Vízgazdálkodási módosítások

Az év végén elfogadott különböző tárgyú „saláta” törvényekben voltak olyan pontok, amelyek a vízgazdálkodást és az öntözést érintik. Az öntözés reformjával kapcsolatosan az új rendszer kiépítése folyamatban van. Több kormány- és miniszteri (BM, KHVM, KvVM) rendelet is módosult, illetve az 1800/2018. (XII.21.) Kormány határozat érintette a vízgazdálkodási területet.

 

A legtöbb öntözést végző szervezet problémaként a vízjogi engedély érvényességi időtartamának folyamatos csökkenését jelölte meg. A 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet módosítása szerint az öntözésre vonatkozó vízjogi engedély (amennyiben a vízkészlet hosszú távon rendelkezésre áll) a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamot meghaladó időtartamra, legfeljebb 20 évre is kiadható.

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjairól és képzésükről szóló 115/2014. (IV.3.) Korm. rendelet, amely egyértelművé tette a díjak meghirdetésének és közzétételének rendszerét. Eszerint a vízszolgáltató a költségkalkulációját és a számított díjtételeit minden év febr. 18.-ig eljuttatja az illetékes területi vízügyi igazgatási szervhez. Az jóváhagyva azokat febr. 20.-ig továbbítja az OVF részére, majd a területi szervet a jóváhagyásról az OVF febr. 28.-ig értesíti. Vízszolgáltatási szerződés csak az OVF által jóváhagyott díjtételekkel köthető.  A vízhasználónak a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül a vízszolgáltatóval szerződést kell kötnie.

A vízhasználó a vízigényét nem az eddig megszokott módon, a hasznosítási idény kezdetéig kell, hogy bejelentse, hanem február 10.-ig kell a szolgáltatónak megadnia. Az érvényes szolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig, de legkésőbb április 10.-ig értesíteni kell a vízhasználót. Az esetleges vízkorlátozások beavatkozási sorrendje nem változott.

Ha az alap- és változó díjból kalkulált számlát annak lejárta után, a vízszolgáltató felszólítására, 30 napon belül nem egyenlítik ki, akkor a vízszolgáltató a vízjogi üzemeltetési engedélyhez adott üzemeltetői hozzájárulását visszavonja és a vízügyi hatóságot értesíti. A változó díj kialakításába a ténylegesen átvett vízmennyiség számít bele, kiegészítve a vízhasználó csatornarendszerének feltöltésére használt vízmennyiséget is (az alapdíjat a vízjogi engedélyben lefoglalt vízmennyiségre számítják). Vízszolgáltatási díjkedvezményekre akkor jogosult a vízhasználó, ha a felhasznált víz mennyisége nem haladja meg az vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött mennyiséget, erről a használó február 10.-ig bejelentést tesz és a felhasznált vizet a mezőgazdasági vízszolgáltatási idényben az engedélyezett területen használta fel.

Az 1800/2018 (XII.21.) kormányhatározat fejlesztési célokat tartalmaz az öntözéssel kapcsolatban. Eddig a BM-hez és ezen belül a vízügyhöz és katasztrófavédelemhez tartozott az öntözési ügyek intézése.  A jövőben az AM kezdeményezésére a kormányhatározat alapján egy úgynevezett öntözési ügynökséget hoznak létre. Feladata elsősorban a mezőgazdasági területek öntözésének támogatása lesz. A meglévő csatornahálózatban lévő vizek használatát felügyeli, új tározók kialakításának lehetőségét mérlegeli, illetve öntözési célú termelési együttműködések elősegítését végzi. Létrehozását 220 M HUF-ból oldják meg, majd minden évben 300 milliós működési keretet kap. A határozatban, a humánerőforrás pótlására és az öntözési rendszerek feltérképezésére, állapotfelmérésre 2024-ig csaknem 35 Mrd HUF-ot biztosít a kormány. Továbbá javasolja a közcélú vízi létesítmények és az állami rendszerek közé beékelődő nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérését.

A tavalyi év végén elfogadott törvények módosították a sokat vitatott kútengedélyezések egyes szabályait is. A módosítás továbbra sem oldja meg a problémát, de a 2018. december 31.-ig tartó bejelentési határidőt 2020. december 31.-ig kitolta. Ez a kötelezettség továbbra is csak a házi vízigény kielégítésére szolgáló kutakra érvényes, a gazdasági kutakra nem. A gazdasági – mezőgazdasági – kutak továbbra is engedélykötelesek.

Szintén év végén, a 2018 évi CXXXVII. tv-ben, mely az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításairól szól, a vízi társulatokra vonatkozó törvényben is változtatást eredményez. Egyrészt, hogy egy képviselő két tanú által aláírt meghatalmazással képviselhet tagot, tagokat (maximum 5 tagot) a közgyűlésen, másrészt a tagok fizetési kötelezettsége változik:

  • a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség teljesítése miatti eljárás indítható, illetve
  • a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, vagy
  • a tag a társulat részére csak olyan fizetési kötelezettséget köteles teljesíteni,

amely a közgyűlés 23/A. § (5) bekezdése szerinti határozatán alapszik. E szerint a társulati feladatok elvégzése érdekében a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és a felhasználásának meghatározása. Ezt a folyamatban lévő bírósági és végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.