Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 
Főoldal | Javaslatok az új kormány részére |
|
|
| 2010.06.07. | |
|
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az agrárágazat árutermelő vállalkozásainak legjelentősebb érdekképviselete 2009. december 9-én tartott kongresszusa értékelte az agrárágazat helyzetét és állásfoglalásában összegezte az általa képviselt termelők agár - és vidékfejlesztéssel kapcsolatos elvárásait. A kongresszus állásfoglalása alapján az országos szövetség elnöksége külön javaslatokat tett az agrárkormányzat hatáskörében rendezhető, sürgős intézkedésekre.
Bevezetés
A magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai ágazat. Ügye nem csupán gazdasági, hanem szociális és társadalompolitikai kérdés is egyben. Az ágazatban kb. 230 ezer fő teljes munkaidőben foglalkoztatott, a családtagokat és az eltartottakat beleszámítva pedig közel 1 millió ember megélhetését biztosítja, illetve befolyásolja. Emellett több mint 10 millió ember számára termel jó minőségű és biztonságos élelmiszeripari alapanyagot. Az agrárgazdaság által előállított termékek közel egyharmada külföldi piacokon talál vevőre. Az export értéke a válság ellenére 2009-ben is meghaladta az 5 milliárd eurót, az agrár-külkereskedelem egyenlege tartósan pozitív. Az elmúlt években az aktívum értéke – 2009-et nem tekintve - tartósan és dinamikusan nőtt, ami fontos szerepet játszott a nemzetgazdasági export-import szaldó javításában. Teljesítménye fokozására az ágazat elegendő potenciállal rendelkezik. Az állatlétszám zuhanásának megállítása, a magas hozzáadott értékű termékek előállításának növelése, valamint a kertészeti ágazatok fejlesztése azonban továbbra is kulcsfontosságú. Az állattenyésztés helyzetének megszilárdítása emellett az egyik lehetséges eszköze annak, hogy a megtermelt gabona ne okozzon évről évre piaci zavarokat Magyarországon. A külpiaci értékesítés terén elért eredmények, s az országba érkező növekvő agrár-élelmiszer import egyik meghatározó eleme a forint árfolyama és volatilitása. A magyar agrártermelők ezért a magyar gazdaság valódi teljesítményét tükröző, stabil forintban érdekeltek. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az agrárágazat árutermelő vállalkozásainak legjelentősebb érdekképviselete
Működési feltételrendszer
1. Foglalkoztatás
A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak kiemelkedő szerepe van a vidéki foglalkoztatás megőrzésében. A jelenlegi szabályozás azonban számos területen a mezőgazdaságra hátrányos elemet tartalmaz. A MOSZ indokolatlannak tartja a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó „de minimis” szabályok a foglalkoztatási, képzési támogatásokban való alkalmazását. A mezőgazdasági munkáltatók azonos terheket viselnek a többi munkáltatóval, de a szabály alkalmazása miatt gyakorlatilag ki vannak zárva a Munkaerőpiaci Alapból adott támogatásokból. Ez eredményezi azt a fenntarthatatlan állapotot, hogy a mezőgazdasági termelők fizetik többek között az autógyárak munkahely megtartó támogatását. Ráadásul a régi tagállamok agrártermelőire kitalált szabályozás eltérően érinti a nagyobb létszámot foglalkoztató termelőket.
Javaslatok: - Javasoljuk, hogy a Munka Törvénykönyvében a mezőgazdasági ágazatra vonatkozólag, munkaszervezési sajátosságai miatt, eltérő szabályozást dolgozzanak ki. - A támogatások odaítélésnél javasoljuk kiemelten és megkülönböztetetten kezelni azokat a mezőgazdasági termelőket, akik szinten tartják vagy növelik foglalkoztatottaik létszámát. A magyar agrárkormányzat kezdeményezze, hogy a közös agrárpolitika támogatási szempontrendszerének kidolgozásakor súlyozottan vegyék figyelembe a legális foglalkoztatotti létszámot, elősegítve ezáltal a vidéki foglalkoztatás megőrzését és vele a vidéki népesség helyben maradását. - Javasoljuk a „mezőgazdasági de minimis” korlátok feloldását a foglalkoztatás megőrzésére, növelésére kiírt pályázatok esetében. - A mezőgazdaság sajátosságai több ágazat esetén nem teszik lehetővé a folyamatos foglalkoztatást és ezzel a szolgálati évek megszerzését. Javasoljuk, hogy az ágazatban az adott év során történt meghatározott időtartamú foglalkoztatás alapján a munkavállaló a tárgyév egészére szerezze meg a társadalombiztosítási jogosultságot. - Javasoljuk a mezőgazdasági közép- és felsőfokú képzés gyakorlat orientáltabbá reformálását, hogy a végzett szakemberek foglalkoztathatósága, elhelyezkedési aránya javuljon.
2. Generációváltás
A vidéket és vele a teljes agrárágazatot az elöregedés jellemzi. A vidéki életforma fennmaradása az ország alapvető érdeke, ezért különösen fontos, hogy a fiatal és magasan képzett agrárszakemberek számára vonzóvá váljon a mezőgazdasági tevékenység, fenntartva a termelést és növelve a hazai falvak gazdasági súlyát.
Javaslatok: - Javasoljuk, hogy az állam nemzeti eszközökkel (hitel) támogassa a mezőgazdasági társas vállalkozásokban dolgozó és azt hosszú távon is hivatásának tekintő fiatal szakemberek letelepedését, és a vállalkozáshoz való kötődést biztosító tulajdonszerzését. - Javasoljuk az EMVA-ból finanszírozott mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatások társas gazdálkodói körben tevékenykedőkre történő kiterjesztését is.
3. Versenysemlegesség
A mezőgazdasági termelés szektorai (társas- és egyéni vállalkozások) közötti verseny- és szektorsemlegesség javítása érdekében törekedni kell az ágazatban meglévő, a társas vállalkozások versenyhátrányát jelentő megkülönböztetések megszüntetésére és megelőzésére.
Javaslatok: - A MOSZ javasolja a kormánynak a kijátszható, a visszaéléseket és a szürkegazdaság térnyerését elősegítő szabályok (számlanélküli költségelszámolás) megszüntetését. Az indokolt ágazati kedvezmények – a vidék eltartó képességének fennmaradása érdekében – kerüljenek kiterjesztésre az ágazat minden szereplőjére.
4. Adózás
A 2010. évben végrehajtott adóváltoztatások az ágazat munkavállalóit és munkaadóit egyaránt hátrányosan érintették. A személyi jövedelemadó változása a mezőgazdaság alacsony bérszintje miatt nem éreztette hatását, ugyanakkor a béren kívüli juttatások megadóztatása, valamint az áfa emelése jelentős terhet rótt a munkavállalókra. A rehabilitációs járulék emelkedését a bérjárulékok csökkentése nem kompenzálta, ami tovább rontotta a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét. Az általános forgalmi adó 20-ról 25 százalékra történő emelését követően az élelmiszerek áfa-tartalma az EU-ban jelenleg - Svédország és Dánia mellett - hazánkban a legmagasabb. Az élelmiszergazdaságban a szürkegazdaság aránya eléri a 20-25 százalékot. Az ágazat kifehéredésének keresletélénkítő, foglalkoztatást segítő és a költségvetési bevételeket hosszabb távon növelő hatása megkérdőjelezhetetlen.
Javaslatok: - A MOSZ az ágazatok kifehérítése érdekében javasolja az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek áfájának 25 százalékról 20 százalékra történő csökkentését. - Az áfa-emeléssel párhuzamosan, a rászorulók terheit mérséklendő, bevezetésre került egy kedvezményes 18 százalékos adókulcs is, mely alá a tej és tejtermékek, az „ízesített tejek”, valamint a „gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek” tartoznak. Az alacsony jövedelemmel rendelkezők azonban nagyobb arányban fogyasztanak egyéb olcsó, de magas kalóriatartalmú élelmiszereket, köztük tojást, és tésztaféléket is. A MOSZ ezért javasolja, hogy a tojás és a tésztafélék áfáját is – első lépésként – sorolják a kedvezményes 18 százalékos körbe. Az intézkedés amellett, hogy az alacsony jövedelműek számára jelentős teherkönnyítést jelentene, nem járna jelentős költségvetési hatással. - Az áfa törvényben az uniós közösségen belüli értékesítés, termékexport esetén, az igazoltan külföldre szállítás bizonyítása miatt, az adóigazgatási eljárások során a jóhiszeműen eljáró termelőket több esetben joghátrány érte. A jogbizonytalanságot eredményező állapotot tehát rendezni szükséges. A MOSZ emiatt azt javasolja, hogy az adózók számára is betartható szabályok kerüljenek megfogalmazásra. A javaslatot az is indokolja, hogy ilyen jogvitában már született az adóhatóságot jogerősen elmarasztaló ítélet.
Az illetéktörvény a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokra, üzletrészekre, vagyoni betétekre olyan önkényes forgalmi értéket határoz meg a saját tőke arányában, amely nem veszi figyelembe a saját tőke összetételét, holott a lekötött tőkeelemekhez a tulajdonos nem juthat hozzá, az a tőkehányad osztalékra sem jogosít, illetékfizetést azonban eredményezhet, függetlenül attól is, hogy a cég eladósodottsága milyen mértékű. Mivel a törvényben meghatározott forgalmi érték a valós forgalmi értéktől az esetek többségében lényegesen eltér, a MOSZ már 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordult. Döntést napjainkig nem hoztak, a problémakör megoldása azonban elengedhetetlen.
Javaslat: - A forgalmi érték meghatározásánál, amennyiben az más, előírt módszerrel nem állapítható meg, a saját tőke lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada lehet elfogadhatóan indokolt.
5. Támogatás
Magyarország a válság miatt szükségessé vált nemzetközi hitelfelvétel keretében kötelezettséget vállalt a mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítésének visszafogására, aminek következtében a 2009. évi GOFR top-up-ot nem fizették ki. A mezőgazdaság nemzeti támogatásainak további megvonása veszélyezteti a legálisan működő mezőgazdasági árutermelő vállalkozások jelentős részének működését.
Javaslatok: - A gabonapiaci problémák miatt a MOSZ szükségesnek tartja a szántóföldi top-up visszaállítását, az egyéb nemzeti támogatások legalább a jelenlegi reálértékének a fenntartását, illetve a költségvetés helyzetétől függően a támogatások reálértékének növelését. - A SAPS támogatásokat illetően elfogadhatatlan az MVH korábbi intézményi gyakorlata, miszerint a túl-, illetve jogosulatlan igényelés esetén a támogatás teljes összegének kifizetése a vitás területek egyértelmű és jogszerű lehatárolásáig, illetve az igénylő pontos meghatározásáig halasztásra került. A MOSZ szerint kétlépcsős eljárásrend megvalósítása indokolt: az MVH az első lépcsőben a kifogásolt hektárok után járó támogatás kifizetésnek kivételével a támogatásokat minden igénylő számára utalja ki, a második lépcsőben pedig a kifogásolt területek után járó jogos igényléseket egyenlítse ki.
A csatlakozást követően az ágazatban közösségi támogatással erőteljes beruházási hullám indulhatott meg. A beruházások jó része - melynek megvalósításához szükséges források előteremtése egyébként is hatalmas terhet ró a termelőkre – azonban improduktív környezetvédelmi beruházásként, kényszerből kell, hogy megvalósuljon. Különösen igaz ez az ágazat állattenyésztéssel foglalkozó szereplőinek esetében. Javaslatok: - Mivel ezeket az Európai Unió által előirt környezetvédelmi beruházásokat a mezőgazdasági vállalkozásoknak záros határidőn belül meg kell valósítaniuk, a MOSZ javasolja, hogy különösen a rossz piaci pozíció illetve a válság miatt beállt forráshiány miatt a kormány vizsgálja felül a környezetvédelmi kötelezettségek határidejére vonatkozó szabályozást, s emellett folyamatos intézkedésként - az EU szabályozás adta kereteken belül – mérsékelje elviselhető szintre a környezetvédelmi kötelezettségeket.
Az EMVA-ból finanszírozott fejlesztések megvalósítása nemcsak alapvető gazdálkodási, hanem ugyanilyen fontos nemzetgazdasági érdek is. A hitelképességi kritériumok szigorodása és a hitelkínálat, valamint az ágazat jövedelemtermelő képességének megcsappanása miatt azonban a saját erő előteremtése nehézkessé vált.
Javaslatok: - A MOSZ ezért javasolja, hogy a tervezett fejlesztések mielőbbi megvalósulása érdekében a kormány a fejlesztési támogatások megelőlegezési rendszerét folyamatosan alkalmazza úgy, hogy a támogatáselőleg fajlagos költsége ne haladja meg a havonkénti 0,2 % mértéket. - A MOSZ szükségesnek tartja, hogy a kormány további források biztosításával segítse a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fejlesztési hitelprogramjainak meghirdetését, és támogassa az MFB közvetlen hitel- kihelyezési gyakorlatának elterjesztését. - Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy a termelés korszerűsítését szolgáló beruházások támogatásának sok esetben a foglalkoztatás megőrzése a feltétele. A több évre előírt kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termékek árának és értékesítési lehetőségeinek tendenciaszerű csökkenése mellett az egyre gyakoribb ágazati válságok is kérdésessé teszik.
Az ágazat összteljesítményének és versenyképességének növekedése érdekében szükség van a mezőgazdasági termékek feldolgozásának javítására, új termékek, eljárások, technológiák bevezetésére.
Javaslatok: - A MOSZ ezért javasolja, hogy feldolgozóipari beruházásoknál (az előírt feltételek teljesülése esetén) engedélyezzék új kapacitások létrehozását, valamint kiemelten támogassák – a jelenleg nem támogatott - zöldmezős beruházásokat. Ezen túlmenően a mezőgazdasági termelőknek is lehetőséget kell biztosítani a versenyképesség javítására és a termékszerkezet átalakítására, melynek érdekében a 47/2008 (IV.17.) FVM rendelet 1. célterületére vonatkozó árbevétel-arányt el kell törölni.
A támogatások megfelelő lehívásához a gazdálkodóknak szükségük van információra, szaktanácsra. Ennek biztosítása érdekében szükséges a rendkívül bürokratikus rendszer újragondolása.
Javaslatok: - A MOSZ javasolja a felesleges korlátok megszűntetését (szaktanácsadás max. háromszori igénybevétele), s az MVH-s eljárásrend egyszerűsítését. - ÚMVP TS keretből történő finanszírozás mellett az „NVT-TS ingyenes szaktanácsadási hálózat” alkalmazását az EMVA jogcímek esetében. - Az EMVA pályázatok pénzügyi terveinek módosítására lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az MVH elbírálást követően hozzájárul. A cél érdekében szükséges módosítani a 23/2007(IV.17) FVM rendeletet, illetve az MVH eljárásrendjét. A gazdálkodó legegyszerűbben a Monitoring adatközléssel együtt tehetne módosítási javaslatot, illetve a számszaki adatok mellett lehetőséget kaphatnának a szöveges kiegészítésre is. - A bizonytalanság csökkentése, s a szükséges fejlesztések mihamarabbi megvalósítása érdekében javasoljuk a már beadott pályázatok haladéktalan elbírálását és a támogatási döntésről szóló határozatok meghozatalát.
6. Kedvezőtlen Adottságú Területek
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik problematikus fejezete a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) besorolása. Az uniós csatlakozásunkat megelőző, régi lehatárolás szerinti KAT-os területek jelentős hányada 2004.-től kikerült a rendszerből. Ennek oka főként az uniós szempontrendszer hazai átvétele volt. Lényegi változás a KAT-ot illetően 2004 óta nem volt, ezért folyamatosan nő a földek művelésből való kivonásának és következésképpen a kiegyensúlyozott területi gazdálkodás megbomlásának veszélye. Az Európai Unió tagországainak a korábbi határidővel szemben 2014-ig kell elvégeznie a kedvezőtlen adottságú, illetve az ilyen jellegű területek újabb, hivatalos elnevezése szerint „a természeti hátránnyal érintett területek” lehatárolását.
Javaslatok: - A természeti hátránnyal érintett területek lehatárolásánál a Közös Kutatóközpont által kidolgozott biofizikai kritériumrendszer alkalmazása önmagában nem elegendő, ezért a MOSZ elengedhetetlennek tartja további, gazdasági-társadalmi mutatók alkalmazását is. - A MOSZ véleménye szerint a „talaj nedvességtartalmának egyensúlya” kritérium nem képes az aszályos területek megfelelő lehatárolására, helyette új mutató kidolgozása szükséges. - A MOSZ javasolja, hogy a természeti hátránnyal érintett területek kijelölése során alkalmazott kritériumok ne egyenként, hanem valódi rendszert alkotva komplex mutatószámként kerüljenek alkalmazásra. - A lehatárolás során - az EU által alkotott jogszabályi keretrendszerből adódó esetleges merevség végett – a megfelelő nemzeti mozgásteret biztosítani kell. - A hátránnyal érintett területek kijelölésének alapját képező kritériumok bázis, illetve referencia időszakának meghatározása során a „7 évből 4 évben” elvet kell minimálisan követni.
7. Agrár-kárenyhítés
A klímaváltozás következtében az egyre szélsőségesebbé váló időjárás a mezőgazdasági káresemények számának és a károk értékének együttes növekedéséhez vezetnek. A mezőgazdasági termelőkre nehezedő, elemi károk okozta teher részbeni megtérítésére – a piacokon elérhető, de drága biztosításokon túl – a központi költségvetési forrásból és a termelők befizetéseiből finanszírozott kárenyhítési rendszer szolgál. Ez azonban több okból kifolyólag sem képes ellátni feladatát.
Javaslatok: - A kárenyhítési rendszerben való részvételt minden 4 európai méretegységet meghaladó üzemméretű gazdaságra indokolt kiterjeszteni. A kötelezően előírt részvétel esetén a kárenyhítési rendszer résztvevője számára meghatározott mértékig lehetővé kell tenni, hogy adómentesen saját kockázati alapot hozhasson létre (melyet elemi csapás esetén, a gazdasági évben felmerülő, elemi csapással sújtott termőföld megműveléséhez kapcsolódó költségek fedezeteként használhatnak fel, amennyiben a kárenyhítési alapból származó kármegtérülés nem éri el a jogszabályban meghatározott, elméletileg megtéríthető kárértéket). - Jelenleg a kárenyhítési alapba történő befizetési időpontja jelentősen megelőzi a növénytermesztésből származó első bevételeket. Az alapba történő befizetés végső időpontjaként tárgyév június 30-a helyett, tárgyév október 20-i határnapot indokolt előírni. - Módosítani kell az „elemi csapás” fogalmát: a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területére számított 30 %-os hozamérték limitet 20 %-ra szükséges csökkenteni.
8. Bürokrácia
Az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarországa az első helyen áll a mezőgazdasági vállalkozások adminisztratív terheit illetően. A támogatások ezzel szemben késve kerülnek a gazdálkodókhoz, a kifizető ügynökség nem tesz eleget a kötelező határidőknek.
Javaslatok: - Javasoljuk a gazdálkodók adminisztrációs terheinek felülvizsgálatát és a felesleges előírások eltörlését. (Pl.: meg kell szüntetni a termékdíj szabályozás kapcsán a termelőkre rótt fizetési kötelezettségeket és adminisztrációs többletterheket.) - Javasoljuk, hogy a kifizető ügynökségben hozzák létre azt a mennyiségű és minőségű szellemi és tárgyi kapacitást, amely képes optimális időben a támogatási kérelmek elbírálására és a kifizetési kérelmek teljesítésére. Be kell vezetni a rendszer külső monitorozását és érvényesíteni kell a hivatali késésből következő szankcionálást (kamat, pótlék). - A bürokratikus terhek csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a hivatalok a gazdálkodók adataival hozzanak létre egységes adatbázist.
A földhasználat ellenőrzését szolgáló EU szabályok szerint működő MePar rendszer mellett felesleges és költséges a földhasználati nyilvántartás párhuzamos működtetése. A nyilvántartás eljárási szabályai életszerűtlenek és bürokratikusak, az aránytalanul magas díjtételek súlyos anyagi terhet jelentenek a földhasználóknak. A rendszer mindemellett nem akadályozta meg a külföldiek termőföld vásárlási tilalmának zsebszerződésekkel való kijátszását sem.
Javaslatok: - Javasoljuk a földhasználati nyilvántartás megszüntetését, Amennyiben erre nem kerül sor, javasoljuk a földhasználati nyilvántartási eljárási díjak mérséklését vagy eltörlését. Az agrárkormányzat szerezzen érvényt a közigazgatási eljárásról szóló törvény előírásának, ami szerint a hatósági eljárásokban az ügyfelektől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásnak – mint amilyen a földhasználati nyilvántartás – tartalmaznia kell.
9. Hatóságok
A MOSZ véleménye szerint a hatóságok működése egyre nagyobb mértékben gátolja a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét, rontva nemzetközi versenyképességüket. Az egyre emelkedő díjtételek, a szaporodó ellenőrzések nem ösztönzőleg hatnak, leginkább a legálisan működőket sújtják és csupán az intézmények költségvetésének bevételeinek növelést szolgálják. A kötelezően előírt hatástanulmányok, vizsgálatok költsége, majd az esetenként ezen alapuló, vagy ehhez kapcsolódó hatósági engedélyek díja lényegében a termelők „kettős adóztatását” jelenti.
Javaslatok:
- Javasoljuk a hatósági eljárások, hatósági intézmények teljes felülvizsgálatát. A versenykorlátozó előírások megszüntetését és egy hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítását, melyhez ösztönző díjszabási rendszer társul, erősítve a hatóságok szolgáltató szerepét. - Javasoljuk annak a gyakorlatnak felülvizsgálatát, mely alapján a hatósági előírásoknak való megfeleléshez a termelők több esetben „monopóliumok” (pl.: állati hulla megsemmisítése esetén az ATEV, megelőző régészeti feltárás esetén a megyei múzeum) szolgáltatásait kénytelenek igénybe venni, a szolgáltató által diktált áron.
10. Vagyonvédelem
A munkanélküliség növekedésével sokasodtak a vidék szociális gondjai. A vidéki megélhetés romlásával hatványozottan nőtt a mezőgazdasági vagyon elleni bűncselekmények száma.
Javaslatok
- Vissza kell állítani a szabálysértési törvényben a „terménylopásra” az elzárás büntetés illetve a megemelt mértékű pénzbüntetés alkalmazásának és ezzel az ilyen ügyekben a bírósági eljárás lehetőségét. Érvényt kell szerezni annak a rendelkezésnek, hogy a rendőrség a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó lopások miatt tett feljelentés alapján köteles megtenni a szükséges nyomozati cselekményeket. - A mezőőri szolgálatról szóló jogszabályok módosításával lehetőséget kell adni arra, hogy az önkormányzatok mellett a mezőgazdasági termelést folytatók is alkalmazhassanak mezőőröket és az így védett területük arányában mentesüljenek az önkormányzati mezőőrség fenntartásához való hozzájárulás alól.
11. Termőföld tulajdon és használat
A mezőgazdaság legfontosabb termőeszköze a föld, ezért az agrárkormányzat kiemelt feladata egy következetes, a föld fenntartható használatát támogató birtokpolitika kialakítása. A magyar mezőgazdasági üzemstruktúrában jelentős szerepet játszanak a társas vállalkozások. Előállítják az ágazati termelési érték közel 50%-át, meghatározó szerepet játszanak az élelmiszer ellátás biztonságában, az export árualapok előállításban, illetve a vidéki foglalkoztatás fenntartásában. Kulcskérdés tehát, hogy a döntően bérlet földön gazdálkodó társas vállalkozói szektor (jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek) hosszú távú föld használata biztosított legyen. Emellett meg kell akadályozni a spekulációs célú földvásárlást is.
Javaslatok: - Javasoljuk a termőföldről szóló 1994. évi LV. számú törvény módosítását annak érdekében, hogy belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek az állattartó telepek biztonságos működéshez szükséges mértékben, illetve ültetvénytelepítési céllal termőföld tulajdon jogát megszerezhessék. A MOSZ korábban is kezdeményezte, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter kapjon törvényi felhatalmazást arra, hogy egyedi elbírálással felmentést adjon a tulajdonszerzési tilalom alól, meghatározza a tulajdonszerzés célját, mértékét, a hasznosítás módját és ellenőrizze a feltételek betartását, szükség esetén elrendelje a megszerzett föld állami tulajdonba vételét. - Javasoljuk törvény módosítását az elővásárlási joggal való visszaéléssel történő spekulációs földvásárlások megelőzése érdekében oly módon, hogy az elővásárlási jog címén megszerzett termőföld a vásárlástól számított meghatározott ideig (pl. 20 év) csak a Nemzeti Földalapnak legyen eladható. - A MOSZ támogatja a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítását. Ennek hiányában olyan szabályok kidolgozását javasoljuk, amely előnyben részesíti a hazai termelők földtulajdonhoz jutását. - A hazai földtulajdoni és használati viszonyok tükrében javasoljuk a 34/2010 (IV.9.) FVM rendeletben definiált jogszerű földhasználó fogalmának a módosítását, mivel az olyan, az Európai Unió által meg nem követelt – a területalapú támogatások lehívhatóságát is veszélyeztető - előírást tartalmaz (az MVH a földhasználati nyilvántartás alapján ellenőrizhet) ami korlátozza az Európai Unió rendeleti szabályozását, valamint ellentétes a Termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 11.A) paragrafusával. - A birtokaprózódás megelőzése érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a kimérhető területnagyság alsó határát – összhangban a földalapú támogatási jogosultsággal – egy hektárra kell emelni. Célszerű lenne az öröklési szabályok módosítása is az örökölhető területminimum rögzítésével. - Az osztatlan közös tulajdonba került volt részarány tulajdonok kimérését megelőzően intézkedni kell az elaprózott és területileg szétszórt tulajdoni hányadok önkéntes, de államilag ösztönzött és segített összerendezésére, amiben a földhivataloknak – megfelelő csereprogram és javaslatok kidolgozásával – kezdeményező szerepet kell játszaniuk. Csak ezt követően kerüljön sor a résztulajdonok kimérésére. - A részarány tulajdonok kimérésének szabályozásában meg kell szüntetni azt az alkotmányellenes diszkriminációt, hogy az eljárásban a kimérést nem kérők (akik jelentős része azért sem kérheti ezt, mert a tulajdoni hányada kisebb a kimérhető területnél) nem vehetnek rész ügyfélként. Ezen felül a termőföld használóját is értesítse a hatóság az eljárás megindulásáról és annak lezárásról.
12. Szövetkezés
A mezőgazdasági termelés még mindig elaprózott Magyarországon. Sem a szövetkezeti törvény sem az „új típusú szövetkezetek” alapítására meghirdetett pályázatok nem hatnak a megoldás irányába. A szövetkezetek a sokszor indokolatlan törvényi korlátozások miatt működési problémákkal küzdenek. A beszerző és értékesítő tevékenységet végző termelői összefogások csak nagyon korlátozott támogatást kaptak, nem jöhettek létre a piacot igazán befolyásolni képes értékesítési és beszerző hálózatok.
Javaslatok:
- A MOSZ a helyzet javítása érdekében javasolja a mezőgazdasági termelők együttműködéseinek (BÉSZ, TÉSZ, TCS, másodlagos szövetkezet) kiemelt támogatását, hogy megfelelő méretű, piaci viszonyokat befolyásolni képes együttműködések jöjjenek létre, amelyek az átmeneti, időszakos támogatáson túl képesek a gazdasági partnerekkel szemben addicionális előnyök érvényesítésére.
A vezetékes energiahordozók versenypiacra lépését követően számottevően megdrágult az energiaköltség, így a villamos-energia és a földgáz fajlagos költségei az agrárágazatban is jelentősen meghaladták a piacnyitást közvetlenül megelőző időszakban kialakult mértéket.
Javaslatok:
- Elő kell segíteni illetve jogszabályilag támogatni kell a termelői összefogásokat a közös villamos energia és földgáz beszerzésre. Ennek eléréséhez a vezetékes energiahordozók kereskedelmi tevékenységét is szabályozó törvények (2007. évi LXXXVI tv. A villamos-energiáról, 2008. évi XL tv. a földgázellátásról) módosítására van szükség.
Ágazati kérdések
1. Gabonaágazat
A kalászos gabonaágazat a jó terméskilátások és a termelőknél, kereskedőknél Európa szerte felhalmozódott magas gabonakészletek miatt értékesítési, likviditási gondokkal néz szembe. Az önköltségi ár alatti értékesítés következtében jövedelemhiány keletkezik, nehézzé válik a gazdálkodás finanszírozása, ennek következtében zavarok keletkezhetnek a megkezdett beruházások folytatása terén is.
Javaslatok: - A várható likviditási problémák mérséklése érdekében az MFB indítson legalább 30 milliárd forint keretösszegű középtávú gabona forgóeszköz hitelprogramot. - Meg kell erősíteni a közraktári rendszer működését biztosító jogi és intézményi rendszert, a visszaélések kiszűrésével növelni kell a bankok finanszírozási hajlandóságát. - A kormányzat nyújtson segítséget a betakarítás időszakában a tároláshoz, tárolási támogatás formájában, legalább 25 Ft/t/hét mértékben, illetve segítse elő a készletvásárlás finanszírozási hátterének a megteremtését. - A kormány a termelők likviditási helyzetének javítása érdekében kezdeményezze a gabonaintervencióhoz kapcsolódó letéti díj csökkentését. - A kormány kezdeményezze az Európai Uniónál a 2010. évi területalapú támogatások előrehozott kifizetését a 691/2009 EK rendelet mintájára (október 16-tól legalább 70% előlegfizetés), valamint a gazdálkodónkénti 15 ezer eurós átmeneti támogatás 30 ezer euróra való növelését. - A kormány kezdeményezze a gabona intervenciós rendszer továbbvitelét, a várható piaci problémák tükrében a 72/2009 EK rendeletben végrehajtott módosítások felülvizsgálatát. (Lépjen fel a búza esetén 3 millió tonnás fix áras felvásárlási korlát, és az árpa intervenció nulla tonnára történő leszállítása ellen).
2. Állattenyésztés
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után az állattenyésztés hanyatlása felgyorsult, részaránya a bruttó kibocsátásból 32,5 %-ra olvadt. A visszaesés elsőként és legnagyobb mértékben a „puha szabályozás” alá eső ágazatokat érintette. (A sertésállomány például több mint 30%-kal csökkent az elmúlt években, a sertés import részaránya 25-30 %-ra nőtt).
Javaslatok: - A sertés és baromfi állatjóléti valamint az állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatásokat tovább kell vinni, az állatjóléti támogatásokat a szarvasmarha-ágazatra is ki kell terjeszteni. - A támogatási keretösszegek kerüljenek emelésre, a kifizetésekre negyedévente kerüljön sor. - A finanszírozási problémák miatt a korábban meghirdetett ÁTK II pályázatoknál a megvalósítás határidejét legalább 1 évvel ki kell tolni. - Fel kell mérni, hogy az egyes környezetvédelmi, állatjóléti kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők lejártakor milyen mértékű további termelés csökkenés következhet be. Ennek elkerülése érdekében felül kell vizsgálni a határidőkre vonatkozó szabályozást. (Pl. a kormány támogassa a fel nem javított tojóketrecek használati idejének meghosszabbítást, lehetővé téve az ilyen típusú ketrecek 2012. január1-je utáni használatát.) - Az állattenyésztési beruházások a jövőben is kerüljenek kiírásra, melyekhez a kormányzatnak biztosítani kell az uniós források hozzáférhetőségét illetve a nemzeti önrész költségvetésen belüli elkülönítését. - EMVA keretében megvalósuló állattenyésztési fejlesztésekhez legalább tíz éves lejáratú, két év türelmi idő melletti, állami kezességvállalással támogatott hitelkonstrukció kerüljön kialakításra.
Az állattenyésztés költségei között meghatározó részt foglalnak el a takarmány költségek. Az uniós és a magyar szabályozás is tiltja az állati eredetű fehérje felhasználást, ezért azt növényi eredetű importból kell fedezni. A termelőknek versenyhátrányt jelent, hogy a világ számos más, jelentős állattenyésztéssel bíró országában engedélyezett szójafajta behozatal tiltott, ami a drágább fehérjetakarmányon keresztül növeli a termelési költségeket.
Javaslatok: - A kormány kezdeményezze a húslisztek takarmányozási célú felhasználásának engedélyezését, valamint a GMO termékek elhúzódó engedélyezési eljárása, felhasználási tilalma miatti versenyhátrány EU-s szintű bonifikációját.
3. Tejágazat
A tejágazatban meghirdetett támogatási formák többsége csak a 2010. év végén, jövő év elején jelenthet forrásokat a termelőknek. A tejtermelők likviditási gondjainak enyhítése érdekében meg kell teremteni a támogatások mielőbbi lehívhatóságának a feltételeit, a támogatások előrehozott kifizetésével vagy a faktorálás lehetőségének a biztosításával.
Javaslatok: - A kormány kezdeményezze az Európai Bizottságnál a tejkvóta támogatás előrehozott kifizetését – a SAPS támogatáshoz hasonlóan, előlegként, október 16-tól. - Intézkedjen, hogy a 28/2010. (III. 30.) FVM rendelet alapján igénybe vehető támogatáshoz kapcsolódóan az MVH a lehető legkorábbi időpontban adjon ki olyan, a faktorálás alapjául szolgáló határozatot, amely alapján a termelők képesek előfinanszíroztatni a támogatást. - A Kormány intézkedjen a 20/2010. (III. 11) FVM rendelet alapján folyósítandó egyedi piactámogatás június 30-ig történő kifizetéséről. - A kormány gondoskodjon a tejágazati szerkezetátalakítási (állatjóléti intézkedések) jogcím faktoráltatható formában történő meghirdetéséről.
A hatóságok működéséből adódó költségek egyre nagyobb mértékben gátolják a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét, rontva nemzetközi versenyképességüket. Az egyre emelkedő díjtételek (sertések esetén akár 18-20 Ft/kg, tej esetén 2-3 Ft/kg), a szaporodó ellenőrzések leginkább a legálisan működő termelőket sújtják és az intézmények költségvetési forrásból hiányzó működési költségeinek a fedezését szolgálják.
Javaslatok: - A MOSZ a hatósági eljárások, hatósági intézmények teljes felülvizsgálatát kezdeményezi. A hatósági díjak kerüljenek csökkentésre, egyes esetekben – több versenytárs tagállam gyakorlatának megfelelően – állami átvállalásra. - Az állam a 2009-es évhez hasonlóan továbbra is vállalja át a szarvasmarhalevél és útlevél kiállítási költségeit, a füljelzők előállítási költségeit. - Az 53/2009 (IV.16) FVM rendelet mintájára 2010-ben se terheljék a termelőkre az állatok szállításakor lebonyolított állatorvosi hatósági ellenőrzés díját. - A versenykorlátozó, az uniós szabályozási előírásokon is túlterjeszkedő hazai többletvállalások, előírások kerüljenek megszüntetésre (pl. az 5/1993 (XII.26) MüM rendelet veszélyes munkaeszközök jegyzékéből, az uniós gyakorlatnak megfelelően, a mezőgazdasági és erdészeti traktorok kerüljenek törlésre) és egy hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakításával – melyhez ösztönző díjszabási rendszer társul – a hatóságok szolgáltató szerepe kerüljön erősítésre.
4. Piacszabályozás
Az Európai Unió leépítette az egyes termékpályákat érintő intervenciós rendszereket, ugyanakkor nem alakított ki új garanciális elemeket, ennek következtében jelentősen nőtt a termelők piaci kiszolgáltatottsága. Javaslatok: - Olyan új biztonsági rendszer kialakítását kell kezdeményezni, amely lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy saját vagy közös alapok létrehozásával, a piaci kockázatok csökkentése érdekében felkészüljenek a kedvezőtlen piaci változásokra.
5. Piacvédelem
A csatlakozással elkezdődött a nemzeti piacvédelmi eszközök felszámolása, szerepüket fokozatosan a közösségi szabályozás váltotta fel, amely nem látja el maradéktalanul a feladatát. Akadály nélkül áramlik be a rossz minőségű import nem csak Magyarországra, de a WTO nyomás hatására az egész európai piacra. A folyamat veszélyezteti a fogyasztók egészséges élelmiszerhez való jogát, a mezőgazdasági termelés iránti bizalmát, továbbá megkérdőjelezi az európai mezőgazdasági modell fenntarthatóságát.
Javaslatok: - A kormány határozottan lépjen fel az előírásoknak meg nem felelő import termékek kiszűrésével, forgalmazásból való kizárásával a silány importtermékek ellen. Az MGSZH, VPOP, ÁNTSZ, APEH, Fogyasztóvédelemi Főfelügyelőség bevonásával folytassa és fokozza az ellenőrzéseket. - Marketing kampány indításával ösztönözze a hazai termékek fogyasztását, a hozzájuk kapcsolódó előnyök (beltartalmi értékek, ellenőrzött minőség, magyar munkahely, adó- és járulékfizetés) hangsúlyozásával. - A kormány dolgozzon ki programot a mezőgazdasági termelők és fogyasztók közötti kapcsolat közvetlenebbé tételére, segítse elő a közvetlen értékesítés minél szélesebb körű elterjedését, könnyítse meg a közvetlen forgalmazás intézményi, engedélyezési feltételeit. - A termékeken feltüntetett, a termék „magyar” eredetére utaló jelöléseknek a már meglévő jelöléseket is figyelembe véve különböző fokozatai lehetnek (pl.:hazai feldolgozó-külföldi alapanyag, hazai feldolgozó – hazai alapanyag stb.). A kormány nyújtson segítséget az „EREDETI MAGYAR TERMÉK” jelölés bevezetéséhez, a szükséges garanciarendszer kidolgozásával, biztosítva, hogy csak a 100%-ban hazai alapanyagból készült termékek legyenek jogosultak ezen jelölés használatára. - Meg kell teremteni a feltételeit – EU-s jogszabály harmonizáció - A kormány a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében kezdeményezze a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeken a termék előállítójának kötelező feltüntetését, ne legyen elég a forgalmazó megjelölése a csomagoláson. - Lehetővé kell tenni – megfelelő jogszabályi feltételek kidolgozásával-, hogy az agrár érdekképviseletek bekapcsolódhassanak a mezőgazdasági termékeket érintő ellenőrzésekbe.
6. Élelmiszer vertikum
Az élelmiszer termékpályán belül a termelők, feldolgozók, kereskedők közti jövedelemelosztás torz szerkezetű. Alapvető igény, hogy a szabályozás részéről beavatkozások, korrekciók történjenek. ”A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló törvény nem szabályozza a termelők és feldolgozók viszonyát, sőt a termelőt teljesen kihagyták a szabályozásból. A törvénynek nincs elég kényszerítő ereje a multinacionális láncokkal szemben sem.
Javaslatok: - A MOSZ szükségesnek tartja egy új élelmiszer kereskedelmi törvény megalkotását, amely a 2009. évi XCV. Törvénnyel szemben kiterjed a mezőgazdasági termelőkre is, és a felülvizsgált versenytörvénynek megfelelően rendezi a vertikum szereplőinek viszonyát. - Átláthatóvá kell tenni az árképzéseket, meg kell szüntetni a kereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélésének a lehetőségét.
7. Vízgazdálkodás
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival. Magyarország számára is sürgető feladat egy olyan hatékony vízhiány-, aszály- és kockázatkezelési stratégia kidolgozása, ami megfelelő válaszokat ad az éghajlatváltozásból fakadó kihívásokra. Ennek része kell, hogy legyen egy komplex, a vízgazdálkodás fejlesztését lehetővé tevő koncepció kidolgozása. A vízgazdálkodás területén tisztázatlan és ellentmondásos az állami, önkormányzati, gazdálkodói finanszírozás rendszere. Az állami és önkormányzati források elégtelenek, ennek következtében a műtárgyak jelentős része nem, vagy nem megfelelően működik, alkalmatlan a vízelvezetésre, ennek következtében nő a belvízzel borított területek nagysága.
Javaslatok: - Szükség van az állami és önkormányzati szerepvállalás és költségviselés növelésére, az állami, önkormányzati tulajdonú vízművek fenntartásához, megfelelő működtetéséhez szükséges mértékig (4-4,5 milliárd forint). - Az állam az öntözővíz tábláig való eljuttatásában vállaljon költségviselő szerepet, (az engedélyezési eljárások díjainak, a vízátemelés díjának stb. csökkentésével), mivel az öntözésnek nem csak gazdálkodásstabilizáló, hanem egyéb, közjót szolgáló hatásai is vannak. (Vizes élőhelyek fenntartása, kedvező mikroklíma kialakítása.) - A jelentősebb vízfolyásokon kis méretű víztározókat kell kialakítani, melyek segítségével hatékony vízgazdálkodás folytatható az adott körzetekben. - A kormány kiemelt figyelmet fordítson az „Európai Duna Régió Stratégia”-ra. A Duna komplex fejlesztése nemzetgazdasági érdek, annak árvízvédelmi, hajózási, ökológiai, halászati aspektusai jelentős mezőgazdasági kihatással bírnak.
8. Megújuló energia
Az Európai Unió egészére 20 %-os energiahatékonyság növelést, 20 % -os üvegházhatású gázkibocsátás csökkenést, valamint a megújuló energiahordozók részarányának 20 %-os növelését irányozták elő 2020-ra. Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja vállalásait, stabil, kiszámítható és ösztönző környezetet kell teremteni a megújuló energiaforrások előállításához.
Javaslatok: - Létre kell hozni a megújuló energiák termeléséről és felhasználásáról szóló kerettörvényt. A törvénynek biztosítani kell mind az előállítók, mind a felhasználók számára a kiszámíthatóságot, az előállított energia átvételének és megfelelő árának garanciáját, továbbá a források rendelkezésre állását, átláthatóságát és normativitását. - A megújuló energiaforrásokon belül különbséget kell tenni a mezőgazdasági melléktermékek és energetikai céllal előállított mezőgazdasági termékek, valamint az erdészeti termékek között. A mezőgazdasági területek differenciált hasznosítása érdekében preferálni kell a mezőgazdasági melléktermékekre és az energetikai céllal előállított mezőgazdasági termékekre alapozott megújuló energia előállítását. - Kezdeményezni kell, hogy a CO2 kvóta eladásából származó források jussanak vissza a megújuló energiát előállító és felhasználó gazdasági szereplőknek. - A szilárd biomassza hasznosításának hazai alkalmazása kapjon kiemelt támogatást az EMVA-ból. - A jelenlegi engedélyezési rendszert felül kell vizsgálni, a megvalósításhoz szükséges engedélyek számát, a hivatali ügyintézés időszükségletét drasztikusan le kell csökkenteni.
9. Közutak kezelése
Az önkormányzatok, közútkezelők sok esetben nem tartják karban az utak műtárgyait, nem kezelik időben az utak menti területeket, azok sok esetben elhanyagoltak, erősen gyomfertőzöttek. A következményeit a termelők viselik, a költségek, sok esetben a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotnak (HMKA) való meg nem felelés miatt támogatáscsökkentések formájában.
Javaslatok - A települések és közútkezelők költségvetésében fedezetet kell teremteni a gyomfertőzések megelőzésére – ez nem csak agrár, hanem egészségügyi érdek is. - A HMKA előírásait (50/2008 (IV.24.) FVM rendelet I. melléklet 8. pont) úgy kell módosítani, hogy az ilyen jellegű gyomfertőzöttség parcellákra való átterjedése ne lehessen a támogatáscsökkentés alapja. - Az önkormányzatok kezelésében lévő közutak, hidak, dűlőutak állapotát felül kell vizsgálni, a szükséges felújítási, karbantartási munkálatokat a balesetveszély elkerülése érdekében is minél előbb el kell végezni.
A Közös Agrárpolitika jövője 2013 után
A Közös Agrárpolitika, megszületése óta közösségi forrásból támogatta a tagállamok gazdálkodóit, fejlesztette vidéki infrastruktúráit. Az elmúlt években kialakult általános és ágazati válságok nyilvánvalóvá tették, hogy csak a tehetősebb nemzetek tudják tagállami forrásból segíteni gazdálkodóikat, ami tovább növeli az eltérő támogatottsági szint miatt az új tagállamok, amúgy sem csekély versenyhátrányát. Javaslatok: - A MOSZ javasolja a magyar agrárérdekek határozott képviseletét a KAP jövőjéről folytatott tárgyalások során a versenyhátrányok további súlyosbodásának elkerülése érdekében. - Javasoljuk, hogy a KAP forrásait tovább már ne csökkentsék és elosztásuk is maradjon közösségi hatáskörben. A magyar agrárium számára súlyos következményekkel járna a finanszírozás nemzeti hatáskörbe utalása.
A KAP sorozatos reformjai nyomán bekövetkező piaci zavarok bebizonyították, hogy az ágazati szabályozás leépítése (gabonaintervenció, tejkvóták) nem járható út az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
Javaslatok: - A MOSZ javasolja a piac- és termelésszabályozás eszköz és intézményrendszerének fenntartását, illetve a megváltozott körülményekhez való adaptálását. Az „egységes” piac ellentmondásaira való tekintettel meg kell vizsgálni regionális beavatkozások bevezetésnek lehetőségét is. - Javasoljuk, hogy az Európai Unió teremtse meg az egyenlő verseny feltételeit az új tagállamok számára is. Kompenzálja az őket érintő hátrányokat is, mint például a piactól való távolság.
A KAP Római Szerződésben meghatározott céljainak értelmében biztosítani kell a mezőgazdaságból élők megfelelő jövedelemszintjét. A MOSZ véleménye szerint ennek a jövőben is fontos eszköze kell, hogy legyen a közvetlen támogatások rendszere. Egyetértünk azzal, hogy szükség van a kifizetések társadalmi indoklására.
Javaslatok: - Javasoljuk, hogy támogatás csak valódi és mérhető társadalmi szolgálat után legyen kifizethető. Az indoklásnál súlyozottan vegyék figyelembe a legális foglalkoztatotti létszámot.
A második pillérből finanszírozott vidékfejlesztési programoknak továbbra is céljuk kell, hogy maradjon a versenyképesség fokozása, de szolgálniuk kell a vidék gazdasági hátterének megteremtését is.
Javaslatok: - Az éghajlatváltozás termelőket érintő kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében javasoljuk a vízkészletezés, vízkormányzás, öntözés támogatását. - Javasoljuk a mérséklet, vagy csökkenő környezetterhelés mellett folytatott termelés ösztönzését, környezetkímélő technológiák meghonosítását. Az alternatív energiatermelés támogatását. - Az infrastrukturális hátrányok csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a második pillér terhére legyen támogatható a vidéki úthálózat fejlesztése.
Budapest, 2010. május hó
A MOSZ elnöksége által jóváhagyva |
|
| Frissítve ( 2010.06.07. ) |
