Gyakorlati útmutató a katasztrófavédelmi törvény előírásaihoz kapcsolódó kötelezettségekről

 
A katasztrófavédelmi törvény előírásainak betartásával kapcsolatban két különálló kötelezettség áll fenn: az egyik az üzemazonosítási kötelezettség, a másik a katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

 
       I.            Üzemazonosítás

Mely esetben kell üzemazonosítási  kérelmet benyújtani?

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetése esetén. A 219/2011. (X.20). Korm. rendelet 1. melléklete írja le részletesen azoknak a veszélyes anyagoknak a listáját és küszöbértékét, mely alapján be lehet azonosítani, hogy egy üzem tevékenysége veszélyesnek minősül-e, illetve, hogy az üzem alsó küszöbértékű, felső küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti kategóriába tartozik-e.  

A mezőgazdasági termelők nagy része valószínűleg vagy nem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, vagy a küszöbérték alatti, esetleg az alsó küszöbértékű kategóriába tartozik.  Amennyiben az üzem eléri a fenti melléklet anyaglistájában szereplő alsó küszöbérték negyedét – azaz küszöbérték alatti üzemnek minősül –, már be kell nyújtani az üzemazonosítási kérelmet. Abban az esetben, ha az üzem nem éri el ezt a szintet, nincs üzemazonosítási kötelezettsége, azonban katasztrófavédelmi hozzájárulási kötelezettsége még keletkezhet (lásd: „II. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség – Kinek kell fizetni?” bekezdés).

Mindenki körültekintően járjon el annak vizsgálatánál, hogy üzeme köteles-e üzemazonosítási kérelmet benyújtani, mivel az üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2 millió forintos bírság kiszabását vonja maga után! Az üzem nem kap felszólítást a hiányosság pótlására, a büntetés automatikus. Javasoljuk, hogy azok az üzemek, akiknek az üzemazonosítás során küszöbérték körüli értékek jöttek ki, és bizonytalanok abban, hogy üzemük eléri-e azt a kategóriát, ami már üzemazonosítást kíván, inkább küldjék be az üzemazonosítási adatlapot.

Kinek nem kell az üzemazonosítási adatlapot beküldenie?

Ha az R. 1. melléklet szerinti veszélyesnek minősülő anyagokból az alsó küszöbérték 25%-át el nem érő mennyiségben tárolnak az adott telephelyen, és nem minősülnek kiemelten kezelendő létesítménynek. A hatóság a küszöbérték alatti üzem kategória megállapítása céljából bekérhet erre vonatkozó nyilatkozatot, adatszolgáltatást, illetve bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.

Hogyan kell elvégezni az üzemazonosítást?

A telephely küszöbértékének megállapításához a mindenkori készletnyilvántartást kell figyelembe venni és az egy telephelyen, egy időben maximális mennyiségben előforduló anyagokat kell számba venni. A hatóság jogosult visszamenőleg is ellenőrizni a veszélyes anyagok nyilvántartását, ezért ajánlott megbecsülni a mindenkor jelenlévő – akár csak a jövőben megjelenő – maximális anyagmennyiségeket, hogy ne fordulhasson elő az ellenőrzések alkalmával anyagmennyiség túllépés. Mivel a jogszabály nem veszi figyelembe, hogy a veszélyes anyag mennyi ideig tartózkodik a telephelyen, ezért ha a telephelyen évente akár csak egy alkalommal is előfordul valamelyik küszöbérték mennyiségét meghaladóan veszélyes anyag, akkor a telephely már a jogszabály hatálya alá tartozik, és az üzemeltetőre vonatkoznak az előírt kötelezettségek.

Fontos, hogy amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a 219/2011. (X.20). Korm. rendelet 1. mellékletében ismertetett összegzési szabályt kell alkalmazni. Előfordulhat, hogy önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a mellékletben feltüntetett küszöbértékeket, összegezve őket mennyiségük azonban meghaladhatja a küszöbértéket. (Erről bővebben az 5. oldalon, az anyagok beazonosításáról szóló részben.)

Mit kell beküldeni?

A rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzemeknek, (és olyan - már működő - veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek, amelyek katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem állnak) az üzemazonosítási adatlapot, a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként kell megküldeni. Az engedély iránti kérelemnek a küszöbérték alatti üzemek esetében az alábbiakat kell tartalmaznia:

-        a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

-        a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét és aláírását,

-        az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást,

-        a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot,

-        az üzemazonosítási díj (100 000 forint) megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot. A díjat eljárásonként a hatóság számlájára kell megfizetni. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni, hogy „Veszélyes tevékenység azonosítása”. (Információink szerint néhány napon belül hatályba lép a BM rendelet módosítása az igazgatóságok számlaszámának megjelölésével, mivel április 15-től az engedélyezés az országos főigazgatóságtól átkerült az igazgatóságokra).

Az üzemazonosítási adatlapok benyújtását követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság: hatóság) a benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet. Az üzemazonosítási adatlap elbírálási határideje 30 nap. Az igazgatóság ez idő alatt beazonosítja az üzemet és dönt annak kategóriájáról (alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem, vagy nem a Kat. és R. hatálya alá tartozó üzem). A hatóság az engedély megadására irányuló döntésében tájékoztatja az üzemeltetőt arról, hogy szükséges-e súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) készítése. Amennyiben a hatóság előírta a SKET készítését, úgy azt az üzemeltető – a megjelölt határidővel – benyújtja, amelyet a katasztrófavédelmi hatóság 60 napon belül megvizsgál, és azután dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról. (A készítendő SKET tartalmi és formai követelményeit a 219/2011. (X. 20.) Korm. r. 5. melléklete tartalmazza).

Az üzemazonosítási adatszolgáltatáshoz szükséges A és B adatlapok az alábbi linkről letölthetők: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_hatosag_index

Meddig kell beküldeni az adatlapot?

A Magyar Közlöny 40. számában megjelent kormányrendelet-módosítás értelmében az üzemazonosítási adatlapok megküldési határideje március 31-ről május 15-re módosult. A legfontosabb, hogy május 15-ig mindenki, akire vonatkozik az előírás, nyújtsa be az üzemazonosítási kérelmet, még akkor is, ha az esetleg rosszul van elkészítve. A hatóság a helyszíni ellenőrzés során ugyanis látni fogja, hogy mivel kell korrigálni az esetlegesen hibásan kitöltött adatlapot és az üzem felszólítást kap az adatlap szükséges korrekciójának megtételére, de ekkor még nem büntetnek az üzemazonosítás hibásan történő benyújtása miatt. A 218/2011. (X.12.) Korm. rendeletben szereplő, az „üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal” 500 000 forintos szankcióját csak akkor veti ki a katasztrófavédelmi szerv, ha a hiánypótlásra való felszólításban megadott határidőre sem sikerül jól kitölteni az adatlapot. Azt javasoljuk tehát, hogy mindenki a legjobb tudása szerint sorolja fel a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 2. mellékletében a telephelyen tárolt összes veszélyes anyagnak minősülő árut, az A/3 adatlapon végezze el a számításokat és nyújtsa be az adatlapot.

Milyen címre kell küldeni az adatlapot?

Az üzemazonosítási adatlapokat a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell eljuttatni.

    II.            Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Kinek kell fizetni?

Katasztrófavédelmi hozzájárulást két, egymástól egyértelműen elhatárolható jogcímen kell fizetni. A kötelezettek egyik részét azok a vállalkozások képezik, amelyek alsó-, vagy felső küszöbértékű veszélyes üzemet, vagy küszöbérték alatti üzemet üzemeltetnek, ide értve a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőit is. Ez az ún. „üzemeltetők” kategória (Kat. 79. § (1) a) alapján). A kötelezettek másik része (a Kat. 79. § (1) b) alapján), azok a gazdálkodó szervezetek amelyek a fentiek közé nem sorolhatók, azonban a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerint veszélyesnek minősülő áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzik (az ADR jogszabályban található anyaglista gyakorlatilag lefedi a 219/2011 (X.20) Korm. rendeletben is szereplő anyagokat, illetve annál jóval több anyagot sorol fel).

Katasztrófavédelmi hozzájárulási kötelezettség akár már 1 kg veszélyes áru tárolása után is keletkezhet, mivel a jogszabály nem tesz különbséget a tárolt áru mennyisége alapján, csak az számít, hogy jelen van-e az anyag vagy nincs, illetve tárolásából, gyártásából keletkezik-e árbevétel vagy sem. Tehát ha valaki a törvény szerint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását vagy feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek minősül (Kat. 79.§ (1) b)), akkor már 1 kg veszélyes anyag után is köteles fizetni.

Ha egy gazdasági szervezet egyik telephelye sem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, tehát azok nem minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, de a telephelyein veszélyes árut (pl. festék, disszugáz stb.) használ fel, akkor a Kat. 79.§ (1) b)) alapján gazdálkodó szervezetként szintén katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség merül fel.

 
Kinek nem kell fizetnie hozzájárulást?

Amennyiben a vállalkozás küszöbérték alatti üzemnek sem minősül, valamint a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján sem tartozik az ADR szerint veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetekhez, akkor nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, vagyis bejelentést sem kell tenni erre vonatkozóan a hatóság felé. Továbbá azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, akiknél a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, valamint az őstermelőknek, illetve ha az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevételük az 50 millió forintot nem haladja meg, szintén nem kell hozzájárulást fizetniük, valamint a hozzájárulással kapcsolatos bejelentést sem kell megtenni.

Meddig kell beküldeni?

A megjelenő rendeletmódosítás csak az üzemazonosítási adatlap benyújtási határidejét módosította május 15-re. A katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentés adatlapját március 31-ig kellett eljuttatni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. Amennyiben valaki ezt nem tette meg, minél hamarabb, a határidőt követően is pótolja, mivel ennek elmulasztása esetén eljárási bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén akár egymillió forint is lehet! A bejelentés utólagos megtételével a büntetés elkerülhető!

A hatóság által közzétett formanyomtatvány innen érhető el: (http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/KH_bejelentolap.doc).

A hozzájárulás kiszámítása

A gazdálkodó szervezetek esetében (tehát akikre a Kat. 79. § (1) b) vonatkozik) a 2012-ben fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja a 2011-ben felhasznált veszélyes anyagok (pl.: műtrágya, növényvédőszer) nettó értékének ezred része. A jelenlegi szabályok értelmében, ha egy gazdaság annyi veszélyes anyagot tárol, hogy azzal „üzemeltető” kategóriába esik (Kat. 79. § (1) a)), akkor a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkező – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevétel után kell megfizetnie (tehát pl. annak a búzának az értékesítéséből származó nettó bevételből, amire például a műtrágyát kiszórta). Megjegyezzük, hogy amennyiben az „értékesítés nettó árbevétele” főkönyvi sorban szerepel támogatás, akkor annak összege is beleszámít a nettó árbevételbe.

A felhasznált veszélyes anyag mennyiségének igazolása számlákkal, számviteli bizonylatokkal, illetve az anyagleltárt hitelesen bizonyító irattal történik. A hatóság részére be kell mutatni az alkalmazott számítási módszert, a kiindulási adatokat és a számítás menetét.

Befizetés

A kötelezettnek az általa megállapított, a tárgyévet megelőző év adataiból (tehát az idei 2012. évi bevallásnál a 2011. évi adatokat kell figyelembe venni) meghatározott hozzájárulás összegéről tárgyév június 30-ig kell írásban nyilatkoznia, illetve az összeg 40%-át a nyilatkozat megtételéig kell befizetnie. A nyilatkozathoz csatolni kell a hozzájárulás összege megállapításának alapját képező iratokat, továbbá az igazolást arról, hogy a kötelezett az általa megállapított hozzájárulás összegének 40%-át előlegként befizette. A hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi az adatokat és annak alapján október 31-ig állapítja meg a még hátralévő összeget. A kötelezett tárgyév december 31-ig köteles a fennmaradó összeg befizetésére.

A műtrágyák és növényvédőszerek után keletkező fizetési hozzájárulásról

A fentebb hivatkozott rendeletek által a szabályozás alá vont műtrágyákat vagy növényvédőszereket felhasználó vállalkozásnak minden esetben kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie függetlenül attól, hogy azokat a telephelyükön tárolják, vagy nem. Egyrészt ha a telephelyen tárolják a műtrágyát vagy növényvédőszert és ezek mennyisége meghaladja az alsó küszöbérték 25%-át, akkor a vállalkozás a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetőnek minősül, és a Kat. 79. § (3) alapján kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére. Másrészt ha nem érik el a telephelyen tárolt ilyen anyagok ezt a küszöbértéket, illetve nincs a telephelyen ilyen anyag, mivel közvetlenül a földeken kerül kiszórásra, akkor a vállalkozás a Kat. 79. § 1) b) szerinti gazdálkodó szervezetként szintén fizetésköteles, mivel a tevékenysége veszélyes áru feldolgozásnak minősül és a Kat. 79. § (5) szerint kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére. Ebben az esetben a termény előállításához felhasznált, azaz a földekre kiszórt ADR-es műtrágya és növényvédőszer nettó értékének 0,1 %-a a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege.

A tárolt műtrágya mennyisége különösen üzemazonosítási és az ebből eredő hatósági engedélyeztetési kötelezettség tekintetében fontos. Az üzemeltetői kategória elérésének tekintetében ammónium-nitrát esetében körülbelül a 312,5 tonna egy időben, egy helyen való jelenléte az a határ, ami felett egy gazdaság már üzemeltetői kategóriába esik.

A felhasznált műtrágya és növényvédőszer utáni hozzájárulás fizetésének alapja a tárgyévet megelőző naptári év pénzügyi adatai (az agrárév a hozzájárulás fizetése szempontjából nem releváns). Amennyiben a kötelezett esetében az üzleti év a naptári évtől eltér, a határidők vonatkozásában a hatóságtól eltérést kérhet. 

Abban az esetben, ha a Kat. 79 § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezet bizonyos mennyiségű műtrágyát értékesítés céljából tárol, valamint úgy is felhasznál műtrágyát, hogy az a telepen nem jelenik meg (tehát több tevékenységet is folytat), akkor egyrészt tárolásból, másrészt feldolgozásból eredő kötelezettsége is keletkezik, és a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. Ennek eldöntéséhez a gazdálkodó szervezetnek mindegyik érintett tevékenysége vonatkozásában meg kell állapítani a fizetendő hozzájárulás összegét. Amennyiben a vállalkozás a műtrágyát nem értékesítés céljából tárolja – és veszélyes áruval kapcsolatban ilyen jellegű árbevétele nem is keletkezik –, hanem saját célra tárolja és tevékenységéhez felhasználja, akkor a hozzájárulás számításának alapja a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Például műtrágya nettó 150.000,- Ft/tonna kiszórása (feldolgozás) esetén a keletkező hozzájárulás fizetési kötelezettség 150,- Ft/tonna műtrágya. Ugyanezen műtrágya ha értékesítésre kerül 180.000,‑ Ft/tonna áron, akkor a hozzájárulás értéke 180,- Ft/tonna. Ha a vállalkozás mindkét tevékenységet (tárolás és ahhoz kapcsolódó értékesítés, illetve feldolgozás) végzi, a tárolás után keletkezik nagyobb hozzájárulás fizetési kötelezettség, ezért azt kell befizetni, a feldolgozás alapján számított hozzájárulást nem.

Az egyes veszélyes anyagok beazonosítására vonatkozó szempontok, konkrét példákkal

A veszélyes készítményeket a biztonsági adatlapjukon szereplő információk alapján kell besorolni, melyhez a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet ad iránymutatást. Az üzemazonosítási táblázatokban nem a készítmény veszélyes anyag tartalmát, hanem a teljes veszélyes készítményt a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklete 1. és 2. táblázatának megfelelő osztályába való besorolása szerint kell szerepeltetni.

Ha az anyag nevesített anyagként nem szerepel a 219/2011. (X.20) Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázatában és nem sorolható be a biztonsági adatlapon szereplő R-mondatok alapján a rendelet 1. melléklet 2. táblázatába sem, akkor az adott anyagot nem kell figyelembe venni, illetve feltüntetni üzemazonosításkor (ilyen pl. a 8-10 %.os nátrium-hipoklorit, azaz a hipó).

Az a veszélyes anyag, amely az üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható abban az esetben, ha az üzemen belül úgy van elhelyezve, hogy veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat. A küszöbértékek 2%-val való összehasonlításnál a kérdéses anyagra vagy készítményre vonatkozó küszöbmennyiségeket anyagonként kell figyelembe venni. 

Az összegzés szabály alkalmazásánál csak az azonos kategóriába tartozó veszélyes anyagokat kell összesíteni – tehát a mérgezőket a mérgezőkkel, a tűzveszélyeseket a tűzveszélyesekkel kell összeadni. Az összegző képlet akkor fontos, ha egy anyag sem éri el önmagában a küszöböt, akkor kell vizsgálni, hogy az azonos kategóriába (toxicitás, tűzveszélyesség, ökotoxicitás) tartozó anyagokat összeadva mennyi azok mennyisége (az adott telephelyen egy időben maximálisan jelenlévő mennyiséget kell figyelembe venni). A toxikus, tűzveszélyes és ökotoxikus anyagokra történő összegzési szabály eredményeket nem kell még egyszer összegezni. Például ha a toxikus anyagokra az összegzés eredménye 0,2; a tűzveszélyes anyagokra 0,1; az ökotoxikus anyagokra pedig 0,1; akkor a kérdéses létesítmény nem minősül küszöbérték alatti üzemnek, mivel sem a toxikus, sem a tűzveszélyes, sem az ökotoxikus anyagokra vonatkozóan nem lépi át a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége az alsó küszöbérték 25%-át, vagyis az összegzési eredmények egyike sem nagyobb 0,25-nél.

Konkrét besorolási példák:

(Forrás: BM OKF, Nitrogénművek Zrt.)

• A Pétisó (27% N) műtrágyákra a rendelet nem vonatkozik.

• Ammónium-nitrát (34% N): 1. melléklet 1. táblázat 2. sora szerinti küszöbértékei 1250 tonna (alsó) illetve 5000 tonna (felső).

• 90%-os ammónium-nitrát oldat: 1. melléklet 1. táblázat 3. sora szerint küszöbértékei 350 tonna (alsó) illetve 2500 tonna (felső).

• Szalmiákszesz: 1. melléklet 2. táblázat 9. pont szerinti küszöbértékei 100 tonna (alsó) illetve 200 tonna (felső).

• Ammónia (vízmentes): veszélyessége alapján a rendelet 1. melléklet 2. táblázata szerint több pontjához is besorolható, mérgező tulajdonsága alapján a 2. táblázat 2. pontja szerinti küszöbértéke 50 tonna (alsó) illetve 200 tonna (felső), tűzveszélyes tulajdonsága alapján a 2. táblázat 7. pontja szerinti küszöbértéke 5000 tonna (alsó) illetve 50000 tonna (felső), ökotoxikus tulajdonsága alapján a 2. táblázat 9. I. pontja szerinti küszöbértéke 100 tonna (alsó) illetve 200 tonna (felső), de kiemelten kezelendő létesítményként 1000 kg!

• Propán-bután hajtógázas aeroszol:

A tűzveszélyes hajtógázzal töltött aeroszol termékek a rendelet mellékletei alapján kétféleképpen azonosíthatók. Egyrészt a termékek besorolhatók az 1. melléklet 1. táblázatában szereplő nevesített anyagok közé (mint fokozottan tűz-veszélyes cseppfolyósított gázok, - beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat - továbbá a földgáz, 50/200 tonna küszöbértékekkel) másrészt besorolhatók a 2. táblázat veszélyességi osztályai alá (8. Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok, 10/50 tonna küszöbértékekkel).

A cseppfolyósított szénhidrogén gázokra (például palackos propán-bután gázkeverék) nevesített anyagként 50/200 tonna a vonatkozó küszöbmennyiség.

 A tárgyi termékek azonosítása kapcsán az alábbi azonosítási szempontokat kell figyelembe venni:

-          Amennyiben az aeroszolos termékek (pl.: légfrissítők, dezodorok, rovarirtó és rovarriasztó szerek, stb.) biztonsági adatlapjuk szerint R12 „Fokozottan tűzveszélyes” R-mondattal rendelkeznek, azokat az 1. melléklet 1. táblázatában szereplő nevesített anyagok közé kell sorolni, és 50 tonna, illetve 200 tonna küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.

-         A palackok töltőtömegét – amennyiben a terméken nincs feltüntetve – a töltési térfogat ismeretében az anyag biztonsági adatlapján szereplő sűrűség alapján kell meghatározni.

-         Amennyiben a termék tűzveszélyes tulajdonságán kívül, más – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szempontjából releváns (pl. mérgező R23, R24, R25; környezetre veszélyes R50, R50/53, R51/53) – járulékos veszélyt is jelent, úgy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításakor használt összegzésben e tulajdonságokat is figyelembe kell venni.

A fentiek alapján az aeroszolos terméket – amennyiben csak R12 mondattal rendelkezik – az 50/200 tonna küszöbértékű nevesített anyagok közé kell sorolni a termék teljes anyagmennyiségére vonatkozóan.

Üzemazonosításkor nem kell figyelembe venni a PB-gáz tartályt töltő tartálykocsiban lévő anyag mennyiségét, amennyiben azok a fogyasztói tartályok töltése céljából, ideiglenesen tartózkodnak a telephelyen. Ebben az esetben az üzemazonosításkor a töltendő tartály technológiailag lehetséges maximális töltöttségi szintjét kell csak figyelembe venni, a szállító járműben található anyagmennyiséget nem.

A cseppfolyósított propán-bután gázt tároló nyomástartó berendezéseknél a jelen lévő maximális veszélyes anyag mennyiséget a nyomástartó edény gépkönyvben, vagy a gyártási dokumentációban megadott töltet legnagyobb tömege bejegyzése alapján kell megadni. Amennyiben ez az adat nem szerepel a dokumentációban, a tartályba tölthető legnagyobb töltettömeget úgy kell kiszámítani, hogy a nyomástartó edény adattábláján szereplő űrtartalom 85%-át (föld feletti tartály esetén), illetve 90%-át (földalatti, vagy félig földdel takart tartály esetén) össze kell szorozni, a vonatkozó szabvány szerinti megnevezésű cseppfolyósított propán-bután gáznak a szabványban rögzített legnagyobb sűrűségével (Lásd: Nyomástartó berendezések műszaki biztonsági szabályzat 2. melléklet 2.1. pont).

• A biogáz azonosítása

-        Amennyiben a biogázt az üzemeltető vásárolta, úgy a gyártó adatlapja alapján, melyet minden esetben meg kell kapnia az üzemeltetőnek. 

-        Amennyiben a biogáz előállítása telephelyen belül történik (pl.: szennyvíziszapból állítanak elő biogázt, amit még a telephelyen fel is használnak energiatermelésre), úgy az üzemeltetőnek az üzemazonosítás során azt figyelembe kell vennie, mint a telephelyen jelen lévő veszélyes anyagot, függetlenül attól, hogy biztonsági adatlappal nem rendelkezik.  Az üzemazonosításhoz a biogáz besorolását biztonsági adatlap hiányában is meg lehet adni annak összetétele (bevizsgálási eredmények) alapján. A besorolás a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete szerint történik.  A biogáz jellemzően 50-70% metántartalommal rendelkezik, amely anyag a fokozottan tűzveszélyes (F⁺, R12) osztályba tartozik, ezért a konzervatív becslést alkalmazva a biogázt is fokozottan tűzveszélyes gáznak kell tekinteni.

• Kőolajtermékek azonosítása:

A kőolajtermékeket alapvetően a R. 1. melléklet 1. táblázata alapján, vagyis nevesített anyagként kell besorolni az alábbiakat szerint:

A kőolajtermékek tulajdonságaik alapján sorolhatók be a fenti három kategória valamelyikébe:

a) Gazolinok és benzinek − forráspontjuk -20 és 250^oC közötti és C4-C12 szénláncúak;

b) petróleumok − forráspontjuk -70 és 290^oC közötti és C7-C17 szénláncúak;

c) gázolajok − forráspontjuk -150 és 500^oC közötti és C9-C25 szénláncúak.

Megjegyzendő, hogy a "kőolajtermékek" nevesített csoportján belül az egyes alcsoportok (gazolinok és benzinek, petróleumok, gázolajok) egymástól való megkülönböztetésének a R. szempontjából nincs szerepe, mivel az egyes alcsoportokhoz tartozó küszöbértékek azonosak.

A kőolajtermékeket az előbbiekben felsorolt információk alapján a 219/2011. (X.20.) Korm. r. 1. mellékletének 1. táblázata szerint kell besorolni, mivel a jogalkotó szándéka − a kőolajtermékek nevesített anyagként való meghatározásával − az, hogy könnyítést adjon, ezért ezen anyagokra magasabb határértékeket adott meg. Amennyiben az üzemeltető a kőolajtermékeket nem tudja a fenti adatok alapján besorolni, akkor alkalmazható a biztonsági adatlapok és az R-mondatok alapján a R. 1. mellékletének 2. táblázatába történő besorolás is, de ebben az esetben a határértékek alacsonyabbak lesznek. Konkrét CAS vagy UN szám alapú anyaglista nem áll rendelkezésre a besoroláshoz.

Amennyiben veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén nagyobb térfogatú (15-100 m³) veszélyes anyag vagy készítmény tárolására szolgáló tartály található (pl. üzemanyag-, fáradtolaj-tároló) és amennyiben nincs – a műszaki biztonsági hatóság által jóváhagyott műszaki megoldással – (például szintkapcsolóval) fizikailag lekorlátozva az, hogy az üzemeltető a rendelkezésére álló tartályt milyen maximális térfogatig töltheti, akkor az üzemazonosításnál a névleges tartálytérfogattal, vagy a tartály dokumentációjában vagy a műszaki biztonsági hatóság engedélyében rögzített maximális töltöttségi szintjével (általában 80-95%) kell számolni.

A munkagépek, járművek, cégautók üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag után nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, de azok mennyiségét az üzemazonosításnál figyelembe kell venni!

• Egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal rendelkező veszélyes anyagok beazonosítása

Fenti esetben a veszélyes anyag mennyiségével több ízben is számolni kell.

A 219/2011. (X.20.) Korm. rend. 1. melléklet Üzemazonosítás c. szakaszának 3.1 és 3.3 pontjából kiderül, hogy a kiszámítandó veszélyességi tényezőt ez esetben − mivel a vizsgált veszélyes anyagnak tűzveszélyes és környezetre veszélyes tulajdonsága is van − kétszer kell kiszámolni. Egyszer vizsgálni kell tűzveszélyességi tényezőként, ekkor a kevésbé tűzveszélyes anyagokra (2. táblázat, 6. osztály) vonatkozó 5000 tonnás alsó küszöbértékkel számolva; egyszer pedig az ökotoxicitásra ható tényezőként, ekkor a környezetre veszélyes anyagokra (2. táblázat, 9.II. osztály) vonatkozó 200 tonnás alsó küszöbértékkel számolva. Ha az így kapott veszélyességi tényezők (tűzveszélyességi és ökotoxikus) bármelyike nagyobb egynél, akkor az üzem alsó küszöbértékű üzemnek minősül. (Ha nagyobb anyagmennyiségek és/vagy több veszélyes anyag is van az üzem területén, akkor ezt követően vizsgálni kell azt is, hogy a megfelelő felső küszöbértékekkel számolva mekkora a veszélyességi tényezők értéke, mert előfordulhat, hogy így az üzem felső küszöbértékűnek minősül.)

A 219/2011. (X.20.) Korm. rend. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) szerint „Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.”

A R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) pontja a fentieknek nem mond ellent, csupán kiegészíti az 1. melléklet 3.1 pontját. Ezek értelmében ha az adott veszélyes anyag egyik (például a tűzveszélyességi /lásd: 3.1.b/) tulajdonságán belül több osztályba is besorolható (pl.: oxidáló is és fokozottan tűzveszélyes is), akkor ezen a tűzveszélyességi tulajdonságon belül a szigorúbb küszöbértéket kell figyelembe venni. A Megjegyzések 1. c) pontja nem vonatkozik az egész 2. táblázatra, csupán annak veszélyességen belüli osztályaira az alábbiak szerint:

1. mérgező tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok;
2. tűzveszélyes tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok;
3. ökotoxikus tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített, környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok.

A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázatának 1.oszlopában hivatkozott veszélyességi osztályokhoz tartozó R-mondatok a következők:

  A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok jelentése

Összetett R mondatok

A katasztrófavédelmi törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályok

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.(2012. évi XXXI. törvénnyel 2012. április 15-ével módosítva)

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. (74/2012. (IV.13.) Korm. rendelettel 2012. április 15-ével módosítva)

208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről. (74/2012. (IV.13.) Korm. rendelettel 2012. április 15-ével módosítva)

51/2011. (XII. 21.) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról.

Az anyag összeállítása a katasztrófavédelmi előírások jogszabályain kívül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megválaszolt kérdések és a főigazgatósággal való egyeztetés alapján történt.

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a 74/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésével a katasztrófavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzései alkalmával az eddigieknél átfogóbb területek előírásainak betartását is ellenőrizhetik (tehát például munkavédelmi, környezetvédelmi szabályok betartása).

A MOSZ kérésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság iparbiztonsági osztályának vezetője vállalta, hogy amennyiben a MOSZ tagjainak az üzemazonosításra vonatkozó további konkrét kérdései merülnének fel, megválaszolják azt. Ennek értelmében a MOSZ 2012. május 4. 9:00-ig várja a tagoktól az üzemazonosítással kapcsolatos kérdéseket (pl. olyan anyag, vagy vegyszer nevét, amit nem tudnak beazonosítani), amit összegyűjtve eljutattunk a főigazgatóságra és a kapott válaszokat továbbítjuk tagjaink felé.

 Budapest, 2012. április 19.

Csordás Katalin