Tájékoztató a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek betiltásával kapcsolatos Bizottsági javaslatról, következményekről és várható fejleményekről

A neonikotinoid olyan rovarölő hatású hatóanyag, melyet vetőmagcsávázásra és állománykezelésre is használnak főként kukorica, repce, napraforgó, cukorrépa és kalászos kultúrákban. Hazánkban a kukorica vetőmag csávázószereként és a repce állománykezelésében igen jelentős és mivel jelenleg mással nem helyettesíthető, ezért rendkívül fontos a vetőmagtermesztéssel és növénytermesztéssel foglalkozók számára.

 

Régóta fennálló probléma, hogy egyes feltételezések szerint az ilyen hatóanyagú szerek alkalmazása negatív hatással lehet a méhekre és egyes esetekben  a méhek pusztulásáért a neonikotinoid használatát tették felelőssé. Emiatt több tagállam korlátozta, vagy be is tiltotta bizonyos termékek alkalmazását, illetve kérték, hogy az Európai Bizottság tiltsa be ezen hatóanyagú csávázószerek alkalmazását az EU összes országában. Ezt a Bizottság és a tagállamok többsége sem támogatta, azonban felkérték az EFSA-t (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal), hogy készítsen egy jelentést, mely a neonikotinoidok használata és a méhek pusztulása közötti összefüggést vizsgálja. Habár a 2013 januárjában megjelent tanulmány vitát váltott ki szakmai körökben, mivel olyan hiányosságokat tartalmaz, mely nem teszi alkalmassá egy döntéshozatal alátámasztására, a jelentés kapcsán javaslat született egyes neonikotionoid hatóanyagú csávázószerek alkalmazásának betiltására. Az Európai Bizottság nemcsak hogy támogatja ezt a javaslatot, de a tiltást ki is terjesztette az összes méhekre attraktív növényre, és nem csak a csávázásra, hanem az állománypermetezésre és talajfertőtlenítésre is.

 

Az EFSA tanulmányával párhuzamosan készült a Humboldt Egyetem tanulmánya, mely a neonikotinoid lehetséges betiltásának a mezőgazdaságra vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait vizsgálta. A tanulmány kimutatta, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése az EU-ban öt év alatt akár 17 milliárd eurós gazdasági kárt is okozhat és 50 000 munkahely kerülhet veszélybe, főként a keleti tagállamokban.  Magyarországon, ahol a vetőmag termesztés rendkívül jelentős a neonikotinoid betiltása azonnali negatív hatással lenne a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a gazdaság növekedésére is és 10-15%-kal csökkentené a hazai vetőmag-termelés volumenét.  (Az ágazat 700 millió euróval járul hozzá hazánk nemzeti jövedelméhez, valamint körülbelül 60 000 szezonális és 5000 teljes munkaidős embert foglalkoztat).

 

Az Európai Bizottság jelenleg a neonikotinoid tartalmú csávázószerek 2013. június 1-től történő betiltásra (2 éves felfüggesztésére) tett javaslatot. A bizottság végleges javaslata február végén kerül a területtel foglalkozó Állandó Bizottság elé. Ezt követően többféle lehetőség áll fenn. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy amennyiben az Állandó Bizottság nem tud dönteni a kérdésben, a javaslat visszakerül a Bizottsághoz, akinek egy hónapja van, hogy eldöntse továbbra is ragaszkodik-e az álláspontjához. Mivel valószínűleg továbbra is tartani fogja álláspontját, ekkor a tagországok szakértőiből alakuló un. Fellebbviteli Bizottsághoz kerül az ügy, akiknek 2 hónapjuk lesz arra (május 25-ig), hogy döntést hozzanak. Ekkor az eredeti javaslat minősített többséggel történő elfogadása vagy elutasítása mellett lép vagy éppen nem lép életbe a tiltás. Amennyiben nem sikerül minősített többséget kialakítani egyik oldalnak sem, akkor a döntés joga visszakerül a Bizottsághoz, ezt azonban a tagországok legtöbbször megpróbálják elkerülni, mert így tulajdonképpen kizárják magukat a döntéshozatal folyamatából.

 

A Bizottság javaslatának nem lesz hatása a 2013. évi tavaszi vetésekre, az még nem látható, hogy az őszi vetéseket befolyásolja-e.

 

A MOSZ a termelői oldal érdekeinek védelmében még a tanulmány megjelenésekor felvette a kapcsolatot a növényvédőszer gyártók, valamint a vetőmagtermesztők hazai képviselőivel. Az egységes fellépésnek hála a magyar agrárkormányzat a betiltás ellen foglalt állást, így Magyarország hivatalosan is kiáll a neonikotinoid hatóanyag használhatósága mellett. A MOSZ uniós szinten is képviselte tagjai érdekeit.   A Copa-Cogeca felkérésére részt vettünk azon az egyeztetésen, melyen uniós szinten határoztuk meg az érintett termelők hivatalos álláspontját a technológia megtartása érdekében.

A hazai vetőmagtermesztés megóvása érdekében a vetőmagtermesztők és a növényvédőszer gyártók képviselőivel a MOSZ továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar álláspont ne változzon, továbbá olyan gyakorlati lépéseket dolgozzon ki, mely a kockázatok csökkentése által a technológia megtartását segítené elő.

 

A neonikotinoid hatóanyag kivonásával kapcsolatos jelentősebb fejleményekről a későbbiekben folyamatos tájékoztatást adunk. Továbbá készülőben van egy termelői tájékoztató a csávázott vetőmag biztonságos használatáról, melyet hírlevelünk következő számában küldjük meg tagjaink számára.

 

Budapest, 2013. február 13.

 

Csordás Katalin