„Miért nem vesz részt a MOSZ a kamarai választásokon?”

Előzmények

A gazdasági kamarákról szóló törvény egységesen szabályozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara működését. A gazdaság szereplői számára nagy vívmány volt, amikor 2000-ben az első Orbán kormány eltörölte a kötelező kamarai tagságot és az ezzel járó tagdíj fizetési kötelezettséget.

2012-ben a kormány kezdeményezésére külön törvényt fogadtak el a Magyar Agrárkamaráról, amely az agrárágazat szereplői számára ismét kötelezővé tette a kamarai tagságot és a tagdíj fizetését, míg az iparkamarai tagság továbbra is önkéntes maradt. Ez lényegében alkotmányellenes megkülönböztetést tett az állampolgárok illetve gazdálkodók között, ami ellen a MOSZ tiltakozott, de a korábbiakkal szemben már nem volt lehetősége az Alkotmánybírósághoz fordulnia.

 A törvény totálisan megszűntette a működő kamara önállóságát. A kamara vezetését a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett Átmeneti Elnökség vette át. A törvény alapján ennek a testületnek a feladata volt, hogy előkészítse az új agárkamara megalakulását. Ennek keretében felhatalmazást kapott arra, hogy megállapítsa a kamarai választás eljárási szabályait, amit korábban – és az iparkamarára nézve jelenleg is - a törvény szabályozott.

A MOSZ részvétele a választásban

A MOSZ, mint az agrárgazdaság teljesítménye meghatározó részét adó társas vállalkozások érdekképviselete, értelemszerűnek tartotta, hogy tagszervezetei érdekében részt vegyen a kamarai választásokban. A korábbi gyakorlat alapján az agrárgazdaság szereplői közötti megállapodásokkal lehetett elérni, hogy a kamarában az egyes ágazatok és résztvevők arányos képviselete biztosított legyen.

Mint kiderült, a megismert választási szabályok nem erre, hanem egymást kizáró versenyre kényszerítik a különböző érdekköröket. Az u.n. „zárt listás’ rendszerben a kamarai tagok csak a jelölő szervezetek által állított jelölő listák – és nem azok szereplői – között választhatnak és a többséget szerzett lista jelöltjei lesznek az adott megyében a kamarai közgyűlés kizárólagos résztvevői.

Mivel a választáson minden kamarai tag azonos szavazati joggal rendelkezik, ez a rendszer gyakorlatilag lehetetlenné teszi a létszámban kisebb társas vállalkozások gazdasági súlyának érvényesülését. Ez eleve kizárja a törvényben foglalt elvárás, a gazdasági súllyal arányos és kiegyensúlyozott részvétel biztosítását.

A szabályzat kérdésessé teszi a MOSZ jelölésre való jogosultságának érvényesítését is.

A szabályzat szerint a megyei kamarai küldöttgyűlések tagjainak jelölésére országos érdekképviseleti szervezetek vagy érdekképviseletek országos szövetsége jogosult. Ez utóbbinál feltétel, hogy legalább tíz megyében rendelkezik képviselettel és „a szövetség az adott agrárgazdasági tevékenységhez tartozó termékpálya gazdasági szereplőinek, vagy gazdasági teljesítményének legalább felét képviseli és szükség szerint ezt megfelelő módon igazolni is tudja”.

Ennek a megfogalmazásnak az alapján gyakorlatilag bármely jelölésre vállalkozó szervezet jogosultsága - minden jogorvoslati lehetőség nélkül - utólagosan kétségbe vonható. Ez nem csak a MOSZ-t, hanem sok más, az agrárágazatban jelentős súllyal szereplő szervezet részvételéről való döntését is befolyásolhatja.

A választási eljárás szabályozása

A MOSZ részvételét a kamarai választásban a megismert eljárási szabályok is kérdésessé tették.

Az átmeneti elnökség 2013. január 11-én (pénteki napon) tette közzé ezt a szabályzatot, aminek alapján az abban jelölésre jogosult szervezeteknek január 21-én 16 óráig – vagyis öt munkanap alatt - volt lehetőségük a megyénkénti küldött jelölő listáik összeállítására. Ez a névjegyzékbe magukat regisztrálók számától függően 45-90 főt jelent. A jelölő listához csatolni kell az azt elfogadóknak személyesen aláírt elfogadó nyilatkozatát. Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt legalább 1230 elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni – a pótlistákat nem számolva - annak, aki jelölni kíván. Nehezen képzelhető el, hogy egy demokratikusan működő érdekképviselet a szabályzat megismerése után azonnal dönteni tud ilyen feltételek vállalása mellett a részvételről.

Jelölt csak az lehet, ami november 30-ig regisztrálta magát és befizette az ötezer forintos díjat. Arról, hogy ki szerepel a választási névjegyzékben, az érintettek január 25-ig (vagyis a jelölés befejezése után) kapnak értesítést. A névjegyzék nem nyilvános (míg az iparkamarai választási névjegyzéket bárki megtekintheti és bírósághoz fordulhat, ha nem szerepel rajta), így a jelölésre jogosult szervezet csak vélelmezheti a felkért személy jogosultságát. Mivel u.n. „zárt listát” kell állítani (vagyis annyi jelöltnek kell lennie, amennyi küldöttet kell a megyében választani), a jogosulatlanok kiesésével a lista érvénytelenné válik.

Az érintettek a választási névjegyzéket január 18-án (pénteken) tekinthetik meg – csak személyesen – Budapesten a kamara székházában a hétfői leadási határidő előtt.

A részvétel célszerűségének mérlegelése

Az elnökségi határozat nem csak a megyei jelölő listák állítását nehezíti, de kérdésessé teszi a további eljárásban való részvétel célszerűségét is.

Az országos küldöttgyűlésen a felálló agrárkamara testületinek, tisztségviselőinek az eljárási szabályok szerinti megválasztása csak úgy lehetséges, ha ezekről az átmeneti elnökség előzetesen döntést hozott. A küldöttgyűlés az elnökség jelelölése alapján választ Jelölő Bizottságot, amely ezt követően azonnal javaslatot tesz az összes tisztségviselő és valamennyi megválasztandó testület tagjaira – ismét csak zárt listás, vagyis vita nélküli - szavazással. Hasonló eljárás van a megyei alakuló küldöttgyűléseken is.

Az eljárási szabályokról szóló határozat 14. pontja szerint „A megyei küldöttlista benyújtása,annak támogatása egyben az utasításban szabályozott jelöltállítási és választási rend elfogadásának minősül.”

A MOSZ-nak mérlegelnie kellett, hogy a részvételével elfogadja, és ezzel legalizálja a véleménye szerint a jogállamiságot és a tagok jogegyenlőségét durván sértő önkényes szabályzatot. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy sem az országos szövetség, sem a területi (megyei) szövetségek nem adják a nevüket ehhez. Ez természetesen nem korlátozza a szövetség tagszervezeteinek és személyeknek azt a jogát, hogy más jelölő szervezet felkérését elfogadják és részt vegyenek a választási eljárásban.

A MOSZ további lehetséges lépései

A MOSZ értelemszerűen nem nyugodhat bele az ilyen körülmények között történő választások megtartásába. Élni fog a jogorvoslat és a tiltakozás minden lehetőségével. Ennek keretében:

­   levélben hívta fel a vidékfejlesztési minisztert a jogellenes választási eljárási szabályzat jóváhagyásának visszavonására;

­   levélben kéri a köztársasági elnök közbenjárását a törvényi felhatalmazás kereteit túllépő és a jogállamisággal ellentétes szabályozás megsemmisítése érdekében;

­   vizsgáljuk az Alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségét (ombudsman).