Hírlevél - Szövetkezeti különszám 2012. március 20.
Tartalomjegyzék
Szövetkezet alapítása, a szövetkezet-alapítás feltételei
Szövetkezetet legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Az alapítók belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok száma együttesen sem haladhatja meg a taglétszám felét. A szövetkezetbe tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A szövetkezet alakuló közgyűlése
A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés főbb feladatai: kimondja a szövetkezet megalakulását, elfogadja az alapszabályt, megválasztja a tisztségviselőket (dönt az ügyvezető elnök személyéről, illetve az igazgatóság elnökéről és tagjairól, továbbá a felügyelő bizottság elnökéről és tagjairól). Megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, ha annak működése a számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezései szerint kötelező, illetve megállapítja a fent felsorolt tisztségviselők díjazását.
A szövetkezet alakuló közgyűlése a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazata kell. Az alakuló közgyűlés szavazatait nyílt szavazással hozza meg, az igazgatóság elnökének, tagjainak (ügyvezető elnökének) és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása azonban titkos szavazással történik.
A szövetkezet alapszabálya
Az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell: a szövetkezet célját; a cégnevet, székhelyét, főtevékenységét; a részjegy névértékét, azok számát, a részjegytőke nagyságát. Az alapszabálynak tartalmaznia kell a szövetkezet tagjainak jogait és kötelezettségeit is, továbbá rendelkezni kell a szövetkezet szervezetére, azok működésére és a közösségi alapra vonatkozó szabályokról is.
A szövetkezet alapszabálya határozza meg a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját, az igazgatóság létszámát, hatáskörét, az első igazgatóság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét; az első felügyelő bizottság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét; a szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják, illetve a kilépés bejelentésének feltételeit.
A szövetkezet alapszabálya rögzíti a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját; a tagfelvétel és kizárás szabályait; a pótbefizetés és a tagi kölcsön feltételeit, illetőleg a befektető tagra vonatkozó szabályokat, valamint a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésére vonatkozó feltételeket.
Szövetkezet alapítás: a szövetkezet nyilvántartásba vétele
A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (adott esetben: fővárosi) törvényszékhez, mint cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.
A szövetkezet részjegytőkéjének rendelkezésre bocsátása a szövetkezet alapítás során
A részjegy pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a bankszámlára történő befizetéssel, az alapítást követően pedig házipénztárba vagy bankszámlára való befizetéssel kell teljesíteni.
A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válhat a szövetkezet tagjává. A cégbejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Ha a bíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.
Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.