Gabonatermesztők Országos Választmányi ülésének sajtó háttéranyaga

Gabonapiaci kilátások, várható terméskilátások és piaci helyzet

 Míg 2010-ben és 2011 elején a túl sok csapadék okozott problémát, az idei évben a szélsőségesen száraz vízgazdálkodási helyzettel kell szembenéznie a mezőgazdaságnak. Az elmúlt 111 év során a 2011-es ősz a második legszárazabb év volt. Az augusztus közepével kezdődő és november végéig tartó csapadékmentes és meleg időjárás egybeesett az őszi vetések idejével. A csapadékhiányt, majd a téli időszakot, a fagyokat mind az őszi vetésű gabonák, mind a káposztarepce megsínylette. 2012 tavaszán az erős szárazság folytatódott, jelentősebb esőre csak május második hetétől került sor, ami már csak a tavaszi vetések állapotán segíthetett.

Hivatalos termésbecslések még nem állnak rendelkezésre mindenesetre az elmondható, hogy az eddigi időjárási viszonyok alapján jelentős kiesés lesz repcéből, az őszi vetésű gabonák eredményei pedig várhatóan átlag alattiak lesznek. Tavaly ősszel 1.1 millió hektáron került elvetésre az őszi búza, őszi árpából pedig 180 ezer hektárt vetettek. A hosszantartó száraz periódus miatt az őszi vetések körülbelül fele lesz közepes minőségű és mintegy 20%-a lesz jó minőségű. A repce eredetileg elvetett 254 ezer hektárjából a szárazság és a későbbi fagyok miatt 90 ezer ha kipusztult, a megmaradó 160 ezer ha állapota is gyengének, jó esetben közepesnek mondható.

A tavaszi vetésű gabonák esetében túl korai lenne becsléseket adni, a vetésterületek alapján a kukorica és napraforgó kedvező időjárás esetén potenciálisan jó termést érhet el. A betakarításig alakuló időjárás a gabonafélék áralakulását is nagyban meghatározza mind a nemzetközi, mind a hazai piacokon. A jelenlegi induló árak valamennyivel kedvezőbbek a tavalyi év azonos időszakának árainál.

A gabonafélék jövedelemhelyzete

A mezőgazdasági termékek értékesítési árának és az önköltségének különbsége mutatja meg igazán, hogy a termelésből mekkora jövedelem származik. A termelői felvásárlási árak azonban továbbra is elmaradnak a termelési költségek nagyságától. Az AKI nemrégiben készített tanulmánya szerint a legnagyobb jövedelemhiány a kalászos gabonáknál keletkezik. A búza esetében tonnánként 1160 forint volt a különbség 2010-ben, a többi kalászosnál azonban 10 ezer forintot is meghaladóan maradtak el az értékesítési átlagárak az önköltségtől. Csupán a kukorica biztosított tonnánként 7821 forintos jövedelmet, itt azonban figyelembe kell venni, hogy a 2009-es árak még az önköltséget sem fedezték. A felvásárlási árakban megjelenő jövedelemhiányt a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában csak a támogatásokkal sikerült kompenzálni. Ehhez képest Fazekas Sándor az új földtörvény koncepciójával kapcsolatban kijelentette, hogy a törvény szerint az 500 hektár feletti termőföld használat már nagybirtoknak minősül, amit ugyan nem akarnak felszámolni, de állami támogatást nem kaphat. Ez katasztrofális következményekkel járna nemcsak az egész gabonatermelés versenyképességére, de a mezőgazdasági árutermelés tönkretételét és a foglalkoztatás további csökkentését is okozná.

Az állandó jellegű kiadások között egyébként a legnagyobb tételt a földbérleti díj jelenti, mely évről-évre egyre magasabb, 2010-ben átlagos mértéke 16%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a jogi személyek saját földtulajdonhoz való jutását is tegyék lehetővé.

Fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban

Az Adóhivatal 2007-től kezdődően egyre több kereskedelmi visszaélést tárt fel a külföldre történő értékesítések vizsgálata során. Az értékesítések egy része ténylegesen fiktívnek bizonyult. Akkor Szövetségünk nevében az APEH-NAV tevékenységét kifogásoltuk abban a vonatkozásban, hogy nem az adócsalókat a termelőket megtévesztő kereskedelmi és fuvarozó cégeket büntetik, hanem a megtévesztett, eladókat terhelik a befizetetlen ÁFA + késedelmi kamat + büntetés befizetésével.

Ennek kiküszöbölésére vezeti be a Kormány 2012. július 1-től a fordított adózást a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Ennek lényege, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa fizetésére a vevő a kötelezett és őt illeti meg az adólevonási jog. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a termelő az eladáskor az eddigi 100 + 27 egység (vételár + áfa) helyett csak 100 egységről állít ki számlát, feltüntetve azon a fordított adózást és a vevő lesz a 27 egység áfa fizetésére kötelezett, egyben a 27 egység áfa levonására jogosult.

A fordított adózási szabályok két évig alkalmazhatóak és 2014. július 1-jén hatályukat vesztik. A kompenzációs feláras értékesítések esetére az új szabályok nem terjednek ki, azaz itt továbbra is 100 + 12 egység a vételár. A 12 egység kompenzációs felár, mint előzetes áfa, a felvásárlónál figyelembe vehető. Az új szabályozásból az is egyértelmű, hogy a termékexportra az nem vonatkozik, mert a fordított adózás csak a belföldi adóalanyok között értelmezhető. Az exportra történő értékesítésnél továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy bizonyítani kell annak tényét, hogy az áru valóban külföldre került. Emiatt kifejezetten javasoljuk, hogy minden értékesítés esetében továbbra is kellő körültekintéssel járjon el a termelő.

A MOSZ örömmel nyugtázza, hogy az adóhatóság végre valóban az áfa csalást elkövető tisztességtelen kereskedőket állítja elő az szerencsétlenül járt termelőkkel szemben és reméljük, hogy a jövőben egyre több, a június elején elfogott mintegy hétszázmillió forint áfát elcsaló kereskedők elfogásához hasonló esetről lehet majd hallani.

Termékértékesítési szerződések

Állandó aktualitása van a termékértékesítési szerződéseknek, illetve az azzal kapcsolatos problémáknak. A korábbi tapasztalatok alapján az agrárrendtartási törvény módosítását – miszerint semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles – egyes felvásárlók kreatív szerződéstípusokkal próbálják meg kijátszani. Ezek több visszásságot is tartalmaztak, például nem szerepel vételár a szerződésben, vagy az átadandó termés konkrét mennyisége helyett „elvárható elégséges mennyiségű” termés szerepel, és ezek csak a kevésbé aggasztó kitételek. Ismételten felhívjuk tehát a figyelmet, hogy tartózkodni kell az ilyen jellegű szerződések aláírásától, mivel ezek a szerződések nagyon hátrányosak a termelőkre nézve és jogvitát eredményezhetnek. Csakis a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teszi lehetővé vis maior esetén, hogy a termelőnek nem kötelessége a szerződésben meghatározott területen meg nem termő mennyiséget máshonnét beszerezni, feltéve, ha a termelő felelőssége a terméskiesés miatt nem állítható meg. Ez a lényeges pont különbözteti meg egyben ezt a típusú szerződést az adásvételi, illetve a szállítási szerződésektől.

Budapest, 2012. június 13.                                                                                                                                                                              

                                                                                                 Ács József

                                                                                              06-20-214-9400

További felvilágosítást ad:

 Tóth István

                                               06-1-312-0525

                                               06-30-9-614-999