Gyakorlati útmutató a katasztrófavédelmi törvény előírásaihoz kapcsolódó kötelezettségekről

Tartalomjegyzék

 
A katasztrófavédelmi törvény előírásainak betartásával kapcsolatban két különálló kötelezettség áll fenn: az egyik az üzemazonosítási kötelezettség, a másik a katasztrófavédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

 

 
       I.            Üzemazonosítás

  

Mely esetben kell üzemazonosítási  kérelmet benyújtani?

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetése esetén. A 219/2011. (X.20). Korm. rendelet 1. melléklete írja le részletesen azoknak a veszélyes anyagoknak a listáját és küszöbértékét, mely alapján be lehet azonosítani, hogy egy üzem tevékenysége veszélyesnek minősül-e, illetve, hogy az üzem alsó küszöbértékű, felső küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti kategóriába tartozik-e.  

A mezőgazdasági termelők nagy része valószínűleg vagy nem éri el az alsó küszöbérték 25%-át, vagy a küszöbérték alatti, esetleg az alsó küszöbértékű kategóriába tartozik.  Amennyiben az üzem eléri a fenti melléklet anyaglistájában szereplő alsó küszöbérték negyedét – azaz küszöbérték alatti üzemnek minősül –, már be kell nyújtani az üzemazonosítási kérelmet. Abban az esetben, ha az üzem nem éri el ezt a szintet, nincs üzemazonosítási kötelezettsége, azonban katasztrófavédelmi hozzájárulási kötelezettsége még keletkezhet (lásd: „II. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség – Kinek kell fizetni?” bekezdés).

 

Mindenki körültekintően járjon el annak vizsgálatánál, hogy üzeme köteles-e üzemazonosítási kérelmet benyújtani, mivel az üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2 millió forintos bírság kiszabását vonja maga után! Az üzem nem kap felszólítást a hiányosság pótlására, a büntetés automatikus. Javasoljuk, hogy azok az üzemek, akiknek az üzemazonosítás során küszöbérték körüli értékek jöttek ki, és bizonytalanok abban, hogy üzemük eléri-e azt a kategóriát, ami már üzemazonosítást kíván, inkább küldjék be az üzemazonosítási adatlapot.

 

Kinek nem kell az üzemazonosítási adatlapot beküldenie?

Ha az R. 1. melléklet szerinti veszélyesnek minősülő anyagokból az alsó küszöbérték 25%-át el nem érő mennyiségben tárolnak az adott telephelyen, és nem minősülnek kiemelten kezelendő létesítménynek. A hatóság a küszöbérték alatti üzem kategória megállapítása céljából bekérhet erre vonatkozó nyilatkozatot, adatszolgáltatást, illetve bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.

 

Hogyan kell elvégezni az üzemazonosítást?

A telephely küszöbértékének megállapításához a mindenkori készletnyilvántartást kell figyelembe venni és az egy telephelyen, egy időben maximális mennyiségben előforduló anyagokat kell számba venni. A hatóság jogosult visszamenőleg is ellenőrizni a veszélyes anyagok nyilvántartását, ezért ajánlott megbecsülni a mindenkor jelenlévő – akár csak a jövőben megjelenő – maximális anyagmennyiségeket, hogy ne fordulhasson elő az ellenőrzések alkalmával anyagmennyiség túllépés. Mivel a jogszabály nem veszi figyelembe, hogy a veszélyes anyag mennyi ideig tartózkodik a telephelyen, ezért ha a telephelyen évente akár csak egy alkalommal is előfordul valamelyik küszöbérték mennyiségét meghaladóan veszélyes anyag, akkor a telephely már a jogszabály hatálya alá tartozik, és az üzemeltetőre vonatkoznak az előírt kötelezettségek.

 

Fontos, hogy amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a 219/2011. (X.20). Korm. rendelet 1. mellékletében ismertetett összegzési szabályt kell alkalmazni. Előfordulhat, hogy önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a mellékletben feltüntetett küszöbértékeket, összegezve őket mennyiségük azonban meghaladhatja a küszöbértéket. (Erről bővebben az 5. oldalon, az anyagok beazonosításáról szóló részben.)

 

Mit kell beküldeni?

A rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzemeknek, (és olyan - már működő - veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek, amelyek katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem állnak) az üzemazonosítási adatlapot, a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként kell megküldeni. Az engedély iránti kérelemnek a küszöbérték alatti üzemek esetében az alábbiakat kell tartalmaznia:

-        a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

-        a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét és aláírását,

-        az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást,

-        a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot,

-        az üzemazonosítási díj (100 000 forint) megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot. A díjat eljárásonként a hatóság számlájára kell megfizetni. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni, hogy „Veszélyes tevékenység azonosítása”. (Információink szerint néhány napon belül hatályba lép a BM rendelet módosítása az igazgatóságok számlaszámának megjelölésével, mivel április 15-től az engedélyezés az országos főigazgatóságtól átkerült az igazgatóságokra).

Az üzemazonosítási adatlapok benyújtását követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság: hatóság) a benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet. Az üzemazonosítási adatlap elbírálási határideje 30 nap. Az igazgatóság ez idő alatt beazonosítja az üzemet és dönt annak kategóriájáról (alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem, vagy nem a Kat. és R. hatálya alá tartozó üzem). A hatóság az engedély megadására irányuló döntésében tájékoztatja az üzemeltetőt arról, hogy szükséges-e súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) készítése. Amennyiben a hatóság előírta a SKET készítését, úgy azt az üzemeltető – a megjelölt határidővel – benyújtja, amelyet a katasztrófavédelmi hatóság 60 napon belül megvizsgál, és azután dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról. (A készítendő SKET tartalmi és formai követelményeit a 219/2011. (X. 20.) Korm. r. 5. melléklete tartalmazza).

 

Az üzemazonosítási adatszolgáltatáshoz szükséges A és B adatlapok az alábbi linkről letölthetők: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_hatosag_index

 

Meddig kell beküldeni az adatlapot?

A Magyar Közlöny 40. számában megjelent kormányrendelet-módosítás értelmében az üzemazonosítási adatlapok megküldési határideje március 31-ről május 15-re módosult. A legfontosabb, hogy május 15-ig mindenki, akire vonatkozik az előírás, nyújtsa be az üzemazonosítási kérelmet, még akkor is, ha az esetleg rosszul van elkészítve. A hatóság a helyszíni ellenőrzés során ugyanis látni fogja, hogy mivel kell korrigálni az esetlegesen hibásan kitöltött adatlapot és az üzem felszólítást kap az adatlap szükséges korrekciójának megtételére, de ekkor még nem büntetnek az üzemazonosítás hibásan történő benyújtása miatt. A 218/2011. (X.12.) Korm. rendeletben szereplő, az „üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal” 500 000 forintos szankcióját csak akkor veti ki a katasztrófavédelmi szerv, ha a hiánypótlásra való felszólításban megadott határidőre sem sikerül jól kitölteni az adatlapot. Azt javasoljuk tehát, hogy mindenki a legjobb tudása szerint sorolja fel a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 2. mellékletében a telephelyen tárolt összes veszélyes anyagnak minősülő árut, az A/3 adatlapon végezze el a számításokat és nyújtsa be az adatlapot.

 

Milyen címre kell küldeni az adatlapot?

Az üzemazonosítási adatlapokat a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell eljuttatni.