forex trading logo

Hirdetés

Újabb áfa arányosítási tájékoztató PDF Nyomtatás E-mail
2009. május 29. 13:21

Az arányosítási vitákat lezáró uniós ítélet, valamint a PM közleménye, az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás és az adólevonási jog érvényesítési lehetõségeit tartalmazó PM-APEH tájékoztató mellett az APEH honlapján, a friss információk között újabb APEH által kiadott iránymutatás jelent meg 2009. május 26-án

 

Amely az alábbiakat tartalmazza:

-    Az elõzetesen felszámított adó arányosítását elõíró rendelkezések alkalmazási hatálya,
-    Az egyes, arányosítási kötelezettséget elõíró jogszabályhelyek alkalmazási hierarchiája,
-    Az arányosítással érintett támogatási kör,
-    Az elõzetesen felszámított adó megosztásának esetei.

Vagyis összefoglalja az akkor hatályos jogszabályi elõírásokat, az akkori, arányosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának sorrendjét, az érintett támogatási kört és a megosztás esetei cím alatt konkrét példákat tartalmaz a helyes adózói eljárások elõsegítése érdekében. Ennek áttanulmányozását szintén célszerûnek tartjuk, emiatt ezt is szó szerint közöljük:

„Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény arányosításra vonatkozó – 2004. május 1-jétõl 2005. december 31-éig hatályos- rendelkezéseinek alkalmazásáról az Európai Bíróság C-74/08. (PARAT) ügyben hozott ítéletének tükrében
2009.05.26.
I. Az elõzetesen felszámított adó arányosítását elõíró rendelkezések alkalmazási hatálya
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2004. május 1-jétõl 2005. december 31-éig hatályos alábbi rendelkezései alapján, a következõk szerint kellett az államháztartási támogatás miatt az elõzetesen felszámított áfa-t arányosítani:
1. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazási hatálya alá tartoztak az egyedi, konkrét – és kizárólag az adóköteles tevékenységet szolgáló – beszerzésekre kapott állami támogatások. Ezt az elkülönült arányosítást kizárólag ezen beszerzések input áfájára kellett alkalmazni. Akiknek az így támogatott egyedi termékbeszerzése el nem különíthetõ módon adóköteles és adómentes tevékenységet is szolgált, azoknak nem ezt az alpontot, hanem a 38. § (4) bekezdését kellett alkalmazniuk a beszerzéskori arányosítás során.
2. Az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kellett eljárniuk azon adóalanyoknak, akik mûködési célú, intézményfinanszírozás jellegû vagy pályázat útján, meghatározott tevékenységre elnyert támogatásban részesültek az adóköteles tevékenységük tekintetében. Ezt az arányosítást kizárólag a támogatással érintett adóköteles tevékenységüket szolgáló, tételesen elkülönített beszerzéseikre kellett elvégezniük. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti arányosítás során kizárólag a támogatott adóköteles tevékenység keretében realizált bevétel és az e tevékenységre kapott támogatás volt figyelembe vehetõ.
3. Az Áfa tv. 38. §-ának (2) bekezdése az adóalanyiságot nem eredményezõ, ellenérték nélküli tevékenységhez vagy „magáncélra” is használt, tételesen el nem különített beszerzések input áfáinak arányos megosztására volt alkalmazandó. Ez az arányosítás nem kapcsolódott az állami támogatás miatti arányosításhoz, azt nem érintette.
4. Az Áfa tv. 38. § (3) bekezdése azon vegyes [adóköteles és adómentes] tevékenységet végzõ adóalanyokra vonatkozott, akik – tevékenységszinten! – állami támogatásban nem részesültek. Ezt az arányosítást a mindkét említett tevékenységüket szolgáló, tételesen el nem különített beszerzéseikre kellett elvégezniük.
5. Az Áfa tv. 38. § (4) bekezdése azon vegyes [adóköteles és adómentes] tevékenységet végzõ adóalanyokra vonatkozott, akik tevékenységszinten állami támogatásban részesültek. Ezt az arányosítást – a kapott állami támogatást arányosítást „rontó” tényezõként („kvázi adómentes” tevékenység bevételeként) figyelembe véve – a mindkét említett tevékenységüket szolgáló, tételesen el nem különített beszerzéseikre kellett elvégezniük. Ugyanezen bekezdés szerint kellett akkor is arányosítaniuk, ha vegyes tevékenységüket egy olyan termékbeszerzésük szolgálta el nem különíthetõ módon, amelyre egyedi állami támogatást kaptak: ekkor nem az (1) bekezdés a) alpontját kellett alkalmazniuk.
6. Az Áfa tv. 38. §-ának (6) bekezdése biztosította, hogy az állami támogatások utáni arányosítás okán keletkezõ le nem vonható áfára adott plusztámogatás (kompenzáció) miatt ne kelljen – mint újabb állami támogatás után – újra arányosítani.
7. Az Áfa tv. 3. számú mellékletének 2/a) és 2/b) alpontjai a nem állami támogatások arányosítás során történõ figyelembevételét is elõírta, de csak a vegyes tevékenységû adóalanyok esetében, a tételesen el nem különíthetõ beszerzéseikre [Áfa tv. 38. § (3) és (4) bekezdés].
II. Az egyes, arányosítási kötelezettséget elõíró jogszabályhelyek alkalmazási hierarchiája
Az Áfa tv arányosításra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során az alábbi sorrend érvényesült:
1. Elsõként a tételes elkülönítés alkalmazhatóságát kellett megvizsgálni, azaz azt a lehetõséget, hogy egyértelmûen eldönthetõ-e az adott beszerzésrõl, hogy az kizárólag adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, s így annak áfa-ja levonható vagy sem.
2. Ha az 1. pont megvalósult, és egyedi termékbeszerzésre kapott támogatást az adóalany, akkor az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja volt alkalmazandó.
3. Ha az 1. pont megvalósult, és az adóalany tevékenységre kapott támogatást, akkor az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kellett az arányosítást elvégezni. Abban az esetben azonban, ha a támogatott tevékenységet szolgálta egy olyan egyedileg támogatott beszerzés is, amelyre a 38. § (1) bekezdésének a) pontját már alkalmazta, akkor ezt a beszerzést a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint még egyszer már nem kellett arányosítania. (Az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapvetõen külön eseteket taglaltak, egy adott beszerzés tekintetében egyszerre, egy idõben nem voltak alkalmazhatók.)
4. Ha az 1. pont nem valósult meg, és volt magánhasználat az adott beszerzés tekintetében, akkor az Áfa tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján kellett arányosítani.
5. Ha az 1. pont nem valósult meg egy adott beszerzésre, és vegyes tevékenységû adóalanyról volt szó, aki állami támogatásban nem részesült, akkor az Áfa tv. 38. § (3) bekezdése volt alkalmazandó. (Az Áfa tv. 38. § (2) és (3) bekezdés két külön esetet szabályozott, lásd I. pont)
6. Ha az 5. pont úgy valósult meg, hogy állami támogatásban is részesült az adóalany, akkor az Áfa tv. 38. §-ának (4) bekezdése volt alkalmazandó (de e jogszabályhely alapján kellett akkor is arányosítaniuk, ha vegyes tevékenységüket egy olyan beszerzés szolgálta el nem különíthetõ módon, amelyre egyedi állami támogatást kaptak; ekkor tehát nem az Áfa tv. 38. § (1) bekezdés a) alpontját kellett alkalmazniuk).
Speciális esetek is felmerülhettek: pl. valamely adóalany többféle adóköteles tevékenységet is végzett, de csak az egyikre kapott állami támogatást, akkor csak ez utóbbi támogatott tevékenységéhez tételesen elkülöníthetõen kapcsolódó beszerzéseire kellett arányosítania az Áfa tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján, az egyéb adóköteles tevékenységeihez kapcsolódó, tételesen elkülönített beszerzéseinek áfáját viszont maradéktalanul levonhatta.
III. Az arányosítással érintett támogatási kör
Az államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség során vizsgálni kellett azt is, hogy mi minõsült államháztartási támogatásnak, valamint milyen elhatároló szempontokat kellett e tekintetben figyelembe venni.
Fentiek alapján az egyes támogatási formákra az arányosítási kötelezettség az alábbiak szerint vonatkozott:
1. Kizárólag az ellenértéknek nem minõsülõ, adóalapot nem képezõ támogatások után merült fel e speciális szabály alkalmazása. Ennek megfelelõen az adóalapot képezõ támogatások (például árkiegészítések [fogyasztói árkiegészítés, gyógyszerár-támogatás, stb.]) miatt nem kellett arányosítani a beszerzést terhelõ áfa-t.
2. Adóalapot nem képezõ támogatások közül is kizárólag az államháztartási támogatások generáltak arányosítási kötelezettséget.
Ennek megfelelõen az adóalapot nem képezõ, nem államháztartási támogatások után – önmagában a támogatásra tekintettel – arányosítási kötelezettség nem állt fenn. E körbe tartoztak például: anyavállalat támogatása leányvállalatnak, alapítványi támogatás, magánszemély által adott támogatás [mecenatúra], közvetlen uniós kifizetések, államháztartást nem érintõ agrárpiaci támogatások, a belsõ politikák keretében adott támogatások (utóbbi három támogatási forma kapcsán lásd még a 6. pont második bekezdésében leírtakat), stb.
Megjegyzendõ azonban, hogy amennyiben a támogatott adóalany vegyes, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt végzett (és a tételesen el nem különíthetõ beszerzéseit terhelõ input áfákat emiatt az Áfa tv. 38. § (3) vagy (4) bekezdése alapján arányosítania kellett), akkor a levonási hányad számítására szolgáló arányosítási képletben e támogatásokat is figyelembe kellett vennie a számlálóban és/vagy a nevezõben: utóbbi attól függött, hogy e támogatásokat a kedvezményezett az adóköteles vagy az adómentes tevékenységéhez kapta-e [Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 2/a és 2/b pont].
3. Áfa-arányosítást generáló államháztartási támogatások: minden olyan támogatás, amelyet az államháztartás valamely alrendszerébõl (központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás, önkormányzati költségvetés) folyósítottak, és amelyeket közvetlenül és ténylegesen kiutaltak a támogatottnak. Ide tartoztak azok is, amelyek pénzügy-technikailag ugyan nem jelentek meg a támogatott adóalanynál [mert például a támogatott rendelkezésének megfelelõen a támogatást közvetlenül az abból finanszírozott értékesítést/szolgáltatást végzõnek, vagy a támogatás összegét elõfinanszírozó pénzintézetnek utalták, stb.], de amelynek egyértelmûen õ volt a címzettje.
4. A 3. pont figyelembevételével nem terhelte arányosítási kötelezettség a közvetett úton folyósított kamattámogatásokat, valamint az adókedvezmény (például fejlesztési adókedvezmény), adó-visszatérítés (pl.: a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítése), tõketartalék-emelés jogcímén adott támogatásokat.
5. Közvetett úton folyósított kamattámogatásokat nem terhelte arányosítási kötelezettség. Tipikusan e körbe tartozott az a támogatási forma, amikor a kamattámogatást nem közvetlenül a termelõ kapta, hanem a hitelt folyósító pénzintézet közremûködésével részesült benne oly módon, hogy a fizetendõ kamatát már a csökkentett mértékben határozták meg.
Közvetlen kamattámogatások esetén viszont a támogatott adóalany közvetlenül hozzájutott a kamattámogatáshoz (azaz a támogatótól közvetlenül kapott támogatási összegbõl finanszírozta a piaci kamatozású banki hitelfelvételét). Ez esetben az arányosítási kötelezettség fennállt.
6. A 3. és 4. pontok figyelembevételével az uniós támogatások közül arányosítani kellett a vegyes finanszírozású, azaz magyar állami társfinanszírozáshoz kötött támogatások (például Kohéziós Alap támogatások, AVOP, stb.) után, mert azokat is a magyar államháztartás valamely alrendszerén (jellemzõen a központi költségvetésen) keresztül folyósították.
Nem kellett azonban arányosítani – mivel a magyar államháztartási alrendszerekben nem jelentek meg! – a közvetlen uniós kifizetéseket, közösségi agrárpiaci támogatásokat, valamint a belsõ politikák keretében adott támogatásokat (azaz az úgynevezett „vonal alatti kifizetéseket”).
7. Nem keletkezett arányosítási kötelezettség azon támogatások esetén sem, amelyek kapcsán külön törvény rendelkezett az arányosítás alóli mentesülésrõl. Ilyen törvény volt többek között: 2003. évi XCI. törvény [211. § (7), (16)-(24) bekezdések], 2003. évi CXVI. törvény [122. §], 2004. évi CI. törvény [304. § (2) bekezdés], stb.
IV. Az elõzetesen felszámított adó megosztásának esetei
Az alábbi példák az elõzetesen felszámított adó megosztásának eseteit szemléltetik 25%-os input adó mellett. Az esetek kitérnek az arányosítási kötelezettséget figyelembe vevõ, illetve az azt mellõzõ elszámolásra is. (Támogatás alatt az adóalapot nem képezõ államháztartási támogatások értendõk.)
A) „Tiszta” esetek
1. A támogatásban nem részesülõ adóalanynak a tételesen elkülöníthetõ beszerzései tekintetében
[Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének elsõ fordulata]:
- az adóalany adóköteles tevékenységébõl származó (áfa-nélküli) bevétele: 15 millió Ft
- az adóköteles tevékenységet szolgáló, tételesen elkülöníthetõ beszerzések összege: 8 millió Ft + 2 millió Ft áfa
Levonható adó : a tételesen elkülöníthetõ beszerzésekre jutó áfa = 2 millió Ft
A bírósági ítélet ezt a kört nem érintette, a maradéktalan adólevonás ez esetben biztosított volt, és jelenleg is az.
2. A támogatásban részesülõ adóalanynak a tételesen elkülöníthetõ beszerzései tekintetében
[Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének második fordulata]:
2/a) az adóalany egyes konkrét beszerzéseire kap támogatást [Áfa tv. 38. § (1) bekezdés a) pont]
- az adóalany adóköteles tevékenységét szolgáló, tételesen elkülöníthetõ konkrét beszerzése: 8 millió Ft + 2 millió Ft áfa
- E konkrét beszerzésre kapott támogatás összege : 3 millió Ft
- Levonható adó (a nem támogatott hányad erejéig) : [{8 millió Ft -3 millió Ft (támogatás)}/8 millió Ft]) x 2 millió Ft áfa = 1.25 millió Ft áfa
A bírósági ítélet ezt a kört érintette, a maradéktalan adólevonást tartja az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõnek. A példa szerint esetben tehát nem 1.25, hanem 2 millió Ft áfa lenne levonható.
2/b) az adóalany az adóköteles tevékenysége tekintetében részesül támogatásban [Áfa tv. 38. § (1) bekezdés b) pont]
- az adóalany adóköteles tevékenységébõl származó (áfa-nélküli) bevétele: 15 millió Ft
- ezen adóköteles tevékenységhez kapott támogatás összege: 3 millió Ft
- az adóköteles tevékenységet szolgáló, tételesen elkülöníthetõ beszerzések összege: 8 millió Ft + 2 millió Ft áfa
- Levonási hányad [(a támogatásból (is) finanszírozott tevékenység bevétele=15 millió Ft)/ (15 millió Ft+3 millió Ft támogatás)] = 0.83
Levonható adó: levonási hányad (0,83) x 2 millió Ft áfa = 1.66 millió Ft áfa
A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette, de – szellemiségét tekintve – ez esetben is a maradéktalan adólevonás az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ. A példa szerint esetben tehát nem 1.66, hanem 2 millió Ft áfa lenne levonható.
3. a támogatásban nem részesülõ adóalanynak a tételesen el nem különíthetõ beszerzései tekintetében
[Áfa tv. 38. § (3) bekezdés]
- az adóalany adóköteles tevékenységébõl származó bevétele: 15 millió Ft
- az adóalany tárgyi adómentes bevétele: 4 millió Ft
- az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt szolgáló, tételesen el nem különíthetõ beszerzések összege : 8 millió Ft + 2 millió Ft áfa
- Levonási hányad (a korábbi szabályozáshoz képest nem változott): 15 millió Ft/(15 millió Ft+4 millió Ft) = 0,79
Levonható adó: 0.79 x 2 millió Ft áfa = 1.58 millió Ft áfa  
A bírósági ítélet ezt a kört nem érintette, de – tekintve, hogy ez esetben nincs kapott támogatás – nem is érinthette.
4. a támogatásban részesülõ adóalanynak a tételesen el nem különíthetõ beszerzései tekintetében
[Áfa tv. 38. § (4) bekezdés]
- az adóalany adóköteles tevékenységébõl származó bevétele : 15 millió Ft
- az adóalany tárgyi adómentes bevétel : 4 millió Ft
- az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt szolgáló, tételesen el nem különíthetõ beszerzések összege: 8 millió Ft + 2 millió Ft áfa
- az adóalany által kapott támogatás (függetlenül attól, hogy milyen célra [egyedi beszerzés, intézményfinanszírozás, stb.] kapja): 3 millió Ft
- Levonási hányad: 15 millió Ft/(15 millió Ft + 4 millió Ft + 3 millió Ft) = 0.68
Levonható adó : 0,68 x 2 millió Ft áfa = 1.36 millió Ft áfa  
A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette. E körben azonban az irányelv lehetõséget ad erre a típusú arányosításra [ilyen elõírást tartalmaz az új Áfa tv. is], így a példa szerinti eset az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ.
B) Az A) pontban vázolt „tiszta” megosztási eseteket a gyakorlatban kombináltan kellett alkalmazni, mely – mint azt az alábbi két típuspélda mutatja - a következõképpen történt:
I. Példa
Egy negyedéves áfa-bevalló gazdasági társaság elsõ negyedéves adatai a következõk:
1. adóköteles bevétel (a társaság fõ tevékenységét jelentõ termékértékesítésbõl): 10 millió Ft
2. adóköteles bevétel (iroda-bérbeadásból): 2.5 millió Ft
3. tárgyi adómentes bevétel: 4 millió Ft
4. az 1. pontbeli adóköteles tevékenységhez kapott támogatás: 3 millió Ft
5. kizárólag az 1. pontbeli adóköteles tevékenységhez kapcsolódó, tételesen elkülöníthetõ beszerzések összege: 7 millió Ft + 1.75 millió Ft áfa
6. A 2. pontbeli adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzések összege : 1 millió Ft + 0,25 millió Ft áfa
7. Az 1., 2. és 3. pontbeli tevékenységekhez egyaránt kapcsolódó, tételesen el nem különíthetõ beszerzések összege: 1 millió Ft + 0,25 millió Ft áfa
8. a tételesen elkülöníthetõ, kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések összege : 5 millió Ft + 1.25 millió Ft áfa (a tárgyi adómentesség miatt az e beszerzéseket terhelõ áfa nem levonható)
A levonható adó kiszámítása (25%-os input adóval számolva):
5. pontnál: az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó
Levonási hányad: 10 millió Ft/(10 millió Ft + 3 millió Ft támogatás) = 0.77
Levonható adó: 0,77 x 1,75 millió Ft áfa = 1.34 millió Ft
(A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette, de – szellemiségét tekintve – ez esetben is a maradéktalan adólevonás az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ. A példa szerint esetben tehát nem 1.34, hanem 1.75 millió Ft áfa lenne levonható.)
6. pontnál: Mivel a gazdasági társaság e tevékenységére támogatást nem kap, az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének b) pontját alkalmazni nem lehet. Következésképpen az e tevékenységre jutó beszerzéseket terhelõ áfa teljes összegében levonható: 0,25 millió Ft
(A bírósági ítélet ezt a kört nem érintette, a maradéktalan adólevonás ez esetben biztosított volt, és jelenleg is az.)
7. pontnál: az Áfa tv. 38. § (4) bekezdése alkalmazandó
Levonási hányad: (10 millió Ft + 2.5 millió Ft)/(10 millió Ft + 2.5 millió Ft + 4 millió Ft + 3 millió Ft támogatás) = 0.64
Levonható adó : 0.64 x 0,25 millió Ft áfa = 0,16 millió Ft áfa
(A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette. E körben azonban az irányelv lehetõséget ad erre a típusú arányosításra [ilyen elõírást tartalmaz az új Áfa tv. is], így a példa szerinti eset az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ.)
Összes input adó (a tételesen elkülöníthetõ, kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó, le nem vonható áfa kivételével): 2.25 millió Ft áfa
Ebbõl összes levonható adó: 1.75 millió Ft áfa
(Az 5. pontnál leírtakat figyelembe véve – az ítélet folyományaként – nem 1.75, hanem 2.16 millió Ft lenne a levonható áfa).
II.Példa
Egy negyedéves áfa-bevalló gazdasági társaság elsõ negyedéves adatai a következõk:
1. adóköteles bevétel (a társaság fõ tevékenységét jelentõ termékértékesítésbõl): 10 millió Ft
2. tárgyi adómentes bevétel: 4 millió Ft
3. az 1. pontbeli adóköteles tevékenységhez kapott támogatás: 3 millió Ft
4. kizárólag az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó, tételesen elkülöníthetõ beszerzések összege: 7 millió Ft + 1.75 millió Ft áfa
5. a 4. pont szerinti beszerzésekbõl egy adott gépbeszerzés összege: 2 millió Ft + 0.5 millió Ft áfa
6. a 5. pontbeli gépbeszerzéshez kapott közvetlen támogatás: 1 millió Ft
7. Az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységhez egyaránt kapcsolódó, tételesen el nem különíthetõ beszerzés: 1 millió Ft + 0.25 millió Ft áfa
8. a tételesen elkülöníthetõ, kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések összege: 5 millió Ft + 1.25 millió Ft áfa (a tárgyi adómentesség miatt e beszerzéseket terhelõ áfa nem levonható)
A levonható adó kiszámítása (25%-os input adóval számolva):
5. pontnál az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó
Nem támogatott hányad: (2 millió Ft gépbeszerzés – 1 millió Ft támogatás) / 2 millió Ft = 0,5
Levonható adó: 0.5 x 0.5 millió Ft áfa = 0.25 millió Ft áfa
(A bírósági ítélet ezt a kört érintette, a maradéktalan adólevonást tartja az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõnek. A példa szerint esetben tehát nem 0.25, hanem 0.5 millió Ft áfa lenne levonható.)
4. pontnál: az Áfa tv. 38. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó
Levonási hányad: 10 millió Ft/(10 millió Ft + 3 millió Ft támogatás) = 0.77
Levonható adó: (7 millió Ft – 2 millió Ft) x 0.25 x 0,77 = 0.9625 millió Ft
(A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette, de – szellemiségét tekintve – ez esetben is a maradéktalan adólevonás az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ. A példa szerint esetben tehát nem 0.9625, hanem 1.25 millió Ft áfa lenne levonható.)
7. pontnál: az Áfa tv. 38. § (4) bekezdése alkalmazandó
Levonási hányad: 10 millió Ft / (10 millió Ft + 4 millió Ft + 3 millió Ft + 1 millió Ft) = 0.55
Levonható adó : 0.55 x 0,25 millió Ft áfa = 0,1375 millió Ft áfa
(A bírósági ítélet ezt a kört/jogszabályhelyet közvetlenül nem érintette. E körben azonban az irányelv lehetõséget ad erre a típusú arányosításra [ilyen elõírást tartalmaz az új Áfa tv. is], így a példa szerinti eset az uniós elõírásokkal összeegyeztethetõ.)
Összes input adó (a tételesen elkülöníthetõ, kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó, le nem vonható áfa kivételével): 2 millió Ft áfa
Ebbõl összes levonható adó: 1.35 millió Ft áfa
(A 4. és 5. pontoknál leírtakat figyelembe véve – az ítélet folyományaként – nem 1.35, hanem 1.8875 millió Ft lenne a levonható áfa). „


Úgy gondoljuk, hogy a közzétett tájékoztatók segítenek abban, hogy az adózók megfelelõ módon tudják önellenõrzéssel, a jogvesztõ határidõn belül a jogaikat érvényesíteni. Arra azonban itt is, ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy ezeket az önellenõrzéseket csak a tájékoztatókban leírt módon és esetekben, megfelelõ precizitás mellett szabad végrehajtani. Tagjainknak ehhez segítséget nyújtunk.

Készítette:

Horváth István

 

Jogszabályfigyelő

•Átmenti támogatások összege

Március 29-ig igényelhető tejkvóta a nemzeti tartalékból

•Új munkabaleseti jegyzőkönyv

•Megszűnt a teherjármű fogalma

Hírek

• Mit várnak a cukorrépa termelők-Magyar Mezőgazdaság

• Rendszerváltás a jogrendszerben-Magyar Mezőgazdaság

• Górcső alatt a tejágazat-Magyar Mezőgazdaság

• Az érem és a másik oldala-Magyar Mezőgazdaság

 



Hirdetés

• Mező Nyugdíjpénztár

 

Kapcsolat

Cím: 1125 Budapest,

Istenhegyi út 59-61.

Telefon: 06/1-332-1163

Fax: 06/1-312-0525

E-mail: mosztit@mosz.agrar.hu


Kapcsolat Hasznos linkek Kitüntetések
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
Cím: 1125 Budapest, Istenhegyi út 59-61 Telefon: 06/1-332-1163 Fax: 06/1-353-2552 E-mail: mosztit@mosz.agrar.hu