Az egykulcsos személyi jövedelemadó – teher az agrárfoglalkoztatásra

Az Orbán kormány egyik célja az adórendszer megreformálása volt. A 2011-től hatályos adóváltoztatások központi elemei az szja kulcs csökkentése, a magasabb, 32 százalékos adókulcs megszüntetése, valamint az adójóváírás rendszerének megváltoztatása és a családi adókedvezmény rendszerének átalakítása

 

A személyi jövedelemadó egységesen 16 százalék, az adó alapja 2011-ben továbbra is a bruttó bér 127 százaléka. Az adójóváírás mértékének maximumát 15100 Ft/hó-ról 12100 Ft/hó-ra, az adókulcsot 17-ről 16 százalékra csökkentették, s szűkítették a jogosultak körét is.

A bruttó bért terhelő, a munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulékot fél százalékponttal 10 százalékra emelték.

 

A 2011. évi reformok az adójóváírás és az ún. szuperbruttó rendszerét illetően csak az első lépcsőt jelentik. A kormányzati szándék az adójóváírás három év alatt történő megszűntetése, így téve egykulcsossá a személyi jövedelemadó rendszert.  A szuperbruttósítást 2013-tól szüntetnék meg: az adó alapja 2012-ben a bruttó bér 113,5 százaléka, 2013-ban pedig már csak a bruttó bér lenne. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben és 2013-ban egyaránt csökken a személyi jövedelemadó mértéke.

 

Jövedelemátcsoportosítás a társgenerációk között

 

Az szja rendszer a családi kedvezményről is rendelkezik, melynek költségvetési hatása 145 milliárd forint. Az egy főre, illetve családra jutó kedvezmény összegét számszerűsíteni lehetetlen, eloszlása ugyanakkor a – szja alapot csökkentő kedvezmény révén - rendkívül egyenlőtlen. A kedvezmény bevezetése ugyanakkor jelentős jövedelmet csoportosít át a fiataloktól és az idősektől a gyermeket nevelő középkorúakhoz.

 

Jövedelemátcsoportosítás a különböző keresetű emberek között

 

Az szja-változás összességében adócsökkentést jelent, valójában azonban kizárólag a magasabb jövedelemosztályoknak kedvez. Az alacsony jövedelműek kifejezetten rosszul járnak az új szja rendszerrel. Ennek oka az adójóváírás rendszerének változása. Az intézkedéseknek tehát jelentős jövedelemátcsoportosító hatása van a különböző keresetű emberek között: az évi bruttó 5 millió Ft feletti kereset 32 helyett csupán 16 százalékos kulccsal adózik, ezzel szemben az adójóváírást az alacsonykeresetűek a ciklus végére egy az egyben elveszítik.

 

A változtatások negatív hatásait mindazok a munkavállalók érzik, akik keresete elmarad a havi bruttó 294 ezer forinttól.  Más megközelítésben: amennyiben az új szja rendszerrel senki nem járhat rosszul, akkor a negatív hatásokat azon ágazatok munkáltatói viselik, ahol magas a havi bruttó 294 ezer forintot meg nem haladó keresettel rendelkezők aránya. Közülük is azok, melyek jellemzően jóval az átlagbér alatti bérszínvonalon, illetve a minimálbér környékén foglalkoztatnak.

A magyar lakosság kereseti adatait vizsgálva megállapítható, hogy az átlagbérek a mezőgazdaságban, feldolgozóipar egyes ágazataiban, illetve a kereskedelemben a legalacsonyabbak. Jellemzően ezekben az ágazatokban a legnagyobb a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya is: a mezőgazdaságban 37 százalék.

 

Jövedelemátcsoportosítás az ágazatok között

 

Az átlagosnál magasabb jövedelemszintű ágazatoknál akkor is emelkedik a dolgozók jövedelem színvonala, ha nem emelik a béreket. Következésképpen az szja intézkedések ágazatok közötti jövedelem átcsoportosítással is járnak. A távközlési, pénzügyi és biztosítási tevékenységgel foglalkozó szektorok, mint a két legmagasabb átlagbérrel rendelkező nemzetgazdasági ág, lesznek a változások fő nyertesei.

Míg a vesztes ágazatokban bérnyomás keletkezik, a nyertes ágazatokban az inflációval történő korrekciót sem kell végrehajtani.

 

Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes szektorokban a munkáltatóknak milyen kiadásokkal járna az adóváltozásokkal rosszul járó munkavállalók 2010. évi nettó jövedelem-pozíciójának megőrzése 2011-ben éves szinten, a kiadások számbavételekor nem csak a béremelés terhét, hanem a munkabér és a bérhez kapcsolódó, a munkáltató által fizetendő járulékok és hozzájárulások együttes összegét is figyelembe kell venni. Ez a béremelés mértékének 27 százalékkal, szakképzési hozzájárulás fizetése estén 28,5 százalékkal növelt összege.

 

Az szja változtatások ágazati hatása, nettó bérpozíció megtartása esetén, 2011-ben

 

 

Összesen (md Ft)

Egy átlagos munkavállalóra vetítve    (e Ft)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

3,0

31,6

Élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása

3,5

34,8

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása

1,5

34,6

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység

1,6

36,8

Villamos berendezés gyártása

1,1

30,4

Kereskedelem, gépjárműjavítás

15,0

31,9

Forrás: ÁFSZ, MOSZ Információs Rendszer

 

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mennyi a nettó bérpozíciók megtartásához egy foglalkoztatottra vetítve mekkora plusz teher nehezedik a munkáltatóra pusztán csak az adójóváírás kivezetése okán.

 

A munkaadói terhek alakulása 15100 Ft-os nettó bérkompenzáció esetén

 

Bérből (SZJA, járulékok)

22 706 Ft bruttó bér

Bér munkaadói járulékkal együtt (22 706 Ft x 1,27)

28 836 Ft/fő/hó

Munkaadói költségtöbblet évente

346 039 Ft/fő

Dolgozói többlet nettó

0 Ft

 

A januári bérszámfejtések után már nem szakmai kérdés, hanem ténykérdés, hogy az adóreform jövedelem csökkenést okoz. A csökkenés nem a reform egykulcsos jellegéből adódik, hanem az adójóváírás kivezetéséből.  Ennek összege ugyan még csak háromezer forint 2011-ben de a következő két évben ennek mintegy négyszerese jelenhet meg.

 

A fenti leegyszerűsített táblázat szerint ez - feltételezve, hogy a jövedelem csökkenést valaki ellentételezi - személyenként évente 346 ezer Ft/fő többletterhet jelent úgy hogy nem vettük figyelembe a 3 éves inflációt, ami újabb 10-13 százalékos béremelést tesz egyébként indokolttá.

A korábbiakban bemutatottak szerint, a változások az ágazatok közötti bérfizetési igény különbsége miatt jelentenek ágazatok közötti jövedelem átcsoportosítást. Azokban az ágazatokban, ahol a munkaadók fogják az szja intézkedések negatív hatásait ellentételezni, nem csak a bér jelenik meg többletteherként, hanem a bérben kifizetett kompenzációhoz kapcsolódó összes munkaadói és munkavállalói járulék is. A bérkompenzáció 100%-os adóterhéhez kapcsolódik a negyedik típusú jövedelemátcsoportosítás: a költségvetésbe a munkaadó terhére keletkezik jövedelemtranszfer.

 

A költségek ilyetén növekedését a mezőgazdasági vállalkozások megpróbálják áthárítani, vagy alkalmazkodás útján csökkenteni. Az állattenyésztés, mely a mezőgazdaságon belül a fő foglalkoztató az növénytermesztéshez viszonyítva katasztrofális helyzetben van .

Amennyiben nem tudják a felvásárlók, kereskedők irányába tovább hárítani, kénytelenek lesznek azokat kigazdálkodni. Ez a versenyképesség romlásán túl, a beruházások, fejlesztések elmaradásához vezet, ami hosszú távon az állattenyésztés további csökkenését eredményezi. A magas takarmányárak miatt az állattartó telepek nagy hányada már most is veszteséges. Különösen súlyos a helyzet a sertéstartók körében, ahol a jövőben a sertéstelepeket illetően jelentős leépüléssel kell szembenéznünk.

 

Amennyiben sikerülne a megnövekedett költségek árakban történő érvényesítése, az élelmiszeripar (a másik nagy vesztes szektor) sem tehet másként, kénytelen a magasabb árakat továbbhárítani. Ez a magatartás a hazai élelmiszerek, élelmiszeripari termékek drágulásához, s következésképpen az import élelmiszerek további térnyeréséhez vezet, ami hosszú távon szintén a magyar termelés csökkenését okozza.

 

A kormány célkitűzése egymillió munkahely létrehozása az elkövetkező tíz évben. A munkahelyteremtés egyik kiemelt területe a mezőgazdaság. Vidéken, ahol a munkanélküliség és az inaktívak aránya magasabb, a munka világát sok esetben egyedüliként a mezőgazdaság, valamint a közszféra – ami sok esetben az önkormányzat - jelenti. Különösen igaz ez a leghátrányosabb területeken. A mezőgazdaság ezen kívül az alacsony képzettségűek fő foglalkoztatója egyben. Magyarország alacsony foglalkoztatottsági rátájával jelenleg utolsó helyen van az EU-ban, azonban míg a diplomások, s középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsága az uniós átlag körül alakul, addig az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága jelentősen kisebb annál.

 

Azzal, hogy Magyarország bevezetve az egykulcsos szja-t szintén beszállt a régiós adóversenybe, a mezőgazdaságban és a többi valóban alacsony bérszínvonalon foglalkoztató ágazathoz hasonlóan – az adóverseny céljával teljesen ellentétesen - olyan mértékben nőnek az élőmunkát terhelő adók, ami ezen ágazatok teljes ellehetetlenülésének veszélyét hordozza magában.

 

Mindebből az következik, hogy az egykulcsos adó bevezetése mellett az adójóváírást teljesen kivezetni nem szabad: az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható rétegek helyzete romlik és az alacsonyabb munkajövedelem mellett foglalkoztató ágazatok versenyképessége rendkívüli mértékben csökken.

 

Horváth Gábor MOSZ főtitkár