Jelentés a COPA-COGECA gabona munkacsoporti és a DG AGRI tanácsadó csoporti üléséről

 

 

Jelentés

 

a COPA-COGECA gabona munkacsoporti és a

DG AGRI tanácsadó csoporti üléséről

 

Brüsszel, 2014. június 19 - 20.

 

 

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

 

 

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

3-4. napirendi pont: kilátások, piaci helyzet

 

A tagállami beszámolók alapján a repce állománya Európa szerte jól fejlett, jelentős téli fagykár nem volt (kivéve Lettországot, ahol a repce 90 %-a elfagyott),  jók a terméskilátások. A főbb repcetermelő tagállamokban előzetes várakozások alapján az alábbi termésmennyiségek valószínűsíthetőek:

 

A repce várható termésmennyisége az

EU egyes tagállamaiban

 

 

 

Német

ország

Francia

ország

Nagy Britannia

Lengyel

ország

Cseh

ország

Románia

EU-28

Terület (ezer ha)

1452

1514

740

850

395

385

6765

Termésátlag (t/ha)

3,9

3,5

3,4

3,1

3,3

2,6

3,3

Összes termés (ezer t)

5655

5250

2516

2601

1303

980

22182

Forrás: Copa-Cogeca

 

Az Európai Unióban a repce 2014. évi termésmennyisége a COPA-COGECA előrejelzése alapján 1 millió tonnával fogja meghaladni a tavalyi évi mennyiséget. Az idei évi kedvező terméskilátások ellenére az ágazat számos problémával is szembesült, ezek közül a legfontosabb az árak jelentős (20 %-os) csökkenése, a neonikotionidok használatának tiltása miatti növényvédelmi nehézségek, valamint az EU átalakuló bio-üzemanyag politikája körüli bizonytalanság.

 

A napraforgó EU-s vetésterülete nem változott tavalyhoz képest (4,4 millió ha), a COPA-COGECA a 2013. évi termésmennyiséggel (8,9 millió tonna) azonos termésre számít idén is.

 

5. napirendi pont: ILUC – Közvetett földhasználat változás

 

Június közepén kompromisszumos szöveget fogadott el a Tanács. A pontos részletek nem kerültek bemutatásra, de kiemelték, hogy az első generációs, vagyis élelmiszer alapanyagból előállított bio-üzemanyagokra 7 %-os határértéket hagytak jóvá, valamint 2020 után egy átmeneti időszak is bevezetésre kerül. Részleteket a következő ülésre ígértek.

 

6. napirendi pont: A méhek és a mezőgazdasági termelés kapcsolatát vizsgáló munkacsoport jelentése

 

Több országban is zajlanak kísérletek a neonikotinoidok méhekre gyakorolt (vagy nem gyakorolt) hatásának a bemutatására.

Svédországban 20 gazdaságban vizsgálják (10 neonikotinoiddal kezelt vetőmagot használ, míg 10 kezeletlen magot vetett), hogy milyen méhekre gyakorolt hatás mutatható ki. A Syngenta öt tagállamban teszteli a neonikotinoidok hatását. Több tagállam közölte, hogy a méhészekkel való kapcsolat – és így az ügy megítélése - sok esetben attól is függ, hogy hobbi vagy professzionális méhésszel kell tárgyalni a termelőnek. (Az utóbbiak lényegesen rugalmasabbak.)

 

 

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

 

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

3-4. napirendi pont: kilátások, piaci helyzet

 

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak gabonatermése 2 %-al meghaladja a tavalyi szintet, eléri a 304 millió tonnát. A búza termésmennyisége közel 6 %-kal növekszik (140 millió tonnára), míg az árpa mennyisége 8 %-kal csökken (54 millió tonnára).

 

Nagy-Britanniában a gabonafélék állománya megfelelő állapotban van, problémát csak a gombabetegségek (elsősorban Septoria) okoztak, többszöri védekezésre volt szükség. Spanyolországban a tavalyitól lényegesen elmaradó búzaterméssel számolnak (6,7 millió tonna helyett 5 millió tonna) és az árpa hozama is elmarad a 2013. évitől. Portugáliában június elején elkezdték a sörárpa betakarítását, a gabona minősége nem túl jó. Franciaországban a tél csapadékos volt, jók a kilátások, a kalászosokból 5 éves átlagot meghaladó termésre számítanak, ugyanakkor egyes régiók között jelentős eltérések vannak. A sárga rozsda jelentős területeken fertőzött.

Romániában a búza ígéretes (volt elég csapadék), az árpa aratása az esőzések miatt késik. Problémák lehetnek a tárolókapacitással. Írországban enyhe tél, csapadékos tavasz volt, az őszi búza és árpa is jól néz ki. Az aratás egy hónap múlva kezdődhet. Svédországban és Dániában is jók a terméskilátások, a sárga rozsda mindkét országban megjelent. Ausztriában enyhe és száraz tél volt, az április az átlagosnál melegebb volt. Jók a kilátások. Németországban nőtt a búza vetésterülete, a tavalyit 0,5 millió tonnával meghaladó termésre számítanak. Az árpa aratása elkezdődött, a minősége átlagos. A gombabetegségek Németországban is nagy területen jelentek meg.

Finnországban igen változatos az időjárás, május közepén 30oC volt, majd közel 20oC-ot hűlt a levegő, június közepén pedig havazott. Ennek ellenére jók a terméskilátások. Lengyelországban a tél nem okozott károkat, a tavasz kellően csapadékos volt, nagyon jó búzatermésre (a tavalyit 1 millió tonnával meghaladó) számítanak.

Csehországban szintén változékony az időjárás, a május rendkívül csapadékos volt, jó termésre számítanak. Olaszországban esős tavasz volt, jók a terméskilátások, az árpa betakarítását hátráltatja az eső.

 

5. napirendi pont: durumbúza szektor

 

Az Európai Unióban négy tagállam foglalkozok nagyobb területen durumbúza termeléssel – Olaszország, Spanyolország, Görögország, Franciaország – a 2,3 millió hektáros vetésterület fele Olaszországba koncentrálódik. Az EU-n kívül Észak Amerikában, Afrikában és Ausztráliában termelnek még durumbúzát.

Az ülésen a spanyol, az olasz és a francia delegált mutatta be a durumbúza termesztés adott országra jellemző sajátosságait. A legnagyobb vetésterülettel rendelkező Olaszországban a hozamok 3 t/ha körül ingadoznak, a durumbúza jövedelmezősége – az alacsony hozamok miatt – elmarad a búza, kukorica jövedelmezőségétől, így vetésterülete csökken. Spanyolországban hasonló a helyzet, egyedül Franciaországban versenyképes a durumbúza, jövedelmezősége eléri a többi növényét. Ennek az oka, hogy itt lényegesen nagyobb – 5 t/ha körüli – az átlaghozam. A vetésterület növelésére akkor lehetne számítani, ha az ágazat termeléshez kötött támogatásban részesülne. E nélkül Olaszországban és Spanyolországban a terület további zsugorodása várható. (A jelenlegi termelői információk alapján Olaszországban és Spanyolországban sem tervezik a termeléshez kötött durumbúza támogatás bevezetését.)

 

6. napirendi pont: tároló kapacitás és infrastruktúra a gabona szektorban

 

A COPA-COGECA és a Rabobank felmérést indított az EU-s tagállamokban található tárolókapacitások összegzésére. Elkészült egy kérdőív, amely a termelői, szövetkezeti és ipari tárolókapacitásokkal kapcsolatos információk összegyűjtésére, valamint a tároláshoz és szállításhoz kapcsolódó infrastruktúra felmérésre irányul. A kérdőív véglegesítése most zajlik, a kérdőív egy héten belül jut el a tagállamokhoz, a COPA-COGECA szeptember - október hónapban összegzi a beérkezett információkat.

 

7. napirendi pont: egyebek 

 

Átalakul a Bizottság által működtetett tanácsadói csoport működése. A jelenlegi széttagolt struktúra (külön gabona, dohány, szárított takarmány, olajos- és fehérje növénye stb. munkacsoport) helyett egy csoport jönne létre – szántóföldi növények gyűjtőcím alatt – amely magába foglalná az összes eddigi területet. 10-12 tanácskozás lenne egy évben (ez körülbelül lefedi az eddigi tanácskozások számát), ugyanakkor nem lesz előre (éves szinten) lerögzítve, hogy az adott hónapban megtartott tanácskozás mely területre fókuszál (gabona, dohány stb.), így lehetővé válik, hogy pl. egy aktuálisan problémás ágazat kerüljön terítékre. A jelenlegi elképzelések szerint a COPA és a COGECA is 16-16 hellyel rendelkezne a tanácskozásokon.

 

 

DG AGRI tanácsadó csoporti ülés

 

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

2. napirendi pont, a, b, c alpontok: piaci helyzet, kilátások, külkereskedelem

 

Az Európai Unió túlnyomó részén a tavaszi időjárás kedvező volt, vízhiányos területek egyedül Spanyolország középső és déli részén alakultak ki, míg csapadéktöbblet Ausztria és Bulgária keleti térségeiben, valamint Lengyelország déli részén volt tapasztalható.

 

A Bizottság valamelyest emelte a várható termésmennyiségre vonatkozó várakozását, 301,8 millió tonna gabonatermésre számít (2012-ben 276 millió tonna, 2013-ban 301 millió tonna volt). A búza termésmennyisége mintegy 3 millió tonnával nőhet 2013-hoz képest (134,4 millió tonnáról 137,5 millió tonnára), míg az árpa mennyisége a várakozások alapján 4 millió tonnával elmarad a tavalyi szinttől. Várhatóan csökken a rozs és a zab mennyisége is, míg a kukorica esetén 6 %-os termésbővülésre számít a Bizottság. A legjelentősebb gabonatermelő tagállamok közül Franciaországban (+3,6%), Lengyelországban (+2,2%), Olaszországban (+11,2%), Nagy Britanniában (+10,4%) termésbővülés valószínűsíthető, míg Németországban (-3,6 %), Spanyolországban (-10,7 %), Romániában (-8,7 %) a tavalyinál alacsonyabb termés várható.

 

Gabonafélék várható termésmennyisége (millió tonna)

 

Európai Bizottság

Strategie Grain

Coceral

Toepfer

Copa-Cogeca

Búza

137,5

137,4

141,9

139,1

140,0

Árpa

55,4

55,9

55,9

53,2

54,5

Kukorica

69,1

65,9

64,6

65,2

68,0

Rozs

8,6

8,7

8,7

8,8

9,5

Gabonafélék

301,8

298,8

302,1

300,2

304,1

Forrás: Európai Bizottság, Copa - Cogeca

 

A Coceral, a Toepfer és a Copa-Cogeca a Bizottság által közzétett mennyiséget meghaladó búzatermésre számít, az árpa vonatkozásában nincs jelentős különbség az egyes szervezetek által közzétett adatokban.

 

Az olajos növények vonatkozásában a Bizottság a repcetermés kismértékű emelkedésére számít – 20,9 millió tonnáról 21,2 millió tonnára – ez a mennyiség az elmúlt 5 év átlagát 5 %-kal haladja meg.

A tavalyi 9,1 millió tonnás napraforgó termés a Bizottság várakozásai alapján idén 8,1 millió tonnára csökken, ugyanakkor ez a mennyiség még mindig 7 %-kal haladja meg az elmúlt 5 év átlagát.

Az EU szójatermése a tavalyi 1,1 millió tonnás szinten alakul idén is.

Az EU teljes olajosnövény termelése várhatóan 30,5 millió tonna lesz, míg a fehérjenövény termelés 2,4 millió tonna körül várható.

 

 

Olajos növények várható termésmennyisége (millió tonna)

 

Európai Bizottság

Coceral

Copa-Cogeca

Repce

21,2

22,8

22,2

Napraforgó

8,1

8,0

8,9

            Forrás: Európai Bizottság, Coceral, Copa-Cogeca

 

A Copa-Cogeca és a Coceral a Bizottság által várt repcemennyiségnél 5-8%-kal magasabb termésre számít. A napraforgó estén a Bizottság és a Coceral várakozásai egybeesnek, míg a Copa – Cogeca némileg optimistább előrejelzést tett közzé.

 

A gazdasági év első 10 hónapjában az EU gabonaexportja megközelítette a 40 millió tonnát (az elmúlt 15 évben nem volt ilyen magas), az import 15 millió tonna körül alakult.

Az első 10 havi búzaexport 26,4 millió tonna volt, ez 9 millió tonnával magasabb az elmúlt 5 év hasonló időszaki átlagától. Az export 41 %-át Franciaország, 21 %-át Németország, 15 %-át Románia, 6 %-át Litvánia, 5 %-át Lengyelország bonyolította. Az export 18 %-a Algériába, 12 %-a Iránba, 10 %-a Egyiptomba, 10 %-a Marokkóba, 9 %-a Szaúd Arábiába irányult.

A francia export fő célállomásai Algéria, Marokkó és Egyiptom, míg Németország Iránba, Líbiába és Szaúd Arábiába exportál a legnagyobb mennyiségben.

 

Az EU búzaimportja mindössze 1,4 millió tonna volt az első 10 hónapban, ez kevesebb mint fele az elmúlt 5 év átlagának. Az import 29 %-a Olaszországba, 23 %-a Nagy Britanniába, 21 %-a Spanyolországba érkezett. (Az elmúlt 5 év átlagában spanyol import aránya 48 %.) A fő importőrök: Kanada (32%), Egyesült Államok (19%), Oroszország (18%) és Szerbia (16 %), Ukrajna részaránya mindössze 5 % volt. Olaszországba és Nagy Britanniába főleg kanadai és amerikai, míg Spanyolországba szerb és orosz búza érkezett.

 

Az első 10 havi 2,8 millió tonnás kukorica export több mint felét (55 %) Románia adta, főleg Egyiptomba, Dél Koreába és Törökországba szállítottak. Az EU 2013/14-es kukoricaimportja majdnem megtriplázódott az elmúlt 5 év átlagához képest. A 12,2 millió tonnás import 30%-a Spanyolországba, 18%-a Hollandiába, 13%-a Olaszországba, 9%-a Portugáliába érkezett. Az import 68%-a Ukrajnából, 11 %-a Brazíliából, 8 %-a Oroszországból, 4 %-a Szerbiából származott. Minden importáló országba az ukrán kukorica volt a meghatározó.

 

Az árpa exportált mennyisége szintén meghaladja az elmúlt évek átlagát, a 8,1 millió tonnás kivitel a szokásos mennyiség másfélszerese. Az export 27 %-át Franciaország, 19 %-át Németország, 12-12 %-át Románia és Belgium adja. A főbb felvevőpiacok: Szaúd Arábia, Algéria, Jordánia, Tunézia.

 

 

2. napirendi pont, f alpont:Fehérje mérleg

 

A Bizottság őszre ígéri egy fehérje mérleg elkészítését, amihez várja a termelők, állattartók, takarmány feldolgozók segítségét.

 

2. napirendi pont, e alpont: Durum búza: a KAP reform hatása a szektorra, gazdasági elemzés

 

Az Európai Unió durumbúza termése jellemzően 7-8 millió tonna között alakul, ebből mintegy 1,2-1,4 millió tonna exportra kerül (az export 50 %-át Franciaország adja), főleg Tunéziába és Algériába. Az import mennyisége 1,5-1,9 millió tonna, mennyisége jellemzően meghaladja az export mennyiségét. Durumbúza Kanadából, az Egyesült Államokból, Mexikóból és Ausztráliából érkezik az EU-ba.

A durumbúza áralakulása – egy magasabb árszinten – jellemzően a közönséges búza árának alakulásával mozog együtt. (Az elmúlt években 180-300 euró/tonna árszinten mozgott.) Az alacsony termésátlag miatt a durumbúza jövedelmezősége Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban elmarad a búza és kukorica jövedelmezőségétől, egyedül Franciaországban realizálható a többi növénynél elérhető jövedelem. A KAP szabályozás lehetővé teszi a durumbúza termeléshez kötött támogatását, ezzel azonban az érintett tagállamok többsége nem akar élni. A Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás révén a durumbúza importot nem korlátozza semmi, ami az EU-s termelők pozícióit rontja.

 

 

3. napirendi pont: KAP zöldítés

 

A Bizottság az előző ülésen már bemutatott power point előadást ismételte meg, az ott elhangzottakkal kapcsolatosan érdemi kiegészítést nem tett. (Az előadás részletes bemutatása megtalálható a márciusi ülésről készült jelentésben.)

 

 

4. napirendi pont: a tanácsadói csoport átalakítására vonatkozó Bizottsága javaslat

 

A Bizottság csak július elején teszi közzé a hivatalos javaslatát, így a napirend a következő ülésen kerül megtárgyalásra.

 

 

Készítette: Oláh Endre