Munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai

A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya közreadta negyedéves összefoglaló jelentését a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól. Összegezzük a jelentés legfontosabb tapasztalatait kiegészítve az aktuális szabályokra való figyelemfelhívással. 

 

 

Fekete foglalkoztatás

A mezőgazdaságban a fekete foglalkoztatás jelentős mértékben csökkent, míg 2017. I. negyedben az ellenőrzésen átesett munkavállalók 40,59 %-át foglalkoztatták feketén addig 2018. I. negyedévében már csak 16, 83%-át. Ugyanakkor a jelentés is megjegyzi, hogy a mezőgazdasági munkavégzéshez mind évek között, mind éven belül erőteljes szezonalitás kapcsolódik, továbbá ha szabálytalanságot tárnak fel az általában egyszerre érint nagyszámú munkavállalót, ezért az adatok jelentős torzítást mutathatnak 

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka” és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.

Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. Az időszakos egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében, egyszerűsített foglalkoztatásnál még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél.

Az összefoglaló jelentés kiemeli, hogy az ellenőrzött vállalkozások pontosan tudták, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók miatt az első jogsértésnek a figyelmeztetésen kívül nem volt jogkövetkezménye. Ez kockázatosabb magatartásra sarkalta a vállalkozásokat, aminek következtében összességében nőtt a fekete foglalkoztatottak száma.   2018. január 1-től azonban visszaállították a minimális foglalkoztatási szabály megszegése (bejelentés elmulasztása) esetén a kötelezően munkaügyi bírság szankciót. Azaz munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének. Részletesebben az intézkedésről és annak következményeiről a MOSZ Hírlevél 2017. április 28-i számában jelentettünk meg felhívást.

Munkaidő nyilvántartás +keret+szabadság

A tavalyi évhez képest emelkedtek a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, amely a hivatal tájékoztatása szerint mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő). A feltárt szabálytalanságokra jellemző volt, hogy a munkavállalók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. A munkaidő nyilvántartás szabályainak megsértése kapcsán a jelentés kiemeli, hogy amennyiben egy-két munkanap nem került bejegyzésre a munkaidő-nyilvántartásba, vagy az ellenőrzés időpontjában a napi munkaidő kezdő időpontja hiányzik, szándékosságot nem állapítottak meg, ezeket általában adminisztratív hiányosságként kezelték. A tudatosság, a jogszabályok megsértésének leplezése a kettős nyilvántartás vezetésekor, illetve a nyilvántartás vezetésének teljes vagy hosszabb ideig tartó hiányakor vélelmezhető. A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete volt, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adta ki, a munkavállalók valójában munkát végeztek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosították a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás kapcsán tehát ki kell emelnünk, hogy a munka törvénykönyve egyértelműen rendelkezik róla, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Szintén törvény írja elő azt is, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Például a munkáltató levelezőrendszerén, intraneten, hirdetőtáblán.

Felhívjuk a figyelmet, hogy MOSZ-MÉDOSZ Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban: KSZ) használatára a MOSZ közvetlen tagjai jogosultak. Azon gazdasági társaságok, akik csupán a területi szövetségek tagjai, nem. A féléves munkaidőkeret használata bizonyos esetekben a munka törvénykönyvéből adódóan az ő számukra is nyitva áll de a KSZ biztosította 300 órás rendkívüli munkaidő (túlóra) keret vagy az idényjellegű munkavégzés esetén alkalmazható kedvez munkaidő-beosztás módosítás csak a közvetlen tagokra. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy egy éves munkaidőkeret alkalmazására kizárólag a helyben, a munkahelyi szakszervezettel vagy üzemi tanáccsal kötött megállapodás útján van lehetőség. A MOSZ-MÉDOSZ KSZ nem tartalmaz minden tagszervezetre alkalmazható éves munkaidőkeretet. Az aktuális KSZ letölthető a MOSZ honlapjáról a következő linken:

http://mosz.agrar.hu/images/stories/doc/hatalyos_ksz_2012_12_16.pdf

 

A szabadság esetében a 14 nap egybefüggő nap kiadása kötelező. Ellenkező esetben bizonyíthatónak kell lennie, hogy a munkavállaló maga kérte a több részletben való szabadság kiadást.

 

Minimálbér és garantált bérminimum

2017-től jelentősen megnövekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege. Így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkaügyi hatóságokkal közösen ellenőrizte azt, hogy a munkáltatók januárban megemelték-e 8 százalékkal a minimálbért, illetve a 12 százalékkal magasabb összegű garantált bérminimumot. A nagyarányú bérnövekedést ellenére 2018. I. negyedévében tovább csökkent a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma (2018. I. negyedév: 106 fő, 2017. I. negyedév: 142 fő), mely a 2017. évben tapasztaltakkal összhangban van, így a hivatal megfogalmazása szerint - örvendetes módon – a szabálytalanság továbbra sem jellemző. A vizsgálatok nyomán az is megállapítható, hogy nem jellemző a - papíron – más munkakörben történő foglalkoztatás, vagy részmunkaidőre történő munkaszerződés módosítás vagy bejelentés módosítás. A jelentés ugyan közvetett szabálytalanságokról ír, mint elvárt hosszabb munkaidő, rugalmasabb munkavállalói hozzáállás, de azt bizonyítani nem tudta. A bérhez kapcsolódó egyéb szabálytalanságok közül a legjellemzőbb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.

A hivatal indoklása szerint a minimálbér és garantált bérminimum emelés gyakorlatban történő végrehajtását a 2017. év elején a sajtóban is előre jelzett határozott hatósági ellenőrzések is elősegíthették, így ezek az ellenőrzések 2018-ban is folytatódnak. A betartandó szabályokról bővebben a MOSZ Hírlevél 2017. július 3-i számában írtunk illetve 2018. február 14-én elektronikus hírlevélben figyelmeztettünk a NAV célellenőrzésre.

Igazolások

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiadásának, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásnak az elmaradása, amely jogsértések általában munkáltatói mulasztásból erednek. Az is előfordult, hogy a munkáltatók szándékosan, de jogszerűtlenül visszatartják az igazolásokat.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása mezőgazdaságban érintette a legtöbb munkavállalót, ezért néhány pontban összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.

Az igazolások kiadására vonatkozóan az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A kiadandó igazolások körét azonban egyéb jogszabályok tartalmazzák eltérő határidőkkel, amelyek munkáltatói felmondás esetén jelentősen szűkíthetik a nyitva álló határidőket. Összefoglalóan a következő igazolások kiadására van szükség munkaviszony megszűnése vagy megszűntetésekor:

  • Adó adatlap
  • Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához
  • Társadalombiztosítási igazolvány (TB kiskönyv lezárása, átadásának igazolása)
  • Tartozásigazolás
  • Összevont igazolás levont és fizetett járulékokról.

Adó adatlap

Az adóigazgatási eljárás részletszabályiról szóló 465/ 2017-es kormányrendelet (5) bekezdése szerint, ha a természetes személy munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a természetes személy részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is. A munkaviszony utolsó napja a felmondási idő lejártát jelenti.

Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához

Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése szerint a munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges igazolólapot a köteles két példányban kiállítani. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni.

Összevont igazolás levont és kifizetett járulékokról

A foglalkoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 47. § (3) bekezdése alapján köteles a jövedelemigazoláshoz csatoltan a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő “tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, mely igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén soron kívül kell kiadni.

Tartozásigazolás

A bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 78. § (1)-(2) bekezdései alapján a munkáltató köteles munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása.

TB kiskönyv

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 37. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.

A „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésére és a kiadására a foglalkoztató már csak akkor volt köteles, ha azt a biztosított írásban kérte. A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint ezen változások következtében a jövedelemigazolás jelentősége egyre csökkent. 2018. január 1-jétől pedig már nincs is olyan személyi kör, amelynek az ellátás iránti kérelme elbírálása során a jövedelemigazolásnak még relevanciája lenne, ezért a jövedelemigazolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a Vhr.-ben hatályon kívül helyezésre kerültek 2018. január 1-től.

Budapest, 2018. július 3.

 

 

 

 

 

                                                                                                          Csizmadia Máté