Érdekképviselet

A Közgyûlés az érdekképviselet helyzetét és feladatait értékelve a következõket emelte ki:

Szervezeti-jogi háttér

A Mezõgazdasági Szövetkezetek és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) jogilag 1989. december 12-én alakult meg, a mezõgazdasági szövetkezetek kongresszusának határozatával.

Az új országos szervezet alulról építkezve jött létre. A kongresszus elõkészítésének idõszakában a területi szövetségek egységesen áttértek az egyesületi törvény alapján való mûködésre. A kongresszus a megújult szövetségeket tekintette az országos érdekképviselet szervezeti alapjának és ennek megfelelõen azt, mint a "szövetségek szövetségét" hozta létre.

Ennek megfelelõen alakult a szövetség szervezete is. A tevékenység irányainak és stratégiájának meghatározásában a testületi szerveknek van döntõ szerepük. Ezekbe a szervekbe (az Országos Tanácsba, az Elnökségbe és az Ellenõrzõ Bizottságba) a szövetségek delegálják a tagokat, így a testületek munkájában közvetlenül érvényesül a tagszervezetek véleménye és ellenõrzése. Az Országos Tanács a szervezeti és mûködési rendben szükségesnek tartott néhány módosítást, amelyek közül legjelentõsebb az operatív vezetést gyakorló ügyvezetõ elnökség intézményének létrehozása volt...
...Az elmúlt évek során történtek kísérletek az érdekképviselet legitimitásának megkérdõjelezésére. Az új szövetkezeti törvény végül egyértelmûen tisztázta az országos szövetség jogállását.

A szövetség képviseleti köre

...A szövetség tagszervezeteinek túlnyomó többségét továbbra is a szövetkezetek teszik ki... A megújult szervezet neve is kifejezte azt a szándékot, hogy a MOSZ a jövõben nem csak a szövetkezetek, hanem valamennyi, az ágazatban mûködõ gazdálkodó szervezet és személy érdekeinek képviseletét vállalja. Gazdasági társaságok belépésére jelentõsebb számban csak a szövetkezeti átalakulás során és után került sor. Az egyéni termelõk, vállalkozók csatlakozására is van példa néhány szövetségnél...

...A kongresszus az érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztése kiemelt feladataként jelölte meg az ágazati-szakmai szervezõdés erõsítését. Az egységes érdekképviseleten belül szakmai választmányok létrehozására került sor. Jelenleg kilenc szakmai választmány mûködik, amelyek tevékenységi területükön önállóan, saját nevükben lépnek fel. A választmányok keretében a gyakorlatban is megvalósul a képviseleti kör kibõvítése, mivel a munkájukban nem csak a tagszervezetek vesznek részt...

...Az országos szövetség elsõsorban az általános gazdasági és törvényi feltételek alakításában való részvételével tud hatást gyakorolni az egyéni és csoportos érdekek érvényesülésére.

A szövetség kapcsolatrendszere

...A jogalkotói munka jelentõs részben áttevõdött a Parlamentre, amelynek a mûködési rendje igen szûk körben teszi lehetõvé az érdekképviseletek bekapcsolódását a törvényalkotási munkába, bár erre az új szövetkezeti törvény is garanciát ad. A MOSZ képviselõi a bizottságok munkájában tudnak részt venni, ami gyakorlatilag az utolsó alkalom a vélemény-nyilvánításra... A kormányzati szervekkel való munkakapcsolatok alakulása az országos szövetség megítélésének függvényében változott... A differenciálatlan visszautasítás sok esetben hibás kormányzati helyzetmegítélésre és döntésekre vezetett.

A vélemények helyett a szervezet minõsítése volt jellemzõ a Földmûvelésügyi Minisztériummal való kapcsolatokra is a korábbi vezetés alatt, bár ebben is voltak eltérések. A MOSZ folyamatosan jelen volt az egyes ágazatokat érintõ döntések kialakításában, elsõsorban azzal, hogy teljes jogú tagként részt vett az Agrárpiaci Rendtartási Bizottság munkájában.

Összességében a kormányzati szervezetekkel való együttmûködés, az országos szövetség elfogadottsága az utóbbi három évben jelentõs mértékben javult, bár még mindig nem kielégítõ hatékonyságú.


...Az országos szövetség "monopolhelyzete" az agrártermelõk érdekei képviseletében formailag a termelõszövetkezeti jogszabályok módosításával, de gyakorlatilag már elõbb megszûnt. 1989 végén megalakult az Agrárkamara, amely - kamarai törvény híján - ténylegesen érdekképviseleti feladatokat lát el. Bár az új szervezetet elsõsorban az állami tulajdonban lévõ gazdaságok, vállalatok hozták létre, a késõbbiekben jelentõs számú szövetkezet is csatlakozott hozzá, miközben megõrizték tagságukat a szövetkezeti érdekképviseletben is...

...A rendszerváltozást követõen jelentõs számú, a mezõgazdasági termelõk illetve az agrárágazatban élõk érdekeinek képviseletére vállalkozó szervezet alakult. Az érdekképviseleti szervezetek között értelemszerûen kialakult egyfajta verseny, ami a szükséges együttmûködést is akadályozta. Ennek belátása vezetett 1991. végén az ágazatban mûködõ érdekképviseleti szervezetek egyeztetõ szervezetének, az Agrárkoordinációs Fórumnak a megalakítására. Ez természetesen nem zárta le az érdekképviseletek társadalmi hátterének megszerzéséért folytatott versenyt.

...Az érdekegyeztetés legátfogóbb és legmagasabb szintû fóruma az Érdekegyeztetõ Tanács, amelyben az országos szövetség a munkaadói oldalon vesz részt. A MOSZ súlyát mutatja és az ÉT munkájában való aktív tevékenységének elismerése is, hogy képviselõi az ÉT számos, magukban is jelentõs hatáskörrel rendelkezõ egyéb szervében vesznek részt. A MOSZ képviselõje az elnöke a Szociálpolitika és Munkaerõpiaci bizottságoknak, tagja az Országos Képzési Tanácsnak és a középszintû ipari egyeztetõ tanácsnak. A MOSZ adja a Foglalkoztatási Alap kuratóriumának elnökét is.

A MOSZ alapító tagja az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervezetek Fórumának, amely a legjelentõsebb vállalkozói érdekképviseleti szervezeteket tömöríti. A Fórum külön megállapodás alapján bekapcsolódik a kormány Gazdasági Kabinetjének a munkájába, a gazdaságpolitikai döntések elkészítésébe.

Megõrizte helyét a MOSZ az Országos Szövetkezeti Tanácsban, a szövetkezeti ágazatok közös tanácskozó szervezetében is. Az OSZT fontosságát az új szövetkezeti törvény is megerõsítette.


A MOSZ-nak, mint gazdasági érdekképviseletnek nem szabad elköteleznie magát egyetlen párt mellett sem és tevékenységében nem érvényesíthet politikai szempontokat. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne szükség a politikai életben való részvételre, a pártokkal való kapcsolattartásra. Bár az érdekképviseletnek a mindenkori politikai-hatalmi, kormányzati berendezkedéssel való együttmûködésre kell törekednie, kötelessége megkeresni azokat a politikai erõket, amelyek programja az általa képviseltek érdekeinek legjobban megfelel...

Az érdekképviseleti munka feltételei és eszközei

A szövetkezetellenes lépések fokozatosan ráébresztették a szövetkezeteket, hogy az érdekeik közvetlen érvényesítésére és megvédésére egyre kevesebb lehetõségük van, ezért minden korábbinál fontosabbá vált ezeknek az érdekképviseleti szervezeteken keresztül való kifejezése... A hivatalos kapcsolatok beszûkülése miatt az országos szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a közvélemény tájékoztatására, a szakmai és érdekképviseleti véleményeknek a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül való közzétételére és ezzel a döntéshozatalok befolyásolására. A szakmailag megbízható és tárgyilagos vélemények közzététele az érdekképviseleti munka igen hatékony eszközének bizonyultak. Ezen keresztül sikerült számos kérdésben a kormányzati szerveket is állásfoglalásra, a hibás döntések felülvizsgálatára késztetni...

Választmányok

..Az érdekképviseleti munkának sajátos szakmai nyilvánosságot biztosítanak az ágazati-szakmai szervezetek, a választmányok és különösen az egyes termékpályák összes szereplõjét felölelõ terméktanácsok is, mivel ezek egy-egy ágazat minden szereplõjének érdekeit fejezik ki... A MOSZ keretében folyó ágazati-szakmai munka megalapozza az új agrárpiaci rendtartás keretében szükséges terméktanácsok termelõi oldalról való szervezésében való szerepvállalást is.

Az érdekképviseleti szervezetek legnagyobb próbatétele - éppúgy, mint a szövetkezeteké - az 1992. év volt, a szövetkezeti átalakulás megkezdésének, az átmeneti törvény végrehajtásának éve.

Az országos szövetség - azon túl, hogy már a törvény alkotása során igyekezett a tervezett intézkedések szélsõségeit elhárítani, illetve tompítani - minden rendelkezésére álló eszközzel segítette a szövetkezeti tagságot a törvény megismerésében és végrehajtásának szervezésében...

...A MOSZ elsõsorban információk adásával igyekszik a parlamenti pártokat, frakciókat és az egyes (különbözõ pártokhoz tartozó) képviselõket a termelõk, a szövetkezetek érdekében az érdekeiknek megfelelõ döntések támogatására késztetni...
...A mezõgazdasági termelés gondjainak válsággá mélyülése, a termelõk kiszolgáltatottságának növekedése a szövetkezetek elleni megkülönböztetõ intézkedések sok esetben felvetették az erõteljesebb fellépés, demonstrációk szervezésének a szükségességét. Erre gyakorlatilag egyszer, az 1991. januárjában szervezett "tejtüntetéssel" került sor. Bár a fellépésnek kétségtelenül voltak látványos következményei, újabb demonstrációk szervezésére nem került sor. ..

Munkaadói képviselet

...Az országos szövetség alapvetõ feladata a jövõben is, hogy a termelõk és ezen belül megkülönböztetetten a szövetkezõk, a szövetkezetek érdekei védelmében igyekezzen befolyást gyakorolni a törvényhozói, kormányzati döntések meghozatalára. Ebben az ütközéseket is vállalnia kell, még ha ezt alkalmanként az aktuális politikával szembenállónak, ellenzéki fellépésnek minõsítik is.

...A MOSZ gazdasági érdekképviselet jellege, az érdekegyeztetés rendszerében a munkaadói oldalon elfoglalt helye, az aktuális feladatai, elsõsorban az agrárrendtartás alakuló rendszere eldönti, hogy mindenekelõtt a termelõi érdekek képviseletére van szükség és lehetõség...

...Az érdekképviselet minden szintjén erõsíteni kell a szolgáltató jelleget. A kisebb méretû termelõi szervezetek és egyéni vállalkozók számának növekedése sok olyan területen igényt támaszt erre, amit korábban a nagy szövetkezetek saját maguk megoldottak. Különös fontossága van az információk továbbításának, az eligazodás, a piaci és egyéb kapcsolatok kiépítése segítésének. Az érdekképviselet kapcsolatrendszere révén hatékonyan tud bekapcsolódni a szaktanácsadási tevékenységbe is.