Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Szövetkezeti információk újra

A MOSZ Hírlevélben már korábban, a 2010. évi 11. és a 2011. évi 3. számokban közöltünk a tagi elszámolásokról, közösségi alapról tájékoztatókat, amelyek honlapunkon is megtalálhatók. Az utóbbi időben azonban tagszervezeteink részéről felmerültek olyan kérdések, melyekre célszerű ismét kitérnünk.

1./ A közösségi alap átadása

            A szövetkezetek jelentős hányadánál problémát okoz az államtól visszakapott üzletrészek miatt létrejött közösségi alap jövőbeni sorsa.

            Emiatt több helyről felvetődött, hogy a szövetkezet tagjai, tulajdonosai egy új szövetkezetet hoznak létre, amelynek az alapot (annak eszközfedezetével együtt) átadják és a megmaradt működőképes vagyonnal később átalakulnak.

Kérdés: Működő szövetkezet az új szövetkezetnek átalakulás, jogutód nélküli megszűnés nélkül átadhatja a közösségi alapot?

Válasz: Nem, mert a szövetkezeti törvény ezt a lehetőséget nem tartalmazza. A 71. § (5) bekezdése szerint a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezőkkel történő elszámolás után kell a közösségi alapot az alapszabály szerinti szövetkezet, vagy szövetkezeti szövetség részére átadni.

A leírtakból az következik, hogy a közösségi alap kizárólag átalakulásnál, vagy megszűnés, végelszámolás esetén adható át. (Felszámolás esetén nem, mert az alap a saját vagyon része, amellyel a szövetkezet a 70. § (2) bekezdése szerint a tartozásaiért felel.)

Megoldás: A közösségi alap új szövetkezetnek történő átadása a törvényben előírtak betartásával, helyes sorrendben, lehetséges. Ennek megfelelően először létre kell hozni az új szövetkezetet, ezt követően módosítani kell a szövetkezet alapszabályát, abban nevesítve az új szövetkezetet, amelynek későbbi átalakulás, megszűnés esetén az alap átadható.

            Értelemszerű itt is, hogy az átadás egyben megfelelő eszközfedezetet, közösségi alapnak megfelelő értékeket jelent, ezek elszámolási szabályaira a már említett hírlevelekben kitértünk.

Kérdés: Milyen értékű közösségi alapot kell átadni? A szövetkezetnél az alapot az államtól visszakapott üzletrészek miatt képezték, felhasználás, további képzés nem volt, de az ÁPV ZRt. által közölt nyilvántartási érték és a szövetkezetnél szereplő eredeti vagyonnevesítéskori névérték egymástól lényegesen eltér.

Válasz: Korábbi hírleveleinkben (pl. a 2006. évi 3. és 6. számaiban) erről már közöltünk tájékoztatót és a Számviteli levelekben (pl. a 2006. évi 129., 135. és 139. számok) is megjelentek az ezekkel kapcsolatos szakmai iránymutatások.

            Az akkor adott válaszok ma is helytállóak. A szövetkezeteknek az állam által közölt nyilvántartási értéken (pl. 20 MFt) kellett az üzletrészeket számba venni a saját üzletrészek között, ezt követően azokat be kellett vonni és végül (adózás nélkül) a lekötött tartalékba, közösségi alapba kellett helyezni a szövetkezeti nyilvántartásban szereplő aktuális (pl. 50 MFt) névértéket, amelyet az állam visszaadott.

Ma viszont ezt az 50 MFt értékű közösségi alapot kell átalakulás, megszűnés esetén átadni.

Megoldás: A szövetkezet a közösségi alapot folyamatosan felhasználhatja, fogyaszthatja az adott jogszabályi keretek között, amennyiben az elhatározott juttatások teljesíthetők.

2./ Tagi elszámolások előrehozott kifizetése

            Az elszámolási szabályokra (időpont, vagyonhányad, elszámolásnál figyelembe vehető beszámolók, tagsági jogviszony időtartama, megszűnése, stb.) korábban szintén részletesen kitértünk.

A törvény elszámolási szabályai mind az alap, mind a befektetői részjegyekre nézve egyértelműek és mindig a tagsági jogviszony megszűnéséhez kötöttek, ezt követően jöhet szóba a részjegyek után járó összegek rendezése, kiegyenlítése. Ennek ellenére több helyről merült fel igényként az előrehozott kifizetés és az előírt értékektől való eltérés, amelyet indokolhatna a szövetkezet és a tag közötti megállapodás.

Kérdés: Előrehozható a kifizetés?

Válasz: A törvény erre sem nyújt konkrét lehetőséget, legfeljebb arra van mód, hogy a szövetkezet a kilépő tagnak elszámolási előleget nyújtson. Ehhez viszont mindenképpen meg kell előbb szüntetni a tagsági jogviszonyt, mert az elszámolás ezt követő, későbbi időpont. Értelemszerűen ismerni kell a tagoknak konkrétan járó összegeket is, mert a különbözetek elszámoláskor rendezhetők.

Kérdés: Lehetséges megállapodás alapján, elszámolás helyett, a volt tagnak járó összegtől eltérő, alacsonyabb értéket kiadni?

Válasz: A törvény szabályai merevek, a tagoknak járó összegek napra készen is kiszámíthatók. A tagsági jogviszony megszűnése miatt ezek a szövetkezetnél kötelezettséget, a volt tagoknál pedig követelést jelentenek. Ezek elengedése adó és illetékfizetési problémákat is okozhat, mert az alacsonyabb érték a volt tag követelésének elengedését jelenti. A részjegyekkel, befektetői részjegyekkel el kell számolni, azok a tag és a szövetkezet között nem képezhetik alku tárgyát.

Megoldás: A törvényi feltételek betartásával a részjegyek, befektetői részjegyek más tagokra, vagy tagként belépő személyekre is átruházhatók és itt lehetséges a tagok közötti alku. Az átalakított befektetői részjegyekre úgyszintén, ezeket (de csakis ezeket) a szövetkezet is megvásárolhatja, de tagsági jogviszonyt nem keletkezetnek. Az itt szereplő kérdések szempontjából emiatt nincs jelentőségük.

Készítette: Horváth István