Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Jelentés a COPA-COGECA gabona munkacsoporti és a DG AGRI tanácsadó csoporti üléséről (Brüsszel, 2014. március 27. és 28.)

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

3-4. napirendi pont: kilátások, piaci helyzet

A tagállami beszámolók alapján a repce állománya a kedvező időjárásnak köszönhetően Európa szerte jó állománnyal vészelte át a téli időszakot. Nagy Britanniában csapadékos, szinte fagy nélküli tél volt, nőtt a repce vetésterülete, jók a terméskilátások. Írországban hasonló a helyzet, Belgiumban és Dániában szintén jó körülmények között zajlott az áttelelés. Kezdenek megjelenni az állati kártevők, de komoly problémát eddig nem okoztak. Belgiumban néhány héten belül elkezdődik a repcevirágzás. Dél Spanyolországban száraz tél volt, a napraforgó 50-60 %-át már elvetették. Bulgáriában ősszel szárazság volt, a repce 20 %-a nem kelt ki. A tél enyhe volt, a március eleji esők kompenzálták a szinte hó nélküli tél következtében fellépett csapadékhiányt. Elkezdődött a napraforgó vetése. Romániában a repce vetésterülete 30 %-kal nőtt, jók a kilátások, megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Derogációt kaptak a neonikotinoidok használatára, amely megkönnyíti a növények védelmét. Ausztriában enyhe tél volt, jó az állomány, a repcében ők is használhatják a neonikotinoidokat.

Finnországban 50 éve a legenyhébb tél volt, március elején jött egy lehűlés, de hó is esett, így nem okozott károkat. Németországban enyhe tél volt, kevés hóval. Fagykár nem volt, az állomány jó állapotban van. A repce ára 380 euró/tonnás szinten mozog, kevés az új szerződés, a piacot a kivárás jellemzi. Lengyelországban a repce több mint 70 %-a nagyon jó, 20 %-a pedig jó állapotban van. Az állomány három héttel előbbre jár a megszokottól. Franciaországban kitűnő állapotban van a repce, 5-5,5 millió tonnás termésre számítanak. Jelentős fagykárról egyedül a litván küldött számolt be, a hótakaró hiányában az állomány egy része elpusztult.

A piaci helyzet kapcsán ismertetésre került, hogy Dél Amerikában zajlik a szója betakarítása, a várakozások szerint a termésmennyiség 8 millió tonnával a tavalyi (rekord nagyságú) mennyiséget is meghaladja. Brazíliában 84 millió tonnás, Argentínában 53-54 millió tonnás termésre számítanak. (A dél amerikai szójatermés összesen 152 m tonna lehet.) Az Egyesült Államokban a készletek alacsonyak. (Kína nagy mennyiségű szóját vásárolt az első negyedévben, megteltek a raktárai.) Az USA-ban a szója vetésterülete – a kukorica kárára – mintegy 5-8 %-kal emelkedett.

A repce 2013-ban rekordtermést produkált, az idei kilátások is jók.

Ukrajnában a repce jó állapotban van, Oroszországban pedig emelkedett a vetésterülete. Kanadában a kemény tél problémát okoz a repce piacra juttatásában (szállítási nehézségek).

Az olajos növények helyzetére hatással van a pálmaolaj kínálata is. Malajziában és Indonéziában aszály volt, csökkent a pálmaolaj mennyisége és jelentősen megemelkedett a világpiaci ára.

5. napirendi pont: ILUC – Közvetett földhasználat változás

Az ILUC a görög elnökség napirendjében is szerepel, a Bizottság továbbra is az első generációs bio-üzemanyagok visszaszorítására törekszik. A kitűzött megújuló energia arányt EU-s szinten írná elő, nem lenne tagállami előírás. A Bizottság elképzeléseit (II. generációs – vagyis nem élelmiszer alapanyagból előállított – bio-üzemanyagok gyors felfutását a tagállamok többsége ábrándnak tartja. (A technika még nem tart ott.) Többen megemlítették, hogy az EU energiafüggőségének csökkentése érdekében is szükség van az első generációs bio-üzemanyagok előállítására.

6. napirendi pont: méhek és mezőgazdasági termelés munkacsoport

A COPA célja, hogy erősítse a párbeszédet a méhészek és a termelők között, közös stratégia megalkotását tűzte ki célul. Április 7-én találkozik a munkacsoport, a megbeszélés témája a növényvédőszer használat lesz. A méhészeknek is érdeke, hogy pl. a repce területe ne csökkenjen drámaian a növényvédőszer betiltások miatt, mivel a repcevirágzás idején más gyűjtési alternatívája a méheknek sem igazán van.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

3-4. napirendi pont: kilátások, piaci helyzet

Nagy Britannia: nőtt a búza vetésterülete, a tavalyi kedvezőtlen év után idén ismét jó termésre számítanak, a kilátások kedvezőek.

Spanyolországban a kukorica 10-15 %-át már elvetették, jelentősen nőtt az öntözött árpa területe. Portugáliában az elmúlt 35 év legcsapadékosabb februárja volt, jelenleg csapadéktöbblet van az ország nagy részén. Bulgáriában kedvező téli időjárási körülmények voltak, márciusban jelentős mennyiségű csapadék hullott. Dániában 1 hónappal előbbre vannak az őszi kalászosok. Németországban enyhe tél volt, jó az állomány állapota. (Eső kellene, hogy a műtrágya hatni tudjon.) Lengyelországban jók a kilátások, mint ahogy Franciaországban is kedvezőek a körülmények. A Balti államokban jelentkezett némi fagykár, Svédországban viszonyt nagyon jó állapotban van az állomány.

5. napirendi pont: MIFID rendszer

A politikai megállapodás 2014 januárjában született meg, 2016 év végén léphet életbe. Alapvető célja, hogy növelje az átláthatóságot és csökkentse a kockázatokat a mezőgazdasági termékekkel való kereskedés során. A Bizottság a fizikai és pénzügyi piacok közötti kapcsolat szabályozásával kíván nagyobb átláthatóságot elérni, meghatározva azokat a szabályokat, ami a pénzügyi eszközökre, szerződésekre, derivatív termékekre, kereskedőkre stb. vonatkozna.

6. napirendi pont: Műtrágyák

Zajlik az Oroszországból érkező műtrágyákkal szemben alkalmazott vámok felülvizsgálata (anti - dömping intézkedések), de az ukrajnai események miatt – amely kihatással van az EU- orosz viszonyra is – nem valószínű, hogy lesz előrelépés.

7. napirendi pont: Kockázatkezelés a kanadai mezőgazdasági szektorban

Kanada brüsszeli képviseletének a tanácsosa tartott előadást a kanadai kockázatkezelési rendszerről. Elöljáróban elmondta, hogy Kanadában 205.730 farm működik, mintegy 65 millió hektár területet hasznosítanak mezőgazdasági célokra. Az átlagos üzemméret 315 ha. A gazdálkodók 48 %-a 55 év feletti, és a termelők közel felének farmon kívüli munkahelye is van. A támogatási rendszerük az elmúlt időszakban átalakult, a piaci ártámogatások helyett a jövedelemtámogatásra fókuszál. A kockázatkezelési rendszerük célja, hogy védelmet nyújtson a piaci ingadozások és katasztrófák ellen. Három fő prioritása van: innováció, versenyképesség és fejlődés, alkalmazkodó képesség.

„AgriStability” az árrés nagy mértékű esése esetén nyújt segítséget. Az elmúlt 3 vagy 5 év átlagai alapján referencia értékek kerülnek meghatározásra. Akkor lép életbe, ha a referencia árrés 70%-a alá csökken.

„AgriInvest” – a termelők és az állam befizetéseiből hoznak létre egy alapot, amelyből a kockázatokat csökkentő beruházások is finanszírozhatóak.

„AgriInsurance”- Biztosítási rendszer, amely meghatározott káresemények esetére (pl. aszály, árvíz, jégeső stb.) nyújt védelmet. A díj 40 %-át fizeti a termelő, a többit az állami (szövetségi és területi) szervezetek.

„Agri Recovery” - katasztrófák esetén, a rendkívüli költségek fedezéséhez nyújt segítséget.

7. napirendi pont:tárolókapacitás és infrastruktúra

A COPA-COGECA a Rabobank-kal közösen fel kívánja mérni az EU-ban elérhető gabonatárolási és szállítási kapacitásokat. Jelenleg az adatgyűjtés folyik, szeptember végére, október elejére készülnek el az összegző tanulmányok.

DG AGRI tanácsadó csoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások

A téli időjárás hatására az EU területének nagy részén a növények fejlettségi állapota meghaladja az ilyenkor szokásosat (hő összeg meghaladja a sokévi átlagot), Nagy Britannia jelentős részén, Spanyolország és Portugália egyes régióiban, Franciaország Észak - keleti részén, valamint Észak Olaszországban csapadék többlet van, míg Románia, Bulgária, Csehország és Magyarország egyes részein csapadékhiány alakult ki.

Az Európai Bizottság márciusi adati alapján az EU gabona termőterülete
2014-ben 58,1 m hektár lesz (2013-ban 57,5 m ha volt), a búza vetésterülete közel 3 %-kal emelkedett (23,9 m ha), a durumbúzáé, árpáé kis mértékben csökkent, míg a kukoricáé várhatóan a tavalyi szint körül alakul. (Ez az ötéves átlaghoz képest 7 %-os területnövekedést jelent.) Az előrejelzések alapján a Bizottság 300 millió tonna feletti termésmennyiséget vár (tavaly 301,5 m tonna gabonát takarítottak be az EU-ban), a Bizottság  a legjelentősebb termelők közül Olaszországban, Lengyelországban, Nagy Britanniában és Franciaországban jelentős termésbővüléssel számol, míg Spanyolországban és Romániában visszaesést prognosztizál.

EU-28-ak 2014. évi várható gabonatermése

                                                                                          millió tonna

Az olajos növények vonatkozásában a Bizottság a repcetermés növekedését jelzi (21,2 m tonna, tavaly 20,8 m tonna). A napraforgó mennyisége várhatóan csökkeni fog, a tavalyi 8,6 m tonnával szemben a Bizottság 2014-ben 8,1 m tonnás termést vár. (Ez az elmúlt öt év átlagos termésmennyiségét közel 7 %-kal haladja meg). A szója termésmennyisége évek óta 1,1 m tonna körül stagnál.

A COCERAL a repce esetén hasonló számokat tett közzé – 6,7 m hektárról 21,4 m tonnás termés -, a napraforgó vonatkozásában viszont kedvezőtlenebb eredményekre számít (4,3 m hektárról 7,7 m tonnás termés.)

Összességében a Bizottság és a COCERAL is 30 m tonnát meghaladó termésre számít, ami mintegy 5 %-kal haladná meg az elmúlt öt év átlagát, és alig maradna el a tavalyi rekordtermés mennyiségétől.

A gazdasági év első hét hónapjában az EU búza exportjának a nagysága több mit 5 millió tonnával haladta meg az elmúlt öt év átlagát, a 17,7 m tonnás export 40 %-át Franciaország, 19 %-át Románia, 17 %-át Németország bonyolította. A fő célországok Algéria (20 %), Egyiptom (10 %), Szaud Arábia (10 %) és Irán (9%) voltak. Franciaország főleg Algériába, Románia Egyiptomba, Németország pedig Szaud Arábiába és Iránba exportált.

A búzaimport nagysága (1,2 m tonna) jóval elmaradt az elmúlt években tapasztaltaktól (2,6 m tonna). Míg az elmúlt években az import közel fele Spanyolországba érkezett, addig az idei gazdasági év első hét hónapjában a behozatal mindössze 20 %-a irányult Spanyolországba. (30 %-a Olaszországba, 23 %-a pedig Nagy Britanniába érkezett.)

A behozott búza 31 %-a Kanadából, 20 %-a az Egyesült Államokból, 19 %-a Szlovákiából érkezett. (2008-2012-ben az import 47 %-a még Ukrajnából érkezett.)

Az EU árpa exportjának (első hét hónap alatt, 6,8 m tonna) döntő hányadát Franciaország (26 %), Németország (20 %), Románia (14 %) bonyolította. A fő felvevőpiacok Szaud Arábia, Jordánia és Algéria voltak.

A kukorica export 56 %-át Románia adta (Bulgária 21 %, Franciaország 15 %), a kivitel főleg Egyiptomba, Dél-Koreába, Izraelbe irányult.

Az EU kukorica importja a gazdasági év első hét hónapjában 7,2 m tonna volt (elmúlt öt év átlaga 3,1 m tonna) ennek 63 %-a Ukrajnából érkezett az EU-ba.

Tavaszi helyzetkép (COPA-COGECA beszámolója)

A COPA-COGECA gabonacsoportjának vezetője a 2014 tavaszi állapotok kapcsán elmondta, hogy Dél Európában csapadékos tél volt, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban zajlanak a vetések. Délkelet Európában rövid és enyhe tél volt, kevés hóval. Itt már kezdenek kialakulni csapadékhiányos területek. Közép Európában enyhe tél volt, a növények megfelelő állapotban teleltek át, itt is szükség lenne már a csapadékra. Európa északi részén – Németország, Lengyelország, Benelux államok – a növényi kultúrák két-három héttel előbbre járnak az ilyenkor megszokottnál, a fagyveszély még nem múlt el. Skandináviában, Dániában nagyon enyhe tél volt, a növények fejlettsége három-négy héttel haladja meg a szokásosat. A Balti államokban nem volt jelentős hótakaró, kemény fagyok is előfordultak, helyenként jelentős kipusztulás következett be.

Nemzetközi kitekintés (COCERAL tájékoztatója)

Egyesült Államok: a szója vetésterülete nő, a kukoricáé csökken. A kemény tél és a kései tavasz miatt a vetések csúsznak.

Kanada: 2014-ben várhatóan csökken a termésmennyiség, de jelentős átmenő készlettel rendelkeznek tavalyról. A repcét – az időjárás miatt – csak májustól tudják piacra juttatni.

India: a búza betakarítás végét elmosta az eső, csökkent az export árualap.

Ukrajna: nem volt jelentős téli fagykár. A tavaszi vetések korán és jó körülmények között kezdődtek el.

Ausztrália: jelentős esőzések voltak, amelyek javítottak a vetési körülményeken.

Brazília: a szója 70 %-át betakarították, 85-86 millió tonnás termés várnak. (Tavaly 82 m tonna volt).

Argentína: a szója 5 %-a került betakarításra. Jók a kilátások, a tavalyi 49 m tonnával szemben idén 55 m tonnás termésre számítanak.

Dél Amerikában összességében 10 m tonnával nőhet a szójatermés, és az Egyesült Államokban is 7 m tonnás növekedésre számítanak. A kínai kereslet csökkent az elmúlt időszakban, feltöltötték a raktáraikat.

3. napirendi pont: KAP reform - zöldítés

Zöldítés: kötelezően alkalmazandó, a közvetlen támogatási keret 30 %-a. A támogatási összege kétféleképpen határozható meg. Vagy éves átalányösszegként (a támogatási keret osztva a jogosult területtel), vagy – a tagállam döntése alapján – a gazdálkodó által aktivált támogatási jogosultságok értékének meghatározott százaléka.

Ekvivalencia intézkedések lehetnek meghatározott tanúsítási rendszerek, illetve agrár környezetvédelmi intézkedések is.

A biogazdálkodóknak nem kell külön feltételeket teljesíteniük a zöld komponens lehívásához, mint ahogy a kistermelői támogatási rendszerben részt vevőkre sem vonatkoznak az előírások. A teljes egészében vagy részben NATURA 2000 területen elhelyezkedő gazdaságok jogosultak a támogatásra, az általuk teljesítendő előírásoknak a NATURA 2000 program előírásaival összeegyeztethetőnek kell lenniük.

A növény diverzifikáció előírásainak teljesítése során az őszi és tavaszi vetésű növények külön-külön számítanak (pl. őszi árpa, tavaszi árpa).

Az állandó legelők megőrzése történhet tagállami és üzemi szinten is. A bázis 2012 lesz. (A NATURA 2000-es gyepterületeket és a tagállamok által kijelölt területeket meg kell őrizni.)

Ökológiai fókusz területek: a különböző ökológiai fókusz területekre súlyozási együtthatók és átváltási arányok állapíthatóak meg. (Az ökológiai fókusz területek meghatározását a tagállamok végzik.)

A kettős finanszírozást (I. és II. pillérből ugyanazon cél támogatása) el kell kerülni, a II. pillérből csak olyan intézkedésre adható támogatás ami túlmutata zöldítés előírásain.

Az agrár környezetvédelmi intézkedések esetén a program lejártát követően (alapesetben 5-7 év) éves alapon is meg lehet hosszabbítani a programban való részvételt. Mezőgazdasági területek természetvédelmi területté történő átalakítása során lehetőség lesz egyösszegű támogatás kifizetésére (a program teljes időtartamára eső támogatás előre, egy összegben kifizetésre kerülhet).

4. napirendi pont: Mikotoxinok

Tavaly az alfatoxin nagyobb gyakorisággal jelent meg, mint az azt megelőző években. A Bizottság egy korai figyelő rendszer felállítását tervezi. Az aflatoxin tárolási és termelési probléma is, ez évben még nem kapott jelzést a Bizottság. Kevés a kutatási eredmény, ráadásul az élelmiszerláncban is megjelenik a hatása. Az átmeneti derogáció az aflatoxinra nem vonatkozik, csak a fuzárium esetén lehet derogációt kérni egyes élelmiszereknél. (Ott, ahol rendkívül szigorú maximum szintek kerültek megállapításra.) Problémát jelent, hogy az aflatoxinnal fertőzött termék bioüzemanyagként történő hasznosítása is korlátozott, mivel a melléktermékekben ugyanúgy megjelenik az aflatoxin.

Időhiány miatt több napirendi pont tárgyalása is elmaradt, ezeket a júniusi ülésen újra napirendre tűzi a Bizottság.

Készítette: Oláh Endre