Klímaváltozás és mezőgazdasági foglalkoztatás az Unióban

Az uniós tagállamok foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi minisztereinek tanácsa, az EPSCO július 8-i ülésén kiemelten foglalkozott az éghajlat- semleges gazdaságra való áttérés munkaügyi aspektusaival.

 

A Tanács álláspontja szerint a párizsi megállapodás teljes körű végrehajtása várhatóan mélyen átalakítja, korszerűsíti az európai gazdaságot és mérsékelten pozitív makrogazdasági és foglalkoztatási hatásokat eredményez. Az éghajlat-semlegesség elérésének következményeit számos tanácsi formáció tárgyalta már és arra jutottak, hogy az áttérésnek igazságosnak és társadalmilag kiegyensúlyozottnak kell lennie, figyelembe véve a tagállamok nemzeti körülményeit. A Tanács álláspontja szerint az EU-nak és a tagállamoknak több olyan szakpolitikai eszköze van, amelyek segíthetik az átmenetet.

Az Európai Mezőgazdasági Munkaadók (GEOPA-COPA), melynek a MOSZ is tagja, álláspontja szerint a mezőgazdaság az egyik olyan gazdasági ágazat, amely a leginkább kitett az időjárási viszonyoknak és így az éghajlatváltozás hatásainak, ezért elkötelezi magát a klímavédelmi célok mellett. Ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az EU mezőgazdaságának és erdőgazdálkodásának elegendő takarmányt, rostot, energiát, építőanyagot és élelmiszert kell biztosítania a növekvő populáció számára, még akkor is, ha az éghajlatváltozás átalakítja a mezőgazdasági termelési módszereket.

A változások új képzettségeket, új készségeket és az egész életen át tartó tanulás igényét is magukkal hozzák. Emellett a mezőgazdasági munkaerő mennyisége csökken a vidéki lakosság elöregedése és a vidéki térségekből a városi területekre való migráció miatt. A munkaerőhiány minimalizálása és a termelékenység biztosítása érdekében elengedhetetlenek a technológiai innovációba történő beruházások, mint a robotika, a digitalizálás és a biotechnológia.

A gazdaság mellett a közszférának is összhangban kell lennie az élelmiszerbiztonság, a munkahelyek és a gazdasági növekedés stratégiai céljaival. Készen kell állnia arra, hogy segítse a beruházások szükségleteinek azonosítását és a koherens és összehangolt politikák előmozdítását. Például az állami foglalkoztatási szolgálatok fontos szerepet játszanak a munkaerő-piaci átmenet támogatásában, beleértve az új készségek megszerzését is. Az uniós források közötti szinergiákat elő kell mozdítani és támogatni kell a szociális és munkaerő-piaci kihívásokat. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a szociális partnerek részvételét az éghajlat-semlegesség uniós elkötelezettségét támogató politikák és kezdeményezések kialakításában és végrehajtásában.

Készítette: Csizmadia Máté