap és a szövetkezet által saját erõbõl képzett alap felhasználását és csak az elõbbire nézve tartja indokoltnak rendezõ elvek kialakítását.

Elfogadva azt, hogy az állam a tulajdonában lévõ üzletrészeket a szövetkezetek stabilizálásának szándékával adta vissza, szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek az ebbõl képzett alap felhasználásában ezt a célt is figyelembe vegyék. Az állami támogatások korábbi gyakorlatából kiindulva, amelynél általában a támogatás öt évig tartó fel nem oszthatósága volt a jogszabályi követelmény, a választmány azt ajánlja, hogy a szövetkezetek évente a visszaadott üzletrészbõl képzett alap legfeljebb 20 %-át fordítsák a törvényben meghatározott támogatásokra. (Ez a felhasználás elõrehaladásával százalékban kifejezve növekvõ arányt jelent.)

     Felhatalmazza az ügyintézõ szervezetet, hogy az e határon belül való felhasználáshoz a választmány megbízásából és nevében megadja az egyetértõ nyilatkozatot.

     Megbízza a választmány titkárát, hogy az ajánlott határ feletti felhasználási szándék esetén vizsgálja meg - szükség esetén további információt kérve - annak indokoltságát és tegyen javaslatot a választmány elnökének az állásfoglalásra.

     2.) Az érdemi elbírálás elõsegítésére javasolja a választmány, hogy a közgyûlési határozat tervezet tartalmazza a közösségi alap rendelkezésre álló állományának nagyságát, az adott évben felhasználni tervezett részarányt, a felhasználás egyéni és közösségi keretre való megoszlását, az egy tagra jutó egyéni keret mértékét. A jogszabályok értelmezési problémái miatt a választmány azt ajánlja, hogy az egyéni keretet a tagok figyelembevételével képezze meg a közgyûlés, ami természetesen a hozzátartozó javára is igénybe vehetõ.

     3.) A választmány úgy foglalt állást, hogy a MOSZ akkor is elfogadja az érdekkörébe tartozó szövetkezetektõl az állásfoglalás kérést, ha korábban nem hozták meg vagy elmulasztották megküldeni a felhatalmazó közgyûlési határozatot.