Jelentés - a COPA-COGECA gabona munkacsoporti és a DG ARGI tanácsadó csoporti üléséről

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

3-4. napirendi pont: 2013/14-es gazdasági évre vonatkozó kilátások, piaci helyzet

A tagállami beszámolók alapján az olajos növények termésátlaga az idei évben  szinte az egész Európai Unióban jól alakult (kivételt képez Spanyolország, ahol a napraforgó termésátlaga mindössze 1,1 tonna/ha volt). A jelentősebb repcetermelő tagállamok közül Franciaországban csökkent a repce vetésterülete, így az idei évi termésmennyiség (4,4 m tonna) mintegy 20 %-kal elmaradt a tavalyitól. Ezzel szemben Németországban mind a vetésterület, mind a termésátlag emelkedett (4 t/ha volt), így a tavalyit 1 m tonnával meghaladó mennyiségű termést (5,8 m tonna) takarítottak be.

A COPA-COGECA összesítése alapján az EU-27-ek olajos növény termelése a tavalyi 24,1 m tonnáról 2013-ban 27,4 m tonnára nőtt, ezen belül a repce termésmennyisége mintegy 3,5 m tonnával haladta meg az előző évit (ez 17 %-os növekedést jelent), de a Bizottság és a COCERAL is jóval kisebb, 6-7 %-os növekedést jelez. A napraforgó termésmennyisége a COPA-COGECA összesítése alapján 6,3 m tonna, mind a Bizottság, mind a COCERAL ennél jóval nagyobb mennyiségű napraforgót prognosztizál.

A COPA szakértője a világpiaci kitekintés kapcsán kifejtette, hogy a repce világszinten is kiemelkedő termést hozott (Kanadában, Ukrajnába és Oroszországban is jó termés volt), és a napraforgó termésmennyisége is meg fogja haladni a tavalyi szintet. A szójatermés Argentínában, Brazíliában és az USA-ban is meghaladhatja a tavalyi szintet.

5. napirendi pont: ILUC – Közvetett földhasználat változás

Az Európai Bizottság korlátozni akarja az első generációs bio-üzemanyagok előállítását, vagyis azon bioüzemanyagokét, amelyeket élelmiszer-alapanyagból állítanak elő. A Bizottság 5 %-ban maximalizálná a részarányukat és olyan számítási módot vezetne be, amely a meghatározott  alapanyagok felhasználásával (pl. alga, szalma, használt sütőolaj stb.) készült bio-üzemanyagokat kétszeres, vagy háromszoros szorzóval venné figyelembe. Az Európai Parlament 6 %-os küszöbértéket javasol és 2020-ra legalább 2,5 %-os részarányt célozna meg a második és harmadik generációs bio-üzemanyagokra. A Tanács 7 %-os határt javasol, míg a COPA-COGECA nem szeretne határértéket, azt javasolja, hogy az élelmiszer-alapanyagokból előállított bio-üzemanyagok részaránya legalább 8 % legyen és 2020-ra a második és harmadik generációs bio-üzemanyagok aránya érje el a 2 %-ot.

Az egyeztetések folyamatban vannak, végleges döntés még nincs.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

3-4. napirendi pont: 2013/14-es gazdasági évre vonatkozó kilátások, piaci helyzet

Nagy Britannia: a kedvezőtlen őszi körülmények ellenére jó terméseredmények születtek, a gabona minőségével nincs probléma.

Franciaország: a búza termésátlaga meghaladta az elmúlt 5 év átlagát, hektáronként 7,4 tonna termést takarítottak be. A kukorica a tavaszi esőzések miatt jelentős csúszásban van, 15-16 millió tonnás termésre számítanak, amely valamelyest meghaladja a tavalyi szintet.

Spanyolország:  a búza termésmennyisége (6,6 tonna) mintegy 1 millió tonnával meghaladta a tavalyi mennyiséget, árpából idén több mint kétszer annyit takarítottak be, mint 2012-ben. A kukorica vetésterülete emelkedett,
4,5 m tonnás termésre számítanak.

Bulgária: kedvező évet zártak, az árpa és a búza termésátlaga is jó volt, a minőség is rendben van.

Románia: a búza termésmennyisége mintegy 2 millió tonnával meghaladta a tavalyit, kukoricából a 2012.évi  5,4 m tonnával szemben idén 10 millió tonnás össztermésre számítanak.

Németország: szintén jó terméseredmények születtek, a búza termésátlaga meghaladta a 8 tonnát, a minősége átlagos. Az össz gabonatermésük a tavalyi 45,2 m tonnáról idén 47,8 m tonnára nőhet.

Balti államok: kedvező termelési feltételek voltak, jó minőségben sikerült betakarítani a gabonaféléket.

Lengyelország: a búza termésmennyisége mintegy 1 millió tonnával haladta meg a tavalyit, a kukorica vetésterülete emelkedett, közel 4 m tonna termés betakarításával számolnak. Időjárási tényezőkből fakadóan nem volt jelentős terméskiesés.

Portugália: valamelyest emelkedett a betakarított gabonafélék mennyisége, ugyanakkor a minőség sok esetben közepes.

Svédország: a tavalyival közel azonos mennyiségű gabonát takarítottak be, jó minőségben.

Olaszország: a durumbúza és a kukorica területe csökkent, a hozamok a tavalyi szinten mozognak.

Csehország: jó betakarítási körülmények voltak, a tavalyit meghaladó átlagtermést értek el, a minőség jó.

5. napirendi pont: KAP reform 

Bemutatásra kerültek a politikai megállapodás főbb elemei, különös tekintettel a gabona szektort érintő intézkedésekre.

- aktív gazdálkodó fogalma: negatív lista készül, amely kizárja pl. a repülőtereket, vasúttársaságokat stb. A tagállam maga is kiegészítheti a listát.

- kiegészítő átalánytámogatás (első 30 hektárra)

- SAPS keret 20 %-ának differenciálása

- zöldítés előírásai (három feltétel)

• Ø szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása: 10 és 30 hektár közötti

szántóterület esetén legalább két növényt kell termelni, 30 ha felett pedig legalább hármat.

• Ø állandó gyep és legelőterületek megőrzése: az állandó gyep és legelőterületeket meg kell őrizni (legfeljebb 5 %-kal csökkenhetnek), ugyanakkor a tagállam dönthet úgy, hogy nem a gazdaság szintjén, hanem tagállami szinten kell biztosítani ezt az arányt.

• Ø ökológiai célterületek kialakítása: 15 hektárt meghaladó szántóterülettel rendelkező gazdaságok esetén kell alkalmazni, nagysága a szántóterület legalább 5 %-a, majd 2017-től – ha a Bizottság felülvizsgálata indokoltnak tartja – legalább 7 %-a.

Az ökológiai célterületek kialakítása legfeljebb 50 %-ig tagállami szinten is teljesíthető.

Kidolgozásra kerül egy olyan „egyenértékűségi rendszer” amely azokat az agrár környezetvédelmi intézkedéseket tartalmazza, amelyek teljesítése esetén a zöld komponens előírásai is teljesítettnek tekinthetőek.

- természeti hátrányokkal küzdő területek támogatása (opcionális, a keret max.
  5 %-a)

- termeléshez kötött támogatások: 8-13 % + 2 % fehérje növényekre

- kistermelői támogatási rendszer (500-1250 euró átalánytámogatás, a keret
   max. 10 %-a)

- gabona intervenció (árak és mennyiségek változatlanok), stb.

A COPA-COGECA összeállított egy kérdőívet, amellyel az egyes tagállamok várható nemzeti döntéseit kívánják felmérni. A beérkezett eredményeket összesítik és a közeljövőben közzéteszik.

6. napirendi pont: műtrágyák 

A COPA-COGECA bizonyos kérdésekben együttműködött az Európai Műtrágyagyártók Szövetségével, a készülő EU-s műtrágyarendelet számos határértékbeli és szabályozási változtatást tartalmaz, tagállami szinten is foglalkozni kell a várható módosítások hatásaival. (Részletek nem kerültek bemutatásra.)

7. napirendi pont: mezőgazdasági termékek promóciója

2011 év végén indult a rendelet reformja, ez év végén közzéteszik a tervezetet. A gabonaszektor kimaradt belőle, a COPA-COGECA kezdeményezi a beemelését.

DG AGRI tanácsadó csoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a legutolsó termésbecslések alapján az EU-28-ak 2013. évi gabonatermése 301,5 millió tonna lesz, ami 9,3 %-kal haladja meg az előző évi mennyiséget. A búza mennyisége 9,1 %-kal, az árpáé 10,2 %-kal, a kukoricáé 10,7 %-kal nő.

A legnagyobb növekedés - a rendkívüli alacsony 2012. évi bázis miatt - Romániában, Spanyolországban és Magyarországon következett be. A 2013/14. évi nyitókészlet szintje (27,5 m tonna) jóval alacsonyabb, mint az előző évi nyitókészlet (37,5 m tonna).

EU-28-ak 2013. évi várható gabonatermése

(az Európai Bizottság előrejelzése)

                        Forrás: Európai Bizottság

Az olajos növények tekintetében szintén jó terméseredmények születtek, illetve jó kilátások vannak. A repce termésmennyisége meghaladja a 20,5 m tonnát – ez 6,5 %-kal több az előző évinél -, míg a napraforgó mennyisége elérheti a 8,2 m tonnát, ami 20 %-os növekedést jelent. Az EU-28-ak olajos növény termelése várhatóan 29,8 millió tonna lesz.

Miközben Franciaországban közel 1 millió tonnával csökkent (4,4 m tonnára) a repce termésmennyisége a 2012. évihez képest, Németországban 20 %-os bővülés következett be (5,8 m tonna). Lengyelországban közel 40 %-os termésbővülés volt (2,6 m tonna), Románia pedig megháromszorozta a betakarított repce mennyiségét (0,7 m tonna).

Az EU-s napraforgótermés negyede Romániából származik, a tavalyi 1,2 m tonnával szemben idén 2 m tonna betakarítását tervezik, Franciaországban 1,7 m tonnás, míg Bulgáriában 1,5 m tonnás terméssel számolnak.

A COCERAL az EU 28-ak vonatkozásában 303 millió tonnás gabonatermést jelez előre, mind a búzára, mind a kukoricára vonatkozó várakozásaik megegyeznek a Bizottságéval. Olajos magvakból 1 millió tonnával több termést jeleznek, a várható napraforgó termést a Bizottság által várt 8,2 millió tonnával szemben 9,2 millió tonnára becsülik.

Nemcsak az EU-ban, hanem világszinten is jó terméskilátások vannak, az IGC (Nemzetközi Gabona Tanács) előrejelzése alapján a világ idei búzatermése (693 m tonna) mintegy 40 millió tonnával haladja meg a tavalyi évit, míg kukoricából mintegy 80 millió tonnás termésbővülésre számítanak.

Nőtt az olajos növények termelése is, a repcéé 6 %-kal, a napraforgóé 15 %-kal, és a legjelentősebb fehérjenövény, a szója terméskilátásai is biztatóak.

3. napirendi pont: beszámoló a mezőgazdasági derivatívákkal kapcsolatban felállított szakértői csoport munkájáról

A csoport 2012 decemberében került felállításra, eddig 4 szakértői megbeszélést tartottak. Alapvető céljuk, hogy tanácsokat adjanak a Bizottságnak az áringadozások kezelésével, a határidős piacok működésével kapcsolatban. Tanulmányt készítenek a spekuláció mezőgazdasági termékek árára gyakorolt hatásáról.

4. napirendi pont: GM növények jóváhagyása

A DG SANCO képviselője ismertette, hogy az elmúlt időszakban egy herbicid toleráns repcét engedélyeztek, míg 3 engedélyezés folyamatban van (ezek közül az egyik egy aszálytűrő kukorica jóváhagyása).

5. napirendi pont: egyebek

- antidömping intézkedések

Az Oroszországból származó ammóniumnitrát műtrágyák csak meghatározott vámtételekkel jöhetnek be az Unióba. A jelenleg hatályos antidömping intézkedések 2008-ban kerültek meghirdetésre, öt év időtartamra. Jelenleg a Bizottság vizsgálja, hogy továbbra is fennállnak-e a dömping ár feltételei (az orosz piacon és az EU-ban is vizsgálódnak), az adatok elemzése után 2014 októberéig dől el, hogy meghosszabbítják-e a jelenlegi intézkedések hatályát.

- neonikotinoidok

A Bizottság megerősítette, hogy a bizottsági végrehajtási szabályok alapján (485/2013 rendelet) a neonikotinoiddal kezelt vetőmagok 2013. december 1-je után nem használhatóak fel és nem forgalmazhatóak.

Beszámoló a „Biotechnológia és a búza” tanácskozásról

Az október 3-án megtartott megbeszélésen a COPA-COGECA gabona, olajos  és fehérje növények munkacsoportjának, valamint a GMO munkacsoportjának a tagjai vettek részt. A találkozóra a brüsszeli egyetemen került sor, a rendezvény a Farmers – Scientists Network társszervezésében valósult meg.

Az első előadó Pascal Tillie az Európai Bizottság tudományos szolgálatától érkezett és a GMO növények termelésének társadalmi, gazdasági hatásairól beszélt. Bevezetőjében kiemelte, hogy az emberiség számára az élelmiszerek által biztosított kalória 21 %-át a búza adja. Az elmúlt 20 évben a legjelentősebb búzatermelő országok hozamai csökkentek, vagy stagnáltak. (Igaz ,sok esetben a 90-es évek elejére már igen magas hozamértéket sikerült elérni.) A hozamok stagnálásának hátterében többek között az innováció hiánya, a farm struktúra, a politikai és szabályozási környezet, valamint a kockázatkezelés hiánya áll.

Az EU már készített egy értékelést a GM növények termelésének hatásairól 2008-2009-ben, ezt vizsgálják most felül, az új értékelés 2014 év végére készülhet el.

Kitért rá, hogy a búza termelékenységének növelését alapvetően három kutatási irány célozza:

- herbicid tolerancia kialakítása,

- hozamnövelés és hozamstabilitás javítása,

- aszály és fagytűrés növelése.

Jelenleg nincs jóváhagyott GM búza, de az USA-ban 2010 óta több engedélyezett szántóföldi kísérlet is folyik.

Európában jelenleg francia és magyar gazdálkodók bevonásával kérdőíves felmérés folyik a GM növények társadalmi-gazdasági hatásairól. A fő cél az információk kiértékelése és az indikátorok meghatározása.

Maurice Moloney a Rothamsted-i Kutatóintézet igazgatója a levéltetűt riasztó búzával kapcsolatos kísérletekről számolt be.

A levéltetűt riasztó búzával kapcsolatos kísérletük a levéltetvek közti kommunikáción alapul, azt használják ki, hogy az a levéltetű amelyik „bajba kerül” feromont bocsájt ki, amelynek hatására a többi levéltetű elmenekül.

2012-ben kezdték a szántóföldi teszteket, 3 évig fog tartani egy közelebbről meg nem nevezett, dupla kerítéssel védett kísérleti területen. Eredményekről még nem tudott beszámolni.

Az INRA képviseletében Etienne Paux a különböző biotechnológiai módszerekről tartott tudományos alaposságú előadást.

Készítette: Oláh Endre

Brüsszel, 2013. október 2. és 4.