Gyakorlati útmutató a katasztrófavédelmi törvény előírásaihoz kapcsolódó kötelezettségekről - 1
Tartalomjegyzék
II. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Kinek kell fizetni?
Katasztrófavédelmi hozzájárulást két, egymástól egyértelműen elhatárolható jogcímen kell fizetni. A kötelezettek egyik részét azok a vállalkozások képezik, amelyek alsó-, vagy felső küszöbértékű veszélyes üzemet, vagy küszöbérték alatti üzemet üzemeltetnek, ide értve a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőit is. Ez az ún. „üzemeltetők” kategória (Kat. 79. § (1) a) alapján). A kötelezettek másik része (a Kat. 79. § (1) b) alapján), azok a gazdálkodó szervezetek amelyek a fentiek közé nem sorolhatók, azonban a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerint veszélyesnek minősülő áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzik (az ADR jogszabályban található anyaglista gyakorlatilag lefedi a 219/2011 (X.20) Korm. rendeletben is szereplő anyagokat, illetve annál jóval több anyagot sorol fel).
Katasztrófavédelmi hozzájárulási kötelezettség akár már 1 kg veszélyes áru tárolása után is keletkezhet, mivel a jogszabály nem tesz különbséget a tárolt áru mennyisége alapján, csak az számít, hogy jelen van-e az anyag vagy nincs, illetve tárolásából, gyártásából keletkezik-e árbevétel vagy sem. Tehát ha valaki a törvény szerint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását vagy feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek minősül (Kat. 79.§ (1) b)), akkor már 1 kg veszélyes anyag után is köteles fizetni.
Ha egy gazdasági szervezet egyik telephelye sem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, tehát azok nem minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, de a telephelyein veszélyes árut (pl. festék, disszugáz stb.) használ fel, akkor a Kat. 79.§ (1) b)) alapján gazdálkodó szervezetként szintén katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség merül fel.
Kinek nem kell fizetnie hozzájárulást?
Amennyiben a vállalkozás küszöbérték alatti üzemnek sem minősül, valamint a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján sem tartozik az ADR szerint veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetekhez, akkor nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, vagyis bejelentést sem kell tenni erre vonatkozóan a hatóság felé. Továbbá azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, akiknél a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, valamint az őstermelőknek, illetve ha az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevételük az 50 millió forintot nem haladja meg, szintén nem kell hozzájárulást fizetniük, valamint a hozzájárulással kapcsolatos bejelentést sem kell megtenni.
Meddig kell beküldeni?
A megjelenő rendeletmódosítás csak az üzemazonosítási adatlap benyújtási határidejét módosította május 15-re. A katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentés adatlapját március 31-ig kellett eljuttatni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. Amennyiben valaki ezt nem tette meg, minél hamarabb, a határidőt követően is pótolja, mivel ennek elmulasztása esetén eljárási bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén akár egymillió forint is lehet! A bejelentés utólagos megtételével a büntetés elkerülhető!
A hatóság által közzétett formanyomtatvány innen érhető el: (http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/KH_bejelentolap.doc).
A hozzájárulás kiszámítása
A gazdálkodó szervezetek esetében (tehát akikre a Kat. 79. § (1) b) vonatkozik) a 2012-ben fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének alapja a 2011-ben felhasznált veszélyes anyagok (pl.: műtrágya, növényvédőszer) nettó értékének ezred része. A jelenlegi szabályok értelmében, ha egy gazdaság annyi veszélyes anyagot tárol, hogy azzal „üzemeltető” kategóriába esik (Kat. 79. § (1) a)), akkor a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkező – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevétel után kell megfizetnie (tehát pl. annak a búzának az értékesítéséből származó nettó bevételből, amire például a műtrágyát kiszórta). Megjegyezzük, hogy amennyiben az „értékesítés nettó árbevétele” főkönyvi sorban szerepel támogatás, akkor annak összege is beleszámít a nettó árbevételbe.
A felhasznált veszélyes anyag mennyiségének igazolása számlákkal, számviteli bizonylatokkal, illetve az anyagleltárt hitelesen bizonyító irattal történik. A hatóság részére be kell mutatni az alkalmazott számítási módszert, a kiindulási adatokat és a számítás menetét.
Befizetés
A kötelezettnek az általa megállapított, a tárgyévet megelőző év adataiból (tehát az idei 2012. évi bevallásnál a 2011. évi adatokat kell figyelembe venni) meghatározott hozzájárulás összegéről tárgyév június 30-ig kell írásban nyilatkoznia, illetve az összeg 40%-át a nyilatkozat megtételéig kell befizetnie. A nyilatkozathoz csatolni kell a hozzájárulás összege megállapításának alapját képező iratokat, továbbá az igazolást arról, hogy a kötelezett az általa megállapított hozzájárulás összegének 40%-át előlegként befizette. A hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi az adatokat és annak alapján október 31-ig állapítja meg a még hátralévő összeget. A kötelezett tárgyév december 31-ig köteles a fennmaradó összeg befizetésére.
A műtrágyák és növényvédőszerek után keletkező fizetési hozzájárulásról
A fentebb hivatkozott rendeletek által a szabályozás alá vont műtrágyákat vagy növényvédőszereket felhasználó vállalkozásnak minden esetben kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie függetlenül attól, hogy azokat a telephelyükön tárolják, vagy nem. Egyrészt ha a telephelyen tárolják a műtrágyát vagy növényvédőszert és ezek mennyisége meghaladja az alsó küszöbérték 25%-át, akkor a vállalkozás a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetőnek minősül, és a Kat. 79. § (3) alapján kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére. Másrészt ha nem érik el a telephelyen tárolt ilyen anyagok ezt a küszöbértéket, illetve nincs a telephelyen ilyen anyag, mivel közvetlenül a földeken kerül kiszórásra, akkor a vállalkozás a Kat. 79. § 1) b) szerinti gazdálkodó szervezetként szintén fizetésköteles, mivel a tevékenysége veszélyes áru feldolgozásnak minősül és a Kat. 79. § (5) szerint kötelezett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére. Ebben az esetben a termény előállításához felhasznált, azaz a földekre kiszórt ADR-es műtrágya és növényvédőszer nettó értékének 0,1 %-a a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege.
A tárolt műtrágya mennyisége különösen üzemazonosítási és az ebből eredő hatósági engedélyeztetési kötelezettség tekintetében fontos. Az üzemeltetői kategória elérésének tekintetében ammónium-nitrát esetében körülbelül a 312,5 tonna egy időben, egy helyen való jelenléte az a határ, ami felett egy gazdaság már üzemeltetői kategóriába esik.
A felhasznált műtrágya és növényvédőszer utáni hozzájárulás fizetésének alapja a tárgyévet megelőző naptári év pénzügyi adatai (az agrárév a hozzájárulás fizetése szempontjából nem releváns). Amennyiben a kötelezett esetében az üzleti év a naptári évtől eltér, a határidők vonatkozásában a hatóságtól eltérést kérhet.
Abban az esetben, ha a Kat. 79 § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezet bizonyos mennyiségű műtrágyát értékesítés céljából tárol, valamint úgy is felhasznál műtrágyát, hogy az a telepen nem jelenik meg (tehát több tevékenységet is folytat), akkor egyrészt tárolásból, másrészt feldolgozásból eredő kötelezettsége is keletkezik, és a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. Ennek eldöntéséhez a gazdálkodó szervezetnek mindegyik érintett tevékenysége vonatkozásában meg kell állapítani a fizetendő hozzájárulás összegét. Amennyiben a vállalkozás a műtrágyát nem értékesítés céljából tárolja – és veszélyes áruval kapcsolatban ilyen jellegű árbevétele nem is keletkezik –, hanem saját célra tárolja és tevékenységéhez felhasználja, akkor a hozzájárulás számításának alapja a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Például műtrágya nettó 150.000,- Ft/tonna kiszórása (feldolgozás) esetén a keletkező hozzájárulás fizetési kötelezettség 150,- Ft/tonna műtrágya. Ugyanezen műtrágya ha értékesítésre kerül 180.000,‑ Ft/tonna áron, akkor a hozzájárulás értéke 180,- Ft/tonna. Ha a vállalkozás mindkét tevékenységet (tárolás és ahhoz kapcsolódó értékesítés, illetve feldolgozás) végzi, a tárolás után keletkezik nagyobb hozzájárulás fizetési kötelezettség, ezért azt kell befizetni, a feldolgozás alapján számított hozzájárulást nem.